Francia nyelvtan 222 pontban

Tartalom

Előszó 5
I. Bevezető 7
1. Néhány szó a francia nyelvről 7
2. Alapvető különbségek a magyar és a francia nyelv között 7
3. Nyelvtani ki kicsoda 10
II. Hangtani és alaktani rész 13
4. A nyelv legkisebb építőelemei 13
5. A szófajok 17
A determinánsok 18
6. Mire valók a determinánsok? 18
7. A határozott névelő 19
8. A határozott névelő magyartól eltérő használata 22
9. Un, une, des: a határozatlan névelő 24
10. Du, de la, de l': az anyagnévelő 25
11. De la glace vagy une glace? 27
12. Még egy tudnivaló a határozatlan névelőkről 28
13. A névelő elmaradása 30
14. A névelő ismétlése és elmaradása többtagú szerkezetekben 33
15. Névelők és létigék 34
16. A tulajdonnevek és a névelők 35
17. Mikor van de a határozatlan névelők helyett? 37
18. Ce, cet, cette, ces: a mutató determináns 41
19. Mon, ton, son: a birtokos determináns 42
20. Határozott névelő a birtokos jelző helyett 45
21. Quelle histoire? Quelle histoire! 48
22. A tout determináns 49
23. A határozatlan determinánsok 50
A névmások 53
24. A névmásokról általában 53
25. Je, tu, il, nous, vous, ils: a személyes névmások alanyesete 54
26. Me, te, le/la, nous, vous, les: a személyes névmás tárgyesete 57
27. A semleges le névmás 58
28. Me, te, lui, nous, vous, leur: a személyes névmások részes esete 60
29. Moi, toi, lui: a hangsúlyos személyes névmás használata önállóan 61
30. A hangsúlyos személyes névmás használata prepozíciókkal 63
31. Az y névmás 64
32. Az en névmás 66
33. A visszaható névmások 68
34. A soi névmás használata 70
35. Mikor melyik névmást kell használni? 71
36. A hangsúlytalan névmások helye 72
37. A névmások sorrendje 73
38. Le mién, la mienne, les miens: a birtokos névmások 75
39. Celui, celle, ceux, celles: a mutató névmások 76
40. A ce mutató névmás 78
41. C'est vagy ce sont? 78
42. Ceci, cela, ca különbsége 80
43. A vonatkozó névmások 82
44. Ce qui, ce que, celui qui, celui que 87
45. A kérdő névmások 88
46. A határozatlan névmások 91
47. A kétértelműség elkerülése névmásokkal 96
A főnév 101
48. A főnevek általános jellemzői 101
49. Az élőlényt jelentő főnevek neme 102
50. A foglalkozásnevek nőneme 103
51. Megszólítások, titulusok 105
52. A tulajdonnevek neme 106
53. A közös főnevek neme végződésük alapján 107
54. A közös főnevek neme jelentésük alapján 109
55. Az összetett és az idegen szavak neme 111
56. A főnevek többes száma 111
57. Csak egy számban használt főnevek 113
58. Jelentésváltozás és megszámlálhatóság 114
59. A tulajdonnevek, az idegen és az összetett szavak többes száma 116
60. Az ember kifejezése és többes száma 117
A melléknév 119
61. A melléknevek általános jellemzői 119
62. A melléknevek egyeztetése nemben 120
63. Mikor nem kell egyeztetni nemben a melléknevet? 121
64. A melléknevek többes számának képzése 122
65. A melléknevek egyeztetése szerkezetekben 123
66. A melléknevek egyeztetése névmásokkal 124
67. Az összehasonlítás és a melléknevek fokozása 125
68. Nem fokozható melléknevek 127
69. A melléknevek felsőfoka 129
70. A melléknevek helye 130
71. Mes mains propres vagy mes propres mains? 132
72. A melléknevek sorrendje 133
73. Az elváló melléknevek 134
A számnév 136
74. A számnevek általános jellemzői 136
75. A tőszámnevek 136
76. Deux, les deux, tous les deux 138
77. A sorszámnevek 139
78. Sorszámnév vagy tőszámnév? 140
79. A közelítő számok 141
80. Törtek, tizedesek, százalékok, szorzatok 141
81. Egyéb számok, mértékegységek, műveletek 143
82. Dátumok, keltezés 144
83. Az óra kifejezése 145
84. Sok, kevés, egy kicsi, egy kiló: a mennyiségek 146
Az ige 149
85. Az igék általános jellemzői 149
86. Az igeragozási rendszer 151
87. Igeragozások jelenben 1: az -er végű igék 152
88. Igeragozások jelenben 2: az -ir végű igék 154
89. Igeragozások jelenben 3: az -re végű igék 155
90. A létigék 157
91. Válni valamivé 160
92. Avoir faim, faire partie: les locutions verbales 161
93. A segédigék általános jellemzői 162
94. A módbeli segédigék 163
95. Az igei körülírások és a cselekvés körülményei 165
96. Egyszerű és összetett igeidők 167
97. Miért van ennyi igeidő? 167
98. Avoir vagy etre? Az összetett igeidők segédigéi 168
99. Különleges esetek a segédigék használatában 170
100. Az indicatif présent a jelen idősíkban 171
101. Az indicatif présent egyéb jelentései 173
102. Apassé composé használata a jelen idősíkban 174
103. A passé composé jelentései a múlt idősíkban 175
104. Az imparfait 177
105. Imparfait vagy passé composé? 178
106. A plus-que-parfait 181
107. A plus-que-parfait és a többi múlt idő 182
108. A passé simple képzése 183
109. A passé simple használata 185
110. Passé simple vagy passé composé? 185
111. A passé antérieur 186
112. A futur simple képzése 187
113. A futur simple használata 189
114. A futur antérieur 190
115. A jövő idők modális jelentései 192
116. Futur simple vagy futur proche? 193
117. A felszólító mód képzése 195
118. A felszólító mód használata 197
119. A feltételes mód általános jellemzői 199
120. A conditionnel présent 199
121. A conditionnel passé 200
122. Feltételes mondatok: si + conditionnel 202
123. A subjonctifról általában 204
124. Ragozások subjonctif présent-ban 204
125. A subjonctif présent önálló használata 206
126. A subjonctif présent mellékmondatokban 206
127. A subjonctif passé 208
128. A subjonctif imparfait 209
129. A subjonctif plus-que-parfait 209
130. Mikor választhatunk kötőmód és kijelentő mód között? 210
131. Melyik a helyes: subjonctifot tartalmazó mellékmondat vagy az igeneves szerkezet? 211
132. Igenemek I: a passzív szerkezet 214
133. A passzív szerkezet képzése és a szórend 214
134. Mi lesz a névmásokkal a passzív szerkezetben? 215
135. Mi nem alakítható passzívba? 216
136. Igenemek 2: a visszaható igék típusai 217
137. Igenemek 3: személytelen igék és szerkezetek 219
138. Az il s'agit szerkezet használata 220
139. Une chose manque vagy il manque une chosel 220
140. A személytelen passzív szerkezet 221
141. A passzív értelmű pronominális személytelen szerkezet 222
142. C'est facile de vagy il est facile al 223
143. C'est facile de vagy c 'est facile ál 224
144. Igenemek 4: a műveltetés 225
145. A műveltető szerkezet egyéb használatai 226
146. Kiegészítések a műveltetéssel kapcsolatban 227
Az igenevek 228
147. Az igenevek általános jellemzői 228
148. Igenevek 1: infinitif présent, infinitif passé 228
149. Az igenevek 2: a participe présent 232
150. Melléknév vagy participe présent? 234
151. Az igenevek 3: a gérondif 235
152. Participe présent vagy gérondif? 236
153. Az igenevek 4: a participe passé 237
154. A participe passé igei használata 239
155. Az igei participe passé egyeztetése 240
156. A participe passé egyeztetése a pronominális igéknél 242
157. Mikor nem egyeztetjük a participe passé-t? 243
A határozószók 245
158. A határozószók általános jellemzői 245
159. Határozószók képzése melléknevekből 246
160. A határozószók helye 248
161. Travailler dur, couter cher 249
162. Határozószók fokozása és összehasonlítása 251
163. De plus en plus: egyre 252
164. A tout mint módosítószó 253
165. A meme módosítószó helye és jelentései 254
166. Az aussi módosítószó használata 255
167. Néhány nehézséget jelentő határozószó 256
168. Bon vagy bien? Meilleur vagy mieux? 262
Az elöljárószók 263
169. A prepozíciók általános jellemzői 263
170. Mire valók a prepozíciók? 265
171. A helyet jelölő elöljárószók 267
172. Prepozíciók földrajzi nevekkel 270
173. Az időt jelölő elöljárószók 271
174. Néhány nehézséget jelentő prepozíció 274
175. Az ok-, mód- társ-, és eszközhatározói jelentésű prepozíciók 276
176. Igék főnévi igeneves vonzatai 278
177. Igék prepozíciós főnévi bővítményei 280
178. Melléknevek prepozíciós vonzatai 281
179. Főnevek prepozíciós vonzatai 283
180. Többszáz éves vár, 4000 méteres hegy 284
181. A birtoklás kifejezése prepozíciókkal 285
A kötőszók 286
182. A kötőszókról általában 286
183. Hogyan válasszuk ki a helyes kötőszót? 287
184. Néhány nehézséget jelentő kötőszó 288
185. A subjonctif használata kötőszók után 291
A mondatértékű szavak 292
186. Az indulatszók és a hangutánzószók 292
187. A voici és voilá szerkezet használata 293
III. Mondattani rész 294
188. A mondatok és alkotórészeik 294
189. A mondatok osztályozása a beszédszándék szerint: a mondatfajták 296
190. Állítás és tagadás 298
191. A non, pas, ne és ni tagadószók használata 299
192. Mit mivel tagadunk? 301
193. A ne ... que szerkezet használata 303
194. A mondatok szerkezete 1: a hiányos és az egyszerű mondatok 304
195. A mondatok szerkezete 2: az összetett mondatok 305
196. A mondatrészek 1: alany és állítmány 307
197. Az alany és az állítmány egyeztetése 308
198. A mondatrészek 2: a tárgyak és a határozók 311
199. A mondatrészek 3: a jelzők 312
200. Az egyenes szórend 315
201. Szórendcserék mondatrészek között 316
202. A fordított szórend 319
203. A mondatrészek halmozása 321
204. A mellérendelő összetett mondatok 322
205. Az alárendelő összetett mondatok 324
206. A határozói mellékmondatok 326
207. A logikai viszonyt kifejező mellékmondatok 328
208. Mikor választhatunk participe vagy gérondif és mellékmondat között? 331
209. A függő beszéd 1: általános szabályok 333
210. A függő beszéd 2: kijelentés, felszólítás, kérdés 335
211. Az igeidők egyeztetése 337
212. Az előidejűség és utóidejűség másképp 338
213. A hangsúlyos mondatrészek kiemelése 341
214. A kétértelműség elkerülése helyes mondatszerkezettel 343
215. Gyakori mondattani hibák elkerülése helyes mondatszerkezettel 346
216. Még egy-két mondattani érdekesség 350
217. A szóképzés 353
IV. Szövegtan 355
218. A szövegek általános jellemzői 355
219. A szöveg összetartó elemei 356
220. Szövegszerkesztési hibák elkerülése 358
V. A nyelv grafikai jelei 360
221. A helyesírás alapelvei 360
222. A központozás szabályai 363
Függelék 366

Témakörök