Francia nyelvtan

Előszó

A középiskolások számára készült ez a francia nyelvtan, de reményem szerint a nagyobb közönséghez is szól, mindazokhoz, akik érdeklődnek a francia nyelv iránt.
Igyekeztem a didaktikai követelményeket, a magyar anyanyelvű nyelvtanulók sajátos nehézségeit úgy szem előtt tartani, hogy a pontosság és az elméleti következetesség ne szenvedjen csorbát. Nem könnyű vállalkozás a pedagógiai és a tudományosság igényének összhangját megteremteni: a világosságra és a szabatosságra való törekvés gyakran ellentmondásba kerülnek egymással. Ha egy-egy megfogalmazás első olvasásra nehéznek tűnhet is, bízom benne, hogy az utána következő példa feltétlenül eligazítja az olvasót.
E kötet nem akarja azt a hamis látszatot kelteni, hogy létezik egy egységes norma, amelynek tiszteletben tartásával helyesen beszélhetünk, írhatunk franciául. A mai beszélt francia nyelv az írottól olykor nagyon eltérő szerkezeteket használ - ez a nyelvtan igyekszik következetesen felsorakoztatni a különböző nyelvi szinteknek megfelelő változatokat. A beszélt nyelven belül különbséget tesz fesztelen és választékos nyelvhasználat között, nem titkolva, hogy ezeknek is különböző fokozataik vannak. Az írott nyelv sem tekinthető egységesnek: a választékos stílus, illetve az irodalmi nyelv sajátos szerkezetekkel tér el a mindennapitól.
Köszönetet mondok dr. Kelemen Tibornénak, a magyarországi francia leíró nyelvészet és franciatanár-képzés kiemelkedő egyéniségének, akinek tanácsai nélkül ez a könyv nem születhetett volna meg, s aki a nyelvtanítás iránti elkötelezettségéhez híven személyes részt is vállalt megírásában. Vissza