A fordító előszava | 5 |
Előszó a második kiadáshoz, írta Alexander Bernát | 9 |
A szerző előszava | 16 |
Laromiguiére | 22 |
Hogyan hanyatlott el a szenzualizmus | |
Laromiguiére mint tanár; udvariassága, finomsága, művészete | |
Laromiguiére mint filozófus: tana a cselekvő figyelemről, a képzetek származásáról, módszere | |
A francia analizis értéke, határa | |
Royer-Collard | 34 |
Hogyan született meg a spiritualizmus | |
Royer-Collard stilua; tehetsége uralkodni és meggyőzni; hajlama elnyomni, fegyelmezni | |
Elmélete a külső észrevevésről | |
Véleményeinket nem hasznosságuk szerint kell mérlegelni | |
A pozitiv tudományok fölfedezései által adott érv | |
Képzeteink reprezentativek | |
A külső észrevevés a valónak hallucinációja | |
Maine de Biran | 50 |
Az első ismerkedés | |
Birant lehet magyarázni | |
A másodszori tanulmányozás | |
A gondolkozó elmék hatalma | |
Biran szereti az elvont stilust | |
Szerinte az akarat a lélek; szerinte a világ monasz-ok rendszere | |
Cáfolás | |
Sem az elhatározás, sem az akarat, sem az életbe lépő elhatározás nem lények | |
Az erők természet | |
Az elhatározás és az izom összehúzódása közti vonatkozás | |
A metafizikai lények kiirtása | |
Cousin mint író | 67 |
Cousin szónokias stílusa | |
A közhit igazságai | |
Mondatai előkelő, kidolgozott volta | |
Szónokias tervelés | |
Szónokias képzelem | |
Cousin filozófiai stílusa | |
A kifejezés hibái teremtik az elmélet hibáit | |
Homályos, kétértelmű kifejezések | |
Cousin szónok és költő a filozófiában | |
Cousin mint történet- és életrajzíró | 81 |
Miért lelkesedett Cousin a XVII. századért? | |
A XVII. század jelleme és tökéletlenségei | |
Dicsőítő beszéd nem jellemrajz | |
Dicsőítő beszéd nem arckép | |
A szónok és festő közt való külömbség | |
Cousin mint szerelmes és tanár | |
Megszámozott szillogizmusai | |
Pompás külsőségek stílusában | |
Egy terét vesztett tehetség félszegségei | |
Cousin mint filozófus | 95 |
Cousin első filozófiája | |
A panteizmus vázlata | |
Cousin panteista | |
Cousin spiritualista | |
A szónok és a filozófus közt való külömbség | |
Cousin egy keresztesháború vezére és szónoka | |
Filozófiája a pedagógia s a kormányzat eszköze | |
A spiritualizmus konstrukciója | |
Cousin elmélete az észről | 108 |
Az ész meghatározása Cousinnál | |
Bizonyítékai | |
Isten mint a szükségképi igazságok alanya | |
Cáfolás | |
Az első petitio principii | |
A második petitio principii | |
Az első kétértelműség | |
A második kétértelműség | |
Hogyan födözzük fel a szükségképi igazságokat a matematikában | |
Hát a metafizikában? | |
Hogyan födözzük fel a végtelent a matematikában | |
Hát a metafizikában? | |
Cousin mint könyvtudós és filológus | 123 |
Cousin kiadása | |
Okmányok a filozófiatörténetéhez | |
A bibliofil szellem nehézkessége, hidegsége, kicsinyeskedése | |
Ritka kéziratok hódítása | |
Szép tanulmányok Pascalról és Rousseauról | |
A monografiák hasznossága és tökéletessége | |
Ékesszólás a tudományban | |
Cousin szül. 1640-ben, theológus, hitszónok, a nagyvilág embere, Longueville asszony szónoka és Boussuet tanítványa | |
Jouffroy mint író | 137 |
Miben különbözik Jouffroy Cousintől | |
Hogyan lett Jouffroy filozófussá | |
A szemlélkedő emberek szenvedélyessége, eredetisége, szomorúsága | |
Jouffroy módszere | |
Elővigyázatosságai | |
Őszintesége | |
Az abstrakt stílus iránt való előszeretete | |
Gyengeségei, ereje | |
A tudósok és filozófusok | |
Jonffroy mint pszichológus | 152 |
A pszikológia a szemlélekedő emberek filozófiája | |
Jouffroy munkálatai a pszikológia szervezése körül | |
Hasznossága és lehetősége bizonyítékai | |
Esztétikai fölfedezések | |
Homályos megjelölések | |
Az innen támadó hibák | |
Példák | |
A tehetségek és az «én» mint valódi, külön létezők | |
Az «én»-nek és a tehetségnek természete | |
A pszikológia s a természettudományok összehasonlítása | |
Jouffroy mint moralista | 169 |
A morál a szemlélkedő embereknél a filozófia célja | |
Az emberi rendeltetés utáni kutatás | |
Jouffroy hipotézise és dedukciói | |
Cáfolat | |
A rendeltetés szó kettős értelme | |
Az erkölcsi képzetek mekanizmusa | |
Jouffroy született 1680-ban, angol, protestáns, filozófus és boldog ember | |
Miért volt az eklekticizmusnak sikere | 186 |
A eklekticizmus két oka | |
A tizennyolcadik század szelleme: a kritika és a bizalmatlanság | |
A tizenkilencedik század szelleme: az álmadozás s az abstrakció | |
A költői filozófia s a filozófiai költészet | |
Cousin támogatva a patriotizmus, liberalizmus s a történet népszerűsége által | |
Cousin segítve változásai által | |
Az eklekticizmus spiritualizmussá válik | |
A fönntartó, a fenyegető körülmények | |
Az ujítók jövője | |
A módszerről | 202 |
Két filozófus | |
Egy analista | |
A szók elemzése | |
A fizikai világban | |
Példák: az életerő | |
Az erkölcsi világban | |
Példák: egy nép vagy század szelleme | |
A dolgok elemzése | |
A fizikai világban: az emésztés | |
Az erkölcsi világban: Rabelais; Dürer Albert | |
A szók és tárgyak elemzésének tárgya, eljárása | |
A módszerről (Folytatás) | |
Egy szisztematikus | |
Az okok természete | |
A dedukció | |
A fizikai világban: az élőtest | |
Az erkölcsi világban: Róma története | |
A dedukció tárgya, eljárása | |
A természet eszméje | |
Jegyzetek | 233 |
Pótlékok | 235 |