| Bevezető | 9 |
| Rövidítések | 11 |
| A francia mondat szerkezete | 13 |
| Az alany helye | 13 |
| Az állítmány | 17 |
| Az állítmány szerkezete | 17 |
| Az állítmány egyeztetése az alannyal | 17 |
| A tárgy | 20 |
| A tárgy helye | 20 |
| Magyar tárgy - francia határozó | 22 |
| Magyar határozó - francia tárgy | 24 |
| Tárgyas igéből és főnévből álló szókapcsolatok | 27 |
| A határozó | 28 |
| A határozó helye | 28 |
| A helyhatározó | 31 |
| Határozószóval kifejezett helyhatározók | 31 |
| Viszonyszó + főnév szókapcsolattal kifejezett helyhatározók | 32 |
| Földrajzi nevek helyhatározói használata | 37 |
| Közlekedési eszközök nevének helyhatározói használata | 39 |
| Az időhatározó | 40 |
| Viszonyszós szerkezettel kifejezett időhatározók | 41 |
| Viszonyszó nélkül, főnévvel kifejezett időhatározók | 46 |
| A célhatározók | 50 |
| A jelző | 52 |
| A kérdezés | 56 |
| Kérdezés a beszélt nyelvben | 56 |
| Kérdezés az írott nyelvben | 58 |
| Tagadó kérdésre állító válasz | 60 |
| Példák a fontosabb kérdőszók használatára | 61 |
| A tagadás | 66 |
| Tagadás összetett igeidők használata esetén | 71 |
| Több tagadószó együtt | 71 |
| Nyomatékos tagadás | 72 |
| Tagadószó mint a mondat alanya | 72 |
| A főnévi igenév tagadása | 74 |
| Viszonyszóhasználat egyes tagadószók előtt | 74 |
| A ne egyedül is kifejezheti a tagadást | 74 |
| Egyes tagadószók önálloó használata | 75 |
| Tagadás ne nélkül | 76 |
| Amikor a ne nem tagadást jelöl | 77 |
| Amikor a personne, rien, jamais, aucun nem tagadást jelöl | 78 |
| A korlátozás | 79 |
| A kiemelés | 85 |
| A hasonlítás | 88 |
| A birtokviszony | 92 |
| A személytelen szerkezetek | 94 |
| A szenvedő szerkezet | 99 |
| A cselekvó megjelölése | 100 |
| A szenvedő szerkezet használatának főbb esetei | 100 |
| A műveltetés | 102 |
| A cselekvés végzőjének kifejezése | 102 |
| Se faire faire qc. | 104 |
| A közvetett beszéd és az igeidők egyeztetése | 105 |
| Kijelentő mondatok elmesélése | 108 |
| Kérdő mondatok elmesélése | 112 |
| Felszólító mondatok elmesélése | 114 |
| Tiltó mondatok elmesélése | 115 |
| A szófajok | 117 |
| Az igék | 117 |
| Igemódok és igeidők | 117 |
| Segédigék és félsegédigék | 118 |
| Igeragozási csoportok | 118 |
| A kijelentő mód | 119 |
| A jelen idő | 119 |
| A múlt idő | 121 |
| A jövő idők | 129 |
| A feltételes mód | 133 |
| A feltételes mód jelen idő | 134 |
| A feltételes mód múlt idő | 135 |
| A felszólító mód | 135 |
| A kétszeresen összetett igeidők | 142 |
| A visszaható igék | 143 |
| Igeragozási táblázatok | 145 |
| Az igenevek | 162 |
| A (jelen idejű) főnévi igenév | 163 |
| A múlt idejű főnévi igenév | 164 |
| A jelen idejű melléknévi igenév | 165 |
| A múlt idejű melléknévi igenév | 166 |
| A jövő idejű melléknévi igenév | 167 |
| A határozói igenév | 167 |
| A főnevek | 169 |
| A főnevek neme | 169 |
| A főnevek többes száma | 172 |
| Az országnevek | 174 |
| Melléknevek | 175 |
| A melléknevek nőnemű alakjának képzése | 175 |
| A melléknevek többes száma | 177 |
| A melléknevek fokozása | 178 |
| A névelők | 180 |
| A határozott névelő | 181 |
| A határozatlan névelő | 182 |
| Az anyagnévelő | 183 |
| A mutató névelő | 185 |
| A birtokos névelő | 186 |
| A névmások | 187 |
| A hangsúlytalan személyes névmások | 187 |
| A személyes névmások helye egyenes szórendű mondatokban | 188 |
| A személyes névmások helye fordított szórendű mondatokban | 189 |
| A személyes névmások helye felszólító mondatokban | 190 |
| A személyes névmások helye tiltó mondatokban | 191 |
| Egyéb tudnivalók a személyes névmások használatával kapcsolatban | 191 |
| A hangsúlyos személyes névmások | 192 |
| A hangsúlytalan visszaható névmások | 193 |
| A hangsúlyos visszaható névmások | 195 |
| A birtokos névmások | 195 |
| A semleges mutató névmások | 196 |
| A hímnemű és nőnemű mutató névmások | 198 |
| A vonatkozó névmások | 198 |
| A határozói névmások | 204 |
| A határozatlan névmások | 208 |
| A számnevek | 216 |
| A tőszámnevek | 216 |
| A sorszámnevek | 219 |
| A törtszámok | 221 |
| A határozatlan számnevek | 222 |
| A határozószók | 228 |
| Kötőszóként is használatos viszonyszók | 232 |
| A kötőszók | 235 |
| Függelék | 237 |
| A francia beszéd jellemzői | 239 |
| A hangsúlyozás | 239 |
| A magyarban ismeretlen francia hangok | 240 |
| A liaison | 242 |
| Az élision | 243 |
| A betűk és írásjelek francia neve | 245 |
| A francia olvasás főbb szabályai | 246 |
| A francia helyesírás főbb szabályai | 250 |
| Az ékezetek | 250 |
| Kisbetű-nagybetű | 250 |
| Az elválasztás szabályai | 251 |
| A központozás | 252 |
| A pont | 252 |
| A felkiáltójel | 252 |
| A vessző | 252 |
| A gondolatjel | 253 |
| Az igevonzatok | 254 |
| A melléknévvonzatok | 271 |
| A rendhagyó igék ragozása | 277 |
| Megszólítás, köszönés | 295 |
| Levélírás | 298 |
| A naptár | 307 |
| Az óra | 310 |
| Betűrendes mutató | 313 |
Folytatás Microsoft-tal