Fraternité-jelentés a társadalombiztosításról 1991

Szerkesztő

Budapest

'Szepesi György: Fraternité-jelentés a társadalombiztosításról 1991 ' összes példány

Kiadó:	Fraternite Tanácsadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	359 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-04-1386-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Fraternité" - ez a szó a francia forradalom nevezetes hármas jelszavának, a "szabadság-egyenlőség-testvériség" kétszáz éve eleven eszményeinek egyik, talán ritkábban felidézett értékére utal. A "testvériség" szó ilyen eredeti, francia nyelvű alakjában ugyanazt jelenti Izlandtól Bulgáriáig, s Európán túl is: az emberi együvétartozás egyetemes eszményét.
Az 1990. december elején zártkörű alapítással létrehozott FRATERNITÉ Tanácsadó Részvénytársaság - Tudomásunk szerint - nemcsak Magyaroszágon, de egész Kelet-Európában elsőként jött létre, mint professzionális consulting szolgáltatást nyújtó vállalkozás a humán szolgáltatások teljes körében. Emellett a gazdasági tanácsadás is szerepel tevékenységében.
A társaság alaptőkéjének kilenctizedét jegyezték: az Állami Biztosító Rt., az Országos Takarékpénztár Rt., az AGROBANK Rt., az IPARBANK Rt., az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés és a DENTALCOOP Kft. A többi alapító részvényes a FRATERNITÉ Rt-hez kapcsolódó 25 személy, többségükben vezető szakértő.
A tanácsadó cég alapítói közt több szakterület olyan kiemelkedő tudományos, illetve államigazgatási szakértői foglalnak helyet, mint Ferge Zsuzsa, Hetényi István, ifj. Fekete Gyula György, Kollarik István, Monigl István, Illés Iván, Szabó Katalin, Kolosi Tamás, Baló György, Kun Tibor és mások. Az Rt. felügyelő bizottságának elnöke Deák Andrea, elnök-vezérigazgatója Radnai György. A könyvvizsgáló a KPMG Reviconsult munkatársa, Orbán László.
A FRATERNITÉ, elsősorban a humán szolgáltatások következő területein végez szakmai tevékenységet: szociálpolitika, egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem, népesedéspolitika, ill. családtámogatás, társadalombiztosítás, profit és non-profit személyi biztosítások, a vállalatok, munkáltató humán politikája, foglalkoztatás, oktatás-képzés, kutatás.
Az Rt. tevékenységének másik fő szakterülete a gazdasági tanácsadás, elsősorban a következő témákban: költségvetési és önkormányzati gazdálkodás, vállalkozásfejlesztés, privatizáció, átalakulás.
Vissza

Tartalom

Előszó
Társadalombiztosítás alapkérdései
Bizonytalanság, kockázat - biztosítás	1
A kötelező biztosítás	2
Az állami részvétel	2
A társadalombiztosítás önkormányzata	6
Egy vagy több társadalombiztosítási önkormányzat?	10
A társadalombiztosítás és az újraelosztás kapcsolata	12
Intertemporális és interperszonális, horizontális és vertikális újraelosztás	12
Az értékmegőrzés	14
Ki tartozik kinek?	16
Biztonság és felelősség	21
Abszolút és relatív biztonság, egyéni és társadalmi felelősség	22
Járandóság és kisegítőlegesség	23
Univerzalitás és szelektivitás	25
Miért szükséges az abszolút biztonság garantálása?	28
Társadalombiztosítás és/vagy szociálpolitika	29
Bevételek - járulákok és adók	33
Hasonlóságok és különbségek	33
A járulék/adó kivetésének alapja	37
Ki fizet, milyen mértékben?	39
Adó/járulék - kulcs, adók/járulékok differenciálása	41
A befizetések ösztönzése	43
A társadalombiztosítási ágak keresztfinanszírozása	44
A tőkejövedelem	44
A bevételek és kiadások összhangja	46
A felosztó-kiróvó-, a tőkefedezeti- és a várományfedezeti társadalombiztosítás	46
A befizetések és a kiadások összhangja - egyéni szinten	48
A kiadások	49
Egy többszintű biztonsági rendszer	49
A társadalombiztosítás kiadásainak nemzetközi tendenciái
A kiadások arányai	58
A kiadások szerkezete	70
A kiadások dinamikája	73
A társadalombiztosítási kiadások perspektívái	79
Következtetések	81
Reform - történeti tanulságok	83
Társadalmi - gazdasági mozgástér
A társadalombiztosítás jövőbeli rendszerének kialakítását befolyásoló demográfiai és társadalmi tényezők	90
Demográfiai tényezők	90
A távlatok	90
Társadalmi tényezők	102
A társadalombiztosítás összefüggései a makrogazdasági feltételrendszer alakulásával	109
Gazdasági növekedés és társadalombiztosítás	109
A társadalombiztosítás keretfeltételei a népgazdasági jövedelemtermelésen belül	113
A társadalombiztosítás és az infláció	114
A lakosság jövedelmei és a társadalombiztosítás	118
A gazdálkodó szervezetek pénzügyei és a társasalombiztosítás	120
A társadalombiztosítás jogi alapjai és önkormányzata
A társadalombiztosítás önkormányzatának alapkérdései	125
Az önkorányzat, mint a közigazgatás decentralizált formája	125
A társadalombiztosítás, mint állami feladat - az önkormányzat, mint közjogi személy	128
A társadalombiztosítási önkormányzat legitimitásának kérdései	129
A társadalombiztosítás jogi kérdései	145
A társadalombiztosítási jogviszony	145
Az önkormányzat lehetséges jogi eszközei a társadalombiztosítási viszonyok alakításában	151
A társadalombiztosítás alkotmányjogi kérdései	153
A társadalombiztosítási önkormányzat állami felügyelete	155
A társadalombiztosítási igazgatás egyes kérdései	158
A társadalombiztosítás pénzügyei
Az államháztartás reformja és a társadalombiztosítás összefüggései	164
A központi költségvetés és a társadalombiztosítás feladatmegosztása	165
Az önkormányzati költségvetés és a társadalombiztosítás feladatmegosztása	171
Az adórendszer reformja és a társadalombiztosítás	172
A tőke- és értékpapírpiac sajátosságai és a privatizáció	173
A társadalombiztosítások pénzügyi intézményei	175
A társadalombiztosítások pénzügyi elszámolására kialakított intézményi megoldások	175
A társadalombiztosítás befektetései	178
A társadalombiztosítási alapok pénzügyi szerkezete	179
A Társadalombiztosítási Alap pénzügyi szerkezete	179
A Társadalombiztosítási Alap 1989. január 1-je után kialakított pénzügyi elszámolásaival kapcsolatos gondok	181
Javaslatok a pénzügyi elszámolások tökéletesítésére	182
A pénzintézeti kapcsolat megválasztása	184
A társadalombiztosítás információs rendszere
Általános követelmények	190
Modellezést lehetővé tevő információ-rendszer	190
A rugalmas információs rendszer kialakításának követelménye	191
Likviditás megőrzését szolgáló információk szükségessége	191
A vagyonkezelés információigényének kielégítése	192
Az ágazati jelleg erősítésének az információrendszerre vonatkozó következményei	193
A nyugdíjredszer adatigénye	193
Információk az egészségügyi ellátásról	194
Általános következtetések	196
A nyugdíjrendszer	198
A nyugdíjreform politikai feltételei	198
Az A modell leírása	210
Az átmeneti és a jövőbeni (távlati) nyugdíjrendszer kapcsolata	235
A célmodell leírása	237
Nyugdíjpénztárak, életbiztosítók tőkepiaci szerepe a fejlett piacgazdaságokban	241
A nyugdíjreform kapcsolata a privatizációval és a tőkepiac megteremtésével	244
Összefoglalás	249
Egészség betegség biztosítás
A jogosultak körének meghatározása	253
Az egészségügyi biztosítás bevételei
A biztosítási díj meghatározása	257
Az egészségügyi biztosítás célszerű szervezetrendszere	259
A biztosítók elenőrzése: a biztosítási önkormányzatok	263
A kötelező biztosítás szolgáltatásai	266
Biztosítói szolgáltatások közvetlen hozzájárulással	270
A joggyakorlás szabadsága. Szabad orvos és intézményválasztás	272
A szolgáltató intézményekkel szembeni követelmények, a szerződés	273
A gyógyszerkérdés, a biztosítási hozzájárulás sajátos területe	278
Egészségügyi refor, az új biztosítási rendszer alapfeltétele	282
Az egészségpolitikával kapcsolatos elvárások	282
A piaci jellegről, a "magán" és a "köz" viszonyáról az egészségügyben	287
Javaslatok az alapellátás új irányítási redszerére, teljesítményének mérésére	289
A struktúraátalakítás néhány tényezője	290
Összefoglalás	291
Munkanélküliség és társadalombiztosítás
A teljes foglalkoztatásra alapozott társadalmi biztonság és a munkanélküliség	298
A munkanélküliség hatása az egyes ellátási formákra	301
Bevételkiesés a munkanélküliség miatt	304
Munkanélküli befizetések és a társadalombiztosítási szolgáltatások kapcsolata	306
Zavarok a munkanélküliségi és a társadalombiztosítási ellátások között	307
A munkanélküli biztosítás feltételrendszere a nemzetközi gyakorlat tükrében	308
Egy többlépcsős ellátó rendszer modellje	315
Következtetések	316
Megfontolások a társadalombiztosítás reformjának gyakorlati megvalósításáról
Előzetes megfontolások	320
A szereplők	321
A főbb területek	324
A társadalombiztosítás koncepciója	324
A jogalkotás	325
A gazdálkodás	326
A szevezeti rendszer	327
Az információs rendszer	327
Az ütemezés	32
Folyományok	329
Összefoglalás	331
Irodalomjegyzék	340