Francia nyelvtan magyaroknak

Szerző

Karakai Imre

Lektor

Kelemen Tiborné

Salgó János

Michel Soignet

Budapest

'Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	348 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Francia
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-18-2344-X
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 56245.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E nyelvtankönyvet kortól és iskolai végzettségtől függetlenül mindenkinek ajánljuk, aki franciául tanul.
A szerző, a Budapesti Francia Tájékoztatási Központ vezető nyelv tanára 20 éven át gyűjtötte tanítványai jellemző francianyelvi hibáit, s könyvében rendkívül egyszerűen, világosan mutatja be a francia nyelvtan szabályait, a magyar és a francia nyelvtani rendszer közti különbségeket.
A FRANCIA NYELVTAN MAGYAROKNAK
• minden kérdést a magyarból kiindulva tárgyal,
• stílusa közérthető, szakzsargontól mentes,
• beosztása egyszerű, könnyen áttekinthető,
• részletes betűrendes mutatója és számozási rendszere lehetővé teszi a magyarázatok gyors visszakeresését.

Tartalom

Bevezető	9
Rövidítések	11
A francia mondat szerkezete	13
Az alany helye	13
Az állítmány	17
Az állítmány szerkezete	17
Az állítmány egyeztetése az alannyal	17
A tárgy	20
A tárgy helye	20
Magyar tárgy - francia határozó	22
Magyar határozó - francia tárgy	24
Que sommes-nous?	26
Tárgyas igéből és főnévből álló szókapcsolatok	27
A határozó	28
A határozó helye	28
A helyhatározó	31
Határozószóval kifejezett helyhatározók	31
Viszonyszó + főnév szókapcsolattal kifejezett helyhatározók	32
Földrajzi nevek helyhatározói használata	37
Közlekedési eszközök nevének helyhatározói használata	39
Az időhatározó	40
Határozószóval kifejezett időhatározók	41
Viszonyszó + főnév szókapcsolattal kifejezett időhatározók	41
Viszonyszó nélküli főnévvel kifejezett időhatározók	46
A célhatározók	50
A jelző helye	52
A kérdezés	56
Kérdezés a beszélt nyelvben	56
Kérdezés az írott nyelvben	58
Tagadó kérdésre állító válasz	60
Példák a fontosabb kérdőszók használatára	61
A tagadás	66
Tagadás összetett igeidők használata esetén	71
Több tagadószó együtt	71
Nyomatékos tagadás	72
Tagadószó mint a mondat alanya	72
A főnévi igenév tagadása	74
Viszontszóhasználat egyes tagadószók előtt	74
A ne egyedül is kifejezheti a tagadást	74
Egyes tagadószók önálló használata	75
Amikor a ne nem tagadást jelöl	77
Amikor a personne, rien, jamais, aucun nem tagadást jelöl	78
A korlátozás	79
A kiemelés	85
A hasonlítás	88
A birtokviszony	92
A személytelen szerkezetek	94
A szenvedő szerkezet	99
A cselekvő megjelőlése	100
A szenvedő szerkezet használatának főbb esetei	100
A műveltetés	102
A cselekvés végzőjének kifejezése	102
Se faire faire qc.	104
A közvetett beszéd és az igeidők egyeztetése	105
Kijelentő mondatok elmesélése	108
Kérdő mondatok elmesélése	112
Felszólító mondatok elmesélése	114
Tiltó mondatok elmesélése	115
A szófajok	117
Az igék	117
Igemódok és igeidők	117
Segédigék és félsegédigék	118
Igeragozási csoportok	118
A kijelentő mód	119
A jelen idő	119
A múlt idő	121
Passé récent	121
Imparfait	121
Passé composé	124
Plus-que-parfait	126
Passé simple	127
Passé antérieur	128
A jövő idők	129
Futur proche	129
Futur antérieur	132
A feltételes mód	133
A feltételes mód jelen idő	134
A feltételes mód múlt idő	135
A felszólító mód	135
A subjonctif	136
A subjonctif jelen idő	140
A subjonctif múlt idő	140
Passé composé du subjonctif	140
Imparfait du subjonctif	142
A kétszeresen összetett (surcomposé) igeidők	142
A visszaható igék	143
Igeragozási táblázatok	145
Az igenevek	162
A (jelen idejű) főnévi igenév	163
A múlt idejű főnévi igenév	164
A jelen idejű melléknévi igenév	165
A múlt idejű melléknévi igenév	166
A jövő idejű melléknévi igenév	167
A határozói igenév	167
A főnevek	169
A főnevek neme	169
A főnevek többes száma	172
Az országnevek	174
Melléknevek	175
A melléknevek nőnemű alakjának képzése	175
A melléknevek többes száma	177
A melléknevek fokozása	178
A névelők	180
A határozott névelő (le, la, l', les)	181
A határozatlan névelő (un, une, des)	182
Az anyagnévelő (du, de la, de l')	183
A mutató névelő (ce, cet, cette, ces)	185
A birtokos névelő (mon, ton, son stb)	183
A névmások	187
A hangsúlytalan személyes névmások (je, tu, il, elle stb)	187
A személyes névmások helye egyenes szórendű mondatokban	188
A személyes névmások helye fordított szórendű mondatokban	189
A személyes névmások helye felszólító mondatokban	190
A személyes névmások helye tiltó mondatokban	191
Egyéb tudnivalók a személyes névmások használatával kapcsolatban	191
A hangsúlyos személyes névmások (moi, toi, lui, elle stb.)	192
A hangsúlytalan visszaható névmások (me, te, se stb.)	193
A hangsúlyos visszaható névmások (soi)	195
A birtokos névmások (mien, tien, sien stb.)	195
A semleges mutató névmások (ce, ceci, cela, ca)	196
A hímnemű és nőnemű mutató névmások (celui, celle, ceux, celles)	198
A vonatkozó névmások (qui, que, quoi, dont, ou, lequel stb.)	198
A határozói névmások (en, y)	204
A határozatlan névmások (quelqu'un, chacun, tout, stb.)	208
A számnevek	216
A tőszámnevek	216
A sorszámnevek	219
A törtszámok	221
A határozatlan számnevek	222
A határozószók	225
A viszonyszók	228
Kötőszóként is használatos viszonyszók	232
A kötőszók	235