Francia leíró nyelvtan gyakorlatokkal

Tartalom

Előszó 15
A könyv megírásának célja 15
A könyv felépítése 15
Forrásmunkák 17
A kötetben előforduló rövidítések és jelek 18
I. A mondat (Nemes Ilona) 19
A mondat fajtái 19
A mondat fő alkotóelemei 22
A mondatbővítés eszközei az egyszerű mondaton belül 23
Az alany és az állítmány viszonya 23
Főfunkciók az egyszerű mondaton belül 24
A mondat alapsémája 25
A mondat szórendi kérdései 26
II. A névszói csoport (Kúrián Ágnes) 29
A névszói csoport alkotóelemei 29
A névszói csoport funkciói a mondatban 30
A FŐNÉV 31
A főnév neme 31
A nőnemű főnevek képzése 34
A főnév többes száma 37
Igéből képzett főnevek 42
A DETERMINÁNSOK 45
A határozott névelő 46
A határozott névelő használata 46
A határozott névelő kitételének különleges esetei 47
A határozatlan névelő 49
A határozatlan névelő használata 49
Az anyagnévelő 53
Az anyagnévelő használata 53
Összefoglaló névelőtáblázat 56
A mutató determináns 57
A mutató determináns használata 57
A birtokos determináns 58
A birtokviszony kifejezése 59
A birtokos determináns elhagyása, ill. kitétele 61
A határozatlan melléknevek 62
A határozatlan melléknevek használata 63
A tout használata 65
A quelque használata 69
A meme használata 70
A SZÁMNÉV 73
A tőszámnév 73
A tőszámnevek helyesírása 73
A sorszám név 74
A törtszámnév 74
A szorzószámnév 74
A számnevek használata 74
A számnevek használatának különleges esetei 75
A MINŐSÉGJELZŐ MELLÉKNÉV 76
A melléknév többes száma 76
A melléknév neme 76
A melléknév fokozása 78
JELZŐS SZERKEZETEK 81
A jelző és a jelzett szó egyeztetése 82
A jelző és a jelzett szó egyeztetésének különleges esetei 82
A jelző helye 85
A főnév mögött elhelyezkedő melléknevek 86
Többnyire a főnév előtt álló melléknevek 88
Változó helyű jelzők 88
II. Gyakorlatok 91
III. A névmások (Kúrián Agnes) 119
A SZEMÉLYES NÉVMÁSOK 120
A személyes névmások használata 120
A hangsúlytalan alakok használata 120
A hangsúlyos alakok használata 121
A soi visszaható névmás használata 123
Az en és y névmások használata 124
A személyes névmás helye 127
A személyes névmások helye táblázatban 130
A MUTATÓ NÉVMÁSOK 131
A mutató névmások használata 131
Változó alakok 131
Változatlan alakok 132
A BIRTOKOS NÉVMÁSOK 135
A birtokos névmások használata 135
A HATÁROZATLAN NÉVMÁSOK 137
Néhány határozatlan névmás használata 137
A n'importe-tal képzett szóösszetételek (Salgó János) 140
III. Gyakorlatok 145
IV. A névszói csoport funkciói a mondatban (Nemes Ilona) 173
AZ ALANY 173
Az alany szófaja 173
Az alany fajtái 176
Az alany helye a mondatban 176
Az alany hiánya 180
Az alany „megkettőzése" 181
A TÁRGY 183
A tárgy szófaja 185
A személyes névmási tárgy 187
A hangsúlytalan személyes névmás mint tárgy 187
A tárgy helye 189
Néhány egyedi eset 190
IV. Gyakorlatok 192
V. Az igei csoport (Kúrián Ágnes) 197
AZ IGÉK FELOSZTÁSA RAGOZÁS SZEMPONTJÁBÓL 198
I. csoport. A főnévi igenév végződése: -er 198
Az I. csoportba tartozó igék ragozása 201
Az I. csoportba tartozó igék alcsoportjai 203
II. csoport. A főnévi igenév végződése: -ír 207
A II. csoportba tartozó -ír végű igék ragozása 208
III. csoport. A rendhagyó igék 210
Az -ír végű rendhagyó igék 211
A -re végű rendhagyó igék 214
Az -oir végű rendhagyó igék 220
A visszaható igék ragozása 222
Az AVOIR ige ragozása 224
Az ÉTRE ige ragozása 226
A SEGÉDIGÉK ÉS HASZNÁLATUK 228
Időbeli segédigék 228
Módbeli segédigék 231
AZ IGEI VONZATSTRUKTÚRÁK 234
I. Igés vagy igeneves alárendelést tartalmazó csoport 235
II. Bővítmény nélküli vagy névszós bővítményt tartalmazó
csoport 240
V. Gyakorlatok 250
VI. Az igei csoport funkciója az egyszerű mondatban
(Nemes Ilona) 273
AZ ÁLLÍTMÁNY FAJTÁI 273
AKTÍV ÉS PASSZÍV SZERKEZETEK 276
A szenvedő szerkezet használata 277
A szenvedő igék fajtái 278
A VISSZAHATÓ SZERKEZETEK 281
Valódi visszaható igék 281
Álvisszaható igék 282
Szenvedő jelentésű visszaható igék 283
SZEMÉLYTELEN SZERKEZETEK 285
Valódi személytelen igék 285
Alkalmilag személytelen igék 286
A személytelen szerkezet használata 289
ATTRIBUTÍV SZERKEZETEK 292
Alanyi attributiv szerkezetek 292
Tárgyi attributiv szerkezetek 294
Az állítmányi névmás (attribútumként használt személyes
névmás) használata 299
A névelő elhagyása 300
Az igei-névszói állítmány névszói részének egyeztetése 301
AZ ALANY ÉS AZ ÁLLÍTMÁNY EGYEZTETÉSE 303
Egyeztetés személyben 303
Egyeztetés számban 303
Egyeztetés egyetlen alany esetén 303
Egyeztetés több alany esetén 307
A MÚLT IDEJŰ MELLÉKNÉVI IGENÉV (PARTICIPE
PASSÉ) EGYEZTETÉSE 309
A múlt idejű melléknévi igenév egyeztetése összetett
igeidőkben, avoir mellett 309
A múlt idejű melléknévi igenév egyeztetése összetett
igeidőkben, etre mellett 314
VI. Gyakorlatok 317
VII. Az igeidők használata és egyeztetése (Kúrián Ágnes) 335
A JELEN IDŐ HASZNÁLATA 335
A MÚLT IDŐK HASZNÁLATA 336
A passé composé és az imparfait használata 336
A passé simple - imparfait, passé composé szembeállítása 342
A plus-que-parfait és passé antérieur használata 344
A passé surcomposé használata 345
A JÖVŐ IDŐK HASZNÁLATA 347
A futur simple és a futur antérieur használata 347
A futur du passé és futur antérieur du passé használata 348
AZ IGEIDŐK EGYEZTETÉSE 349
VII. Gyakorlatok 353
VIII. Az igemódok használata (Salgó János) 375
A KIJELENTŐ MÓD 375
A FELSZÓLÍTÓ MÓD, A FELSZÓLÍTÁS ÉS A TILTÁS 375
A felszólító mód használata 375
A felszólító mód hiányzó három alakjának „pótlása" 379
A felszólítás és a tiltás egyéb eszközei 380
A FELTÉTELES MÓD ÉS A SI UTÁNI IGEMÓD- ÉS
IGEIDŐ-HASZNÁLAT 383
A feltételes mód használata egyszerű mondatban 383
A feltételes si-vel bevezetett önálló és összetett mondatok
igemód- és igeidő-használata 387
A feltételes si utáni igemód- és igealak-használat 387
A feltételes si-vel bevezetett önálló mondatok 388
A feltételes si-vel bevezetett alárendelt mondatok 390
Megjegyzések a si-vel bevezetett összetett mondatok-
kal kapcsolatban 391
A feltételes si kifejezésekben 393
Hungarizmusok - gallicizmusok 395
A feltételes si-vel rokon értelmű szerkezetek
és kifejezések 396
A ha kötőszó francia megfelelői 398
A feltételes mondatok és az igeidő-egyeztetés 399
Ha a főmondat feltételes mód „múlt időben" van 399
Ha az alárendelt mondat feltételes módot vagy si utáni
igealakot tartalmaz 400
A SUBJONCTIF (KÖTŐMÓD) HASZNÁLATA 402
A subjonctif alárendelt mondatban 403
Subjonctif akaratot, kívánságot, beleegyezést kifejező
igék és főnevek után 403
Subjonctif érzelmet kifejező igék és igei szerkezetek után 405
Subjonctif értelmi műveletekre vonatkozó igék után 408
Subjonctif személytelen szerkezetek után 410
Subjonctif az etre que és a c'est que után 415
Subjonctif vonatkozó mellékmondatban 417
Subjonctif kötőszók után 419
Subjonctif alanyi mellékmondatban 424
A subjonctifot tartalmazó tárgyi mellékmondat kiemelése 424
A subjonctif alternatívára utaló mondatszavakban 425
Subjonctif qui que, quoi que, ou que típusú szószerkezetek
után 426
Igemódhasználat múlt idejű főmondat után 428
A ne szócska használata 429
A subjonctif önálló mondatban 430
Subjonctif a felszólító mód hiányzó alakjai helyett 430
Que nélkül álló subjonctif 432
VIII. Gyakorlatok 434
A felszólító mód, a felszólítás és a tiltás 434
A feltételes mód és a si utáni igemód- és igeidő-használat 442
A subjonctif (kötőmód) használata 456
IX. A határozói csoport (Kúrián Ágnes) 471
A HATÁROZÓ MIBENLÉTE, A MONDATBAN
ELFOGLALT HELYE 471
A határozók felosztása alaktani szempontból 472
A HATÁROZÓSZÓ 473
A határozószók képzése 474
Megkülönböztető végződést nem tartalmazó határozószók 474
Megkülönböztető végződést tartalmazó határozószók 474
A határozószók fokozása 475
A határozószó helye a mondatban 477
VISZONYSZÓS SZERKEZETEK 479
A viszonyszó 479
A viszonyszók jelentése, használata 480
A HATÁROZÓK FELOSZTÁSA JELENTÉSÜK
SZEMPONTJÁBÓL 488
Az időhatározók, ill. az idő mérésével kapcsolatos
szerkezetek 488
Mérték- és mennyiséghatározók 493
IX. Gyakorlatok
499
X. Az összetett mondatok (Salgó János) 513
A KOMPLETÍV MELLÉKMONDAT 514
A kompletív alárendelés két fő típusa 514
Aque-vel bevezetett alárendelés 514
Az igéhez kapcsolódó que-vel bevezetett kompletív
alárendelés 514
A főnévhez kapcsolódó que-vel bevezetett kompletív
alárendelés 520
A főnévi igeneves alárendelés 521
Az igéhez kapcsolódó főnévi igeneves kompletív
alárendelés 521
A főmondat által előrejelzett alany 521
A főnévi igeneves állítmányú mellékmondatot elő-
idéző igék 524
A főnévhez kapcsolódó főnévi igeneves kompletív
alárendelés 528
A közvetett beszéd mint a kompletív alárendelés
különleges típusa 529
A kijelentő mondat közvetett elmesélése 530
A kérdő mondat közvetett elmesélése 534
A közvetett kérdést tartalmazó mellékmondat és önálló
mondat 534
A közvetett kérdést bevezető főmondat 540
A felszólító és tiltó mondatok közvetett elmesélése 543
A VONATKOZÓ MELLÉKMONDATOK 546
A vonatkozó névmások 547
A vonatkozó névmások és határozószók használata 547
A vonatkozó névmás alanyi funkcióban: qui 547
A vonatkozó névmás tárgyi funkcióban: que 550
A vonatkozó névmás és határozószó egyéb bővítményi
funkcióban: dont, viszonyszó + lequel, viszonyszó + qui,
viszonyszó + quoiy oú 552
A vonatkozó mellékmondat előzménye 565
Szórendi kérdések 570
A vonatkozó mellékmondat vesszőhasználata 572
Fordítási kérdések 572
A HATÁROZÓI MELLÉKMONDATOK (Kúrián Ágnes) 574
Az időhatározói mellékmondatok 574
Az okhatározói mellékmondatok 578
Az ok kifejezése alárendelt tagmondatban 578
Ok kifejezése mellérendelt tagmondatban 581
Ok kifejezése viszonyszók és viszonyszós szerkezetek
segítségével 581
A következményhatározói mellékmondatok 582
A következmény kifejezése alárendelt tagmondatban 582
A következmény kifejezése mellérendelt tagmondatban 584
A célhatározói mellékmondatok 584
A cél kifejezése subjonctifban álló alárendelt tagmondatban 585
A cél kifejezése főnévi igeneves szerkezettel 586
A cél megjelölése viszonyszóval, ill. viszonyszós szerkezet-
tel 586
Ellentétet kifejező mellékmondatok 587
Ellentét kifejezése alárendelt tagmondatban 587
Ellentét kifejezése mellérendelt tagmondatban 588
Ellentét kifejezése viszonyszóval, ill. viszonyszós szerkezettel 589
AZ IGENEVES ÁLLÍTMÁNYÚ MELLÉKMONDATOK
(Salgó János) 591
Az igeneves állítmányú mellékmondatok 591
Az időhatározói jelentéstartalom kifejezése igenevekkel 593
Az okhatározói jelentéstartalom kifejezése igenevekkel 594
A feltételes jelentéstartalom kifejezése igenevekkel 595
A minőségjelzői funkciót betöltő igeneves mellékmondatok 595
A főnévi igeneves állítmányú mellékmondatok 596
Igéhez kapcsolódó főnévi igeneves alárendelés 598
Főnévhez kapcsolódó főnévi igeneves alárendelés 600
Viszonyszóhoz és kötőszóhoz kapcsolódó főnévi igeneves
alárendelés 601
A gérondif mellékmondat állítmányaként 604
A gérondif használata és jelentéstartalma mellékmondat
állítmányaként 604
Általános megjegyzések a gérondif használatáról 607
A gérondif alanya 608
A gérondiftartalmazó mellékmondat helye 610
A gérondif kifejezésekben 611
Néhány határozói igeneves magyar kifejezés francia
megfelelője 612
Aparticipe „présent" és a participe „passé composé"
mellékmondat állítmányaként 613
Aparticipe „présent" és aparticipe „passé composé"
használata és jelentéstartalma mellékmondat állománya-
ként 613
A participe „présent" és a participe „passé composé"
igeneves mellékmondatok alanya 617
Az önálló, kitett alanyú mellékmondat 617
A rejtett alanyú mellékmondatok 618
A főmondat és a mellékmondat sorrendje 619
A participe „présent" kifejezésekben 620
A participe „passé" mellékmondat állítmányaként 622
A participe „passé" használata és jelentéstartalma
mellékmondat állítmányaként 622
A participe „passé" igeneves mellékmondat alanya 623
Az önálló, kitett alanyú mellékmondat 624
A rejtett alanyú mellékmondatok 624
A participe „passé" igeneves mellékmondat kétfajta
állítmánya 625
A participe „passé" elliptikus aktív állítmányként 625
A participe „passé" elliptikus passzív állítmányként 627
A főmondat és a mellékmondat sorrendje 628
A participe „passé" kifejezésekben 628
X. Gyakorlatok (Kúrián - Salgó) 630
A kompletív mellékmondatok 630
A közvetett beszéd 635
A vonatkozó mellékmondatok 653
A határozói mellékmondatok 667
Az igeneves állítmányú mellékmondatok 678
XI. Mondattani eljárások (Nemes Ilona) 685
A TAGADÁS 685
A tagadószók használata 686
Az összetett tagadás 689
A tagadó szerkezetek osztályozása a tagadott mondatrész
szerint 692
A tagadószók helye 694
Az alany tagadása 694
Egyéb mondatrészek tagadása 695
A ne használata 697
A valódi tagadóértékkel nem rendelkező ne használata 698
A KÉRDÉS 701
Az eldöntendő kérdés 702
A kiegészítendő kérdés 704
A kérdőszók helye 710
A FELKIÁLTÁS 712
AKIEMELÉS 716
A kiemelő szerkezet 716
Kiemelés a szavak sorrendjének felcserélésével 718
Kiemelés a szavak sorrendjének felcserélésével és
a kiemelendő szó megismétlésével 718
A kiemelés egyéb módjai 718
XI. Gyakorlatok 720
A felhasznált irodalomjegyzéke 735
Tárgymutató 743
Mellékletek

Témakörök