Nógrádi műemlékek

Előszó

A nemzeti identitás ügyét világszerte új és új mozgalmak írják zászlaikra. A legfejlettebb ipari társadalmakban is, a most nemzetté váló, fejlődő országokban is - igaz más más okokból - kutatják, elemzik a múltat, az önazonosság dokumentumait, emlékeit, a népet összetartó énekek minőségét. Vagyis a világ XX. századi története nem igazolta azt az elméletet, mely szerint a nemzeti érzés ereje, hangoztatása hátráltatná a racionális megoldásokat, a társadalom fejlődését. Nem idegen tehát a haladástól, ha valaki szereti, becsüli szülőföldjét, sőt mindenekelőtt valónak tartja lakóhelyét, a népcsoportot, amelyben él, dolgozik. S mindezeken keresztül válik hitelessé, hogy egész nemzete sorsát szívén viseli, hiszen ápolja, óvja, gazdagítja annak kultúráját, értékeit, emlékeit. Nem kell romantikus léleknek lenni ahhoz, hogy felismerjük: a bennünk munkáló magyarságérzés, emberi boldogságvágy közös jövője csak világos történelmi múlttal, egészséges természeti háttérrel együtt lehet bizonyosság a századvég döbbenetes erejű kiábrándultsága ellenében. A történelmi emlékek, várak, műemlékek üzenetet hoznak számunkra őseink életéről, harcairól. Elődeink küzdelme hitelesíti az életről, a hazáról, az otthonról alkotott sok század tapasztalatát hordozó mai fogalmainkat. Szépségük és lenyűgöző harmóniájuk általában tanúskodik őseink alkotó erejéről, tehetségéről. Stílusuk arról, hogy ezen a tájon, ezen a vidéken az építészet is együtt haladt a nagy európai irányzatokkal. Három és félszáz műemlék vagy műemlékjellegű építmény dokumentálja ezt Nógrádban. Fennmaradt műemlékeink bizonyítják, hogy az elmúlt ezer esztendőben az itt elő nép is keserves küzdelemben védte meg földjét, életét, jövőjét. Nagy királyunk, IV. Béla a betörő tatár hordák elől menekülve egy Karancs-hegyi kápolna vendége volt. Ma ez az épület csak rom, emlékjel. Azoknak a román stílusú templomoknak az anyaga, melyeket e kor alkotott, gyakran más épületekben hasznosult. A gótika szépséges ablakai itt-ott még visszanyithatók a messzi múltba. A szécsényi ferences kolostor, a pásztói plébánia templom, az egyházasgergei, a nógrádsápi templom a legismertebb megmaradt gótikus emlékeink közül. E korból származik az első ismert magyarországi polgári lakóépület is, a pásztói Oskolamester háza. A 150 éves török uralom Nógrád vidékét különösen érzékenyen érintette, mivel ezen a tájon húzódott a két hatalom közötti soha nem rögzített határ. Megyénk a végvári harcok színhelye lett A korábban virágzó városok, falvak pusztulása óriási méretű volt, a környék elnéptelenedett. A végvári küzdelmek önfeláldozó hőseinek örök érvényű példája Drégely, ahol Szondy György hősiessége minta volt az egész nemzet számara. Hollókő, Buják, Salgó, Nógrád várai is fontos helyszínei voltak a XVI. századi harcoknak. Vissza