Bevezetés | 7 |
Előszó | 13 |
Freud és a pszichoanalízis születése | 17 |
Ferenczi találkozik Freuddal | 25 |
Ferenczi ifjkora | 25 |
Ferenczi a pszichoanalízis hívévé válik | 29 |
Bekapcsolódás a mélylélektani mozgalomba | 32 |
A pszichoanalitikus mozgalom születése | 37 |
Elmélyülő kapcsolatok | 38 |
Szakíts Juggal | 41 |
Ellenállás Magyarországon | 42 |
Baloldali rokonszenv | 46 |
Társadalomtudományi érdeklődés | 49 |
Hatás a szépirodalomra | 54 |
Tetszhalál és feltámadás (1914-1920) | 62 |
Háborús bonyodalmak | 62 |
A budapesti kongresszus | 65 |
A Monarchia szétesése | 68 |
A Tanácsköztársaság | 70 |
Megtorlás, Freund Antal halála | 74 |
A húszas évek - A budapesti iskola fénykora | 78 |
Pszichoanalitikus mozgalmi élet | 80 |
Ferenczi Amerikában | 82 |
Nemzetközi kapcsolatok | 85 |
Ferenczi elméleti munkássága | 87 |
Valóságérzék, én-pszichoanalízis | 92 |
Szexológia, okkultizmus | 97 |
Kolnai Aurél munkássága | 100 |
Hollós és a pszichiátria | 102 |
Hajdu Lilly és a Lévy-házaspár | 109 |
Ferenczi és Freud Elhidegülése | 111 |
Ferenczi technikai újításai | 111 |
Ferenczi és Rank együttműködése | 116 |
Intrikák, feszültségek | 120 |
Ferenczi halála | 124 |
Az individuálpszichológusok | 131 |
Máday István | 131 |
Branchfeld Olivér | 133 |
Két marxista: Kulcsár és Székely | 134 |
Vita a világbékéről | 136 |
Az aktív analitikusok | 139 |
Gartner Pál és Szinetár Ernő | 141 |
A harmincas évek | 144 |
Hermann Imre munkássága | 144 |
Ferenczi és a gondolkodáslélektan | 149 |
A pszichoanalitikus mozgalom | 150 |
A pszichoanalízis és a marxizmus | 154 |
A Korunk és a pszichoanalízis | 159 |
Freudomarxisták | 163 |
A mélylélektan és a világháborúk közötti szépirodalom | 166 |
József Attila, Bálint György | 174 |
Németh László | 180 |
Németh Andro, Vas István | 184 |
Írók a mélylélektan vonzásában | 187 |
Szondi Lipót és a sorsanalízis | 191 |
Szondi magyarországi pályája | 191 |
Deportálás, letelepedés Svájcban | 196 |
A sötétség évei (1938-1945) | 201 |
Fokozodó szorításban | 201 |
Keresztény zsidómentők: Almásy Endre és Rajka Tibor | 203 |
Üldözések, gyilkosságok | 205 |
Az emigráció | 209 |
Abraham Brill, az amerikai pszichoanalízis magyar úttörője | 209 |
Alexander Ferenc, a pszichoszomatika megalapítója | 212 |
Radó Sándor és a női szexualitás | 214 |
Egy "osztrák magyar": Melanie Klein | 217 |
Bálint Mihály és a pszichoanalízis az általános orvoslásban | 223 |
Bak Róbert és a József Attila-dráma | 227 |
Spitz Árpád René, a gyermek-pszichoanalízis nagyja | 230 |
Rapaport Dávid, Balkányi Sári, Gyömrői Edit | 232 |
Wagner Lilla és a Petőfi-könyv | 233 |
Róheim Géza és az etnopszchoanalízis | 235 |
A többi emigráns | 240 |
Jung tanítványa, Jacobi Jolán | 241 |
Szász és az antipszichiátria | 242 |
Szende Pál és Mannheim Károly: két szimpatizáns a társadalomtudósok köréből | 244 |
A másodvirágzás évei (1945-1948) | 246 |
Érdeklődés a társadalmi kérdések iránt | 246 |
Hivatalos kapcsolatok, egyetemi oktatás | 250 |
Pszichoanalízis és kereszténység | 254 |
Tudományos munka, klinikai érdeklődés | 255 |
Pszichoanalitikus gyermeklélektan: Ligeti Magda, Libermann Lucy, Hermann Alice | 257 |
Ismét a periférián | 260 |
Ideológiai támadások: Tariska, Pálóczi-Horváth, Vértes György | 261 |
A lélekbúvár | 265 |
Az egyesület felszámolása, letartóztatások | 269 |
A pszichoanalízis az 1948-49 utáni Magyarországon | 274 |
A Lukács-kör és a pszichoanalízis | 275 |
A pszichoanalízis mítosszá minősítése | 277 |
Pszichoanalíziskritika a pszichológia és az ideológia között | 279 |
A szovjet Freud-kritika recepciója | 281 |
Negatív asszociációkeltés: valás, fellazítás, hamis tudat | 286 |
A pszichoanalízis fennmaradása | 290 |
A pszichoanalízis-ellenesség társadalmi háttere | 294 |
Ambivalencia az ideológiai enyhülés során | 298 |
A pszichoanalitikusok társadalomelméleti önkorlátozása | 303 |
A mélylélektan és a második világháború utáni szépirodalom | 308 |
A pszichoanalízis és az esztétika | 310 |
Köszönetnyilvánítás | 315 |
Bibliográfia | 317 |
Tárgymutató | 359 |
Névmutató | 365 |