Francia művelődés- és irodalomtörténeti tanulmányok

Fülszöveg

Köpeczi Béla 1921-ben született Nagyenyeden. Tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Eötvös Collegiumban végezte. Itt doktorált a Bethlen Miklósnak tulajdonított francia emlékiratról. Francia ösztöndíjjal Párizsba ment, a Sorbonne és az École Normálé Supérieure hallgatója lett. Doktorált „Magyarország és a francia közvélemény XIV. Lajos korában" címmel. Itthon tisztségeket viselt a tudományos és kulturális életben. Könyveket adott ki a XVII. és XVIII. századi magyar és francia történelemről, tanulmányokat írt a magyar, francia és román kultúráról és irodalomról. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kötet első része tanulmányokat közöl a francia forradalom é's a Kommün művelődéspolitikájáról, a második rész irodalomtörténeti tanulmányokat. Bemutatja Fénelon és az antikvitás viszonyát, művének első magyarországi latin fordítását Rákóczi ellenőrzésével. Képet ad Balzac Emberi tragédiájáról és Stendhal magyar kapcsolatairól. Beszél Gide, Roger Martin du Gard, Aragon és Éluard művészetéről, bemutatja az egzisztencializmus filozófiáját és esztétikáját, Sartre, Camus és Simoné de Beauvoir tevékenységét, végül szól a francia „új regény"-ről. A tanulmányok felkelthetik az egyetemi hallgatók és a szélesebb közönség érdeklődését, akiket foglalkoztatnak a francia kultúra és irodalomtörténet jelenségei. Vissza