Előszó
A Cseh Szépművészeti Múzeum megtiszteltetésnek tartja, hogy bemutathatja annak a kitűnő amerikai gyűjteménynek egy nagy és összefüggő részét, amely létét két cseh emigránsnak köszönheti. Ez az anyag egyszersmind érv a közép-európai identitásról folyó vitában, különösen arra vonatkozóan, milyen szerepet játszott Közép-Európa a XX. század művészetében. Jan és Meda Mladek gyűjteménye évtizedeken keresztül épült, az 1940-es évek végétől máig, vagyis főleg azokban az években, amikor szülőhazájukban nemcsak a modern művészetre jártak rossz idők, de általában a szabad szellemre. Ilyen körülmények között a gyűjtőket nemcsak a művek szeretete mozgatta, hanem az a kötelességtudat is, hogy erejük szerint dokumentálják és mentsék mindazt az értéket, amelyet a cseh művészet létrehozott. A festő Frantisek Kupka és a szobrász Ottó Gutfreund, akiket joggal tekinthetünk a XX. század eleji cseh képzőművészet két legjelentősebb mesterének, ott szerepel a gyűjteményben, amelynek bizonyos értelemben önmagában is megálló részét Kupka életműve alkotja.
Kupka munkái kerültek először Meda, a fiatal cseh diáklány - leánykori nevén Sokolova - gyűjteményébe. 1948-ban, a kommunisták februári hatalomátvétele után Meda nem tért vissza Csehszlovákiába, és lehetőségei szerint próbálta segíteni hasonló sorsú kortársait. Később is támogatta a független cseh művészetet, és sokat tett azért, hogy a folytonosság tudata megőrződjék. Ebben az időben kereste fel Frantisek Kupka párizsi műtermét. A művész munkáival való megismerkedés egész életére komoly hatással volt. Mint később elmondta, Kupka műveiből értette meg a modern művészet eszköztárát. A festő munkásságának igézetében újult erővel folytatta gyűjteménye bővítését.
Természetesen nem csak Kupka művészete foglalkoztatta. Még diákként monográfiát jelentetett meg Toyenról, a cseh szürrealista festőről, aki szintén párizsi emigrációban élt. Ezen a könyvön dolgozott, amikor megismerkedett jövendőbeli férjével, Dr. Jan Mladekkel, a tekintélyes nemzetközi pénzügyi szakemberrel, több évtizeden keresztül az International Monetary Fund egyik vezető képviselőjével. Mladek átfogó műveltségű ember volt, értőn közeledett a költészethez, s maga is írt, korántsem műkedvelő szinten. Ö is sokat tett e nagy gyűjtemény létrehozásáért, amelynek magvát a cseh művészet alkotja, de nem hiányoznak belőle Közép- és Kelet-Európa más országainak alkotásai sem. A gyűjteménynek egy fontos része a hatvanas évek közepén alakult ki, amikor húsz év után Mladek asszony újból Csehszlovákiába látogatott. Meglepetéssel fedezte fel az akkori nem hivatalos művészek alkotásait. Nyomban hozzákezdett műveik gyűjtéséhez, főként azért, hogy e műalkotásokat, amelyeket Csehszlovákiában tilos volt kiállítani, és tilos volt külföldre küldeni, kiállításokon mutathassa be az Egyesült Államokban és Európában.
Vissza