Előszó
I. Phonétique et I. Hangtan és helyes-orthographe. írás.
Voyelles.
La langue francaise posséde des voyelles orales, des voyelles nasales et des semi-voyelles.
a) Voyelles orales:
1. a ouvert qui correspond á l'á hongrois (ház, vár), surtout dans les cas oü il porté un accent circonflexe; il est parfois bref:
Magánhangzók.
A francia nyelvben szájmagánhangzók, orrmagánhangzók és félmagánhangzók vannak.
a) Szájmagánhangzók:
1. nyilt a, mely a magyar á hangnak felel meg, különösen azokban az esetekben; midőn kúpos ékezet van rajta; néha e hang rövid; pl. :
ame, pále, páte, passe, nation, pas, cas, has, mát;
2. zárt a, mely különbözik a magyar a hangtól (lap, akar) s inkább hasonlít a magyar nyilt e-hez (el, hely); ez a hang legtöbbször rövid:
2. a fermé qui différe de Va hongrois (lap, akar) et qui res-semble plutöt á l'e ouvert hongrois (el, hely); il est le plus souvent bref:
cage, page, barre,
ma, dame, mai, mardi, Paris;
3. e ouvert qui correspond á l'e fermé hongrois (tesz, megyek) :
3. nyilt e, mely a magyar zárt e hangnak felel meg (tesz, megyek) ; pld. :
pere, tété, mer, térre, fairé, peine, des, aprés, tel, belle, lettre, étais;
4. zárt e, mely általában nyilt, vagyis magánhangzóval végződő szótagban fordul elő; e hang
4. e fenné qui se trouve généralement dans une syllabe ouverte, c'est-á-dire terminée par
Vissza