A forradalomról

Fülszöveg

François Furet a század egyik legnagyobb hatású, nagy ; tekintélyű történészeként halt meg 1997-ben. Utolsó, monumentális könyvében, mely az Egy illúzió múltja címet viselte, és a kommunista-sztálinista történelemszemlélet históriáját adta, látszólag mindent elmondott 1' már 1789 utóéletéről, a francia forradalom XX. századi -reinkarnációiról is. Ez az először 1999-ben, folyóiratban közölt tömény, mégis kellemes stílusú kis tanul- | mánykötet azonban azt bizonyítja, hogy Furet-nek ' maradt még mondanivalója a témában.
A bevezetővel együtt hat tanulmány nem egyszerűen i történeti, hanem történetfilozófiai munka is. Az első ér- I' tekezés arra keresi a választ, hogy lehetséges-e forradalom terror nélkül. A félelet tudományosan is megalapozott: igen. A második tanulmány lényegében választ ad arra a kérdésre is, mi tette az európai gondolkodásban a forradalmat és a terrort bizonyos fokig egymás szino- : nímáivá? Természetesen a francia forradalmi ideológia és politika konnotációi —... Tovább

Fülszöveg

François Furet a század egyik legnagyobb hatású, nagy ; tekintélyű történészeként halt meg 1997-ben. Utolsó, monumentális könyvében, mely az Egy illúzió múltja címet viselte, és a kommunista-sztálinista történelemszemlélet históriáját adta, látszólag mindent elmondott 1' már 1789 utóéletéről, a francia forradalom XX. századi -reinkarnációiról is. Ez az először 1999-ben, folyóiratban közölt tömény, mégis kellemes stílusú kis tanul- | mánykötet azonban azt bizonyítja, hogy Furet-nek ' maradt még mondanivalója a témában.
A bevezetővel együtt hat tanulmány nem egyszerűen i történeti, hanem történetfilozófiai munka is. Az első ér- I' tekezés arra keresi a választ, hogy lehetséges-e forradalom terror nélkül. A félelet tudományosan is megalapozott: igen. A második tanulmány lényegében választ ad arra a kérdésre is, mi tette az európai gondolkodásban a forradalmat és a terrort bizonyos fokig egymás szino- : nímáivá? Természetesen a francia forradalmi ideológia és politika konnotációi — adja meg a választ Furet, igen érdekesen boncolva a francia társadalomfejlődés negatív hatásait a világtörténelemre. Ennek továbbgondolását és kései kritikáját végzi el a harmadik fejezet. A negyedik részben a terrormentes forradalmi elmélet korai és kései eszmetörténetét követi végig Furet, míg a zárófejezet a francia forradalom és a bolsevizmus kapcsolatát elemzi. ;
A bontón Jacques Louis David „Marat halála" (1793) című képének részlete látható. Vissza