Francia história 1-13.

Fülszöveg

Francia história:
Valóságos írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző, Robert Merle. Tizenkét izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét.
A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő és kevésbé előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből.
Robert Merle biztos mesterségbeli tudással rajzolja meg a francia história e cselszövésekkel, ármánykodással teli, vérzivataros évszázadának nagyívű, sokszínű tablóját, hozza emberközelbe a kor kiemelkedő történelmi személyiségeit, szemlélteti-magyarázza az akkori Franciaország és Európa legfontosabb társadalmi-politikai-katonai eseményeit.

Csikóéveink:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenegy kötetes regényfolyam második kötetében a főhős, a jóvágású, eszes, bátor, szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac és balkézről való szépséges öccse, akinek látása ugyancsak megdobogtatja a női szíveket, Montpellier híres egyetemére mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes forgatagában, ahol sok-sok veszélyes kaland és még több "veszedelmes", ám gyönyörteljes viszony már hőseinkre, világhírű tudósok és orgyilkosok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy éppen kísérleties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, miközben folyik tovább a Franciaországot megosztó áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást.
Pierre-nek és Samsonnak, valamint az olvasónak bőven kijut hát az izgalmakból, váratlan fordulatokból, hátborzongató élményekből és szenvedélyes érzésekből e kalandregénynek is beillő, ám sokrétű és pontos történelmi ismeretek birtokában és biztos mesterségbeli tudással megírt, sodró lendületű műben.

Jó városunk, Párizs:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam harmadik kötetében romantikus szerelmi kalanddal és párbajjal folytatódik a bátor, nemesifjú és lovagias széptevő, Pierre de Siorac története. Váratlan fordulatok és megpróbáltatások, megrázó szenvedélyek dúlják fel hősünk életét, aki sok-sok kaland és veszedelem után végül Párizsba, e sokarcú, egyszerre ijesztő és lenyűgöző nagyvárosba kerül, amelyet a pazar tollú író, Robert Merle gyöngéd szeretettel és részvétteljes borzadállyal fest le. Bemutatja minden zegét-zugát, fényűző palotáit és szegényes viskóit, előkelő negyedeit, melyeknek széles utcáin díszes hintók gördülnek, sivár, bűzös sikátorait, ahol mezítlábas gyerekek játszanak a szennyvíz-csatorna partján, ragyogó báltermeit és füstös kocsmáit. Olyan város ez, ahol minden megtörténhet. Megbújhat itt a gonosztevő, menedéket találhat az ártatlan üldözött, titokban találkozhatnak az egymástól tiltott szerelmesek. Hősünknek ebben a városban kell megérnie az 1572. augusztus 24-re, Szent Bertalan napjára virradó éjszakát, a hugenották lemészárlását, az újkori történelem egyik leggyalázatosabb árulását és legszörnyűbb vérfürdőjét.

Íme, a király!:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenegy kötetes regényfolyam negyedik kötete a francia történelem tizenhat esztendejét beszéli el, az iszonyatos és gyalázatos Szent Bertalan-éjszakától 1588-ig, az utolsó Valois-király, III. Henrik időleges diadaláig, amelyben oroszlánrésze van a regénysorozat főhősének, a mindenféle korabeli erényekkel ékes, vállalkozó szellemű, kalandvágyó nemesifjúnak, a szebbik nem nagy tisztelőjének, Pierre de Sioracnak. Az ifjú ugyanis a IX. Károly halála után trónra kerülő Henrik, e művelt és intelligens, ám romlott és határozatlan jellemű király szolgálatába szegődik: orvosa és titkos "ágense" lesz. Kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek, aki sokáig habozik a Navarrai Henrik támogatta protestánsok, a hugenották és a Guise-hercegek vezette Katolikus Liga, az ultrák között, igyekezve megszerezni mindkét tábor támogatását. Aztán egy napon a Guise-ek csúnyán megsértik. Henrik ekkor elhagyja a Guise fivérek pártján álló Párizst és Blois-ban összehívja a rendi országgyűlést, ahol olyan események történnek majd, amelyek gyökeresen megváltoztatják Franciaország sorsát. És hősünkét is, akinek e becsvágyó, a hatalomért mindenre kész király oldalán jóban-rosszban egyaránt része van, pikáns szerelmi kalandokban éppúgy, mint országok-népek életét befolyásoló világpolitikai döntésekben.

Szenvedélyes szeretet:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hiteles, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos "ágense". A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.

A pirkadat:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású tizenhárom kötetes regényfolyam hatodik kötetében Pierre de Siorac márki, aki hűségével, bátorságával, leleményességével többször kitüntette magát a király szolgálatában, IV. Henrik egyik legfőbb bizalmasává válik és kényesebbnél kényesebb megbízatásokat kap tőle. A királynak szüksége is van talpraesett és rettenthetetlen hősünk segítségére, hiszen hiába ismertet el III. Henrik még halála előtt törvényes örökösének, erőszakkal kell elfogadtatnia magát országában. IV. Henrik ádáz ellenségei, a vakbuzgó, dölyfös Guise-ek, a pártütő nagyurak, az ármánykodó jezsuiták, az országra törő spanyolok ellen - hol nyílt sisakkal, hol összeesküvő módjára - harcolva a márkinak ismét izgalmas kalandokban van része, míg végre megszületik a békét megszilárdító nantes-i ediktum. Közben lovagiasságával elnyeri a kis Guise hercegné kegyeit, s persze több más főrangú hölgyet és tűzrőlpattant szolgálólányt is sikerrel ostromol.

Libben a szoknya:
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze az alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű, mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1910-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

A gyermekkirály:
A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam nyolcadik kötetében ismét találkozhatunk a narrátor-főhőssel, az ifjú, művelt Siorac lovaggal. A kalandvágyó, heves vérű kamaszból időközben a király belső szolgálatára rendelt első nemesúr, érett férfi lett, aki apja nyomdokain haladva legfőbb céljának a kis király, XIII. Lajos odaadó szolgálatát tartja. A gyermekkirály alig kilencéves, amikor apját, IV. Henriket orvul meggyilkolják. A regény azt a hétéves időszakot meséli el, amely Medici Mária régensségével kezdődik, s az ifjú Lajos fegyvertényével ér véget: a király visszaszerzi zsarnok anyjától a hatalmat, meggyilkoltatva kegyetlen és kapzsi kegyencét, a firenzei Concino Concinit.
Merle sok melegséggel, gyengédséggel, megértéssel mutatja be a mostoha sorsú gyermekkirályt, akit a szívtelen királyné és romlott, minden aljasságra kapható környezete gyámoltalan, gyermeteg ifjúnak, már-már gyengeelméjűnek próbál feltüntetni, holott Lajos éles eszű, megfontolt, talpraesett fiatalember, és igazat mond, amikor a regény végén kijelenti: "Szeretnek a franciák. Jó királyuk leszek."

Az élet rózsái:
A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam kilencedik kötetében ismét Pierre Emmanuel de Siorac, XIII. Lajos bizalmasa, az éles eszű, nemes lelkű, fiatal kora ellenére nagy műveltségű ifjú lovagi és szerelmi kalandjairól olvashatunk. Siorac nem csak szemtanú: részt vesz az összeesküvésben, amely Medici Mária, az anyakirályné kegyencének, Concininek a meggyilkolásával végre trónra juttatja az addig félreállított, megszégyenített, sokat csepült gyermekkirályt. De vajon a hatalom megragadása elég-e az uralkodói méltósághoz? Győzi-e feladatát, helyt áll-e az ifjú Lajos, mikor az országnagyok széthúzása, a hugenották dölyfös becsvágya, anyja intrikálása szüntelen veszélyt jelent trónjára, s házassága, utódlása körül sincs minden rendben? Ám egyvalakire minden körülmények között számíthat, hősünkre, aki szolgálatai és hűsége jutalmául megkapja az Orbieu grófja címet és teljes jogú tagja lesz a királyi tanácsnak. A legtöbbet mégis azzal nyeri, hogy nyitott szemmel és füllel jár-kel a világban, és érdekesebbnél érdekesebb ismeretségeket köt. Egy éles eszű és éles nyelvű szobalánytól alkalomadtán éppoly sokat tanulhat, mint a zseniális politikustól, az agyafúrt Richelieu bíborostól. Az újdonsült gróf tanul is szorgosan, és így egyre jártasabb a szerelem és a politika dolgaiban.

Liliom és bíbor:
A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya".
Ezúttal a tizedik kötetben XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának.
Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendôme-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból.
Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolta meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot.

Veszedelem és dicsőség:
A Francia história a XVI. századi Franciaországban, a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják és ahol "libben a szoknya".
Ezúttal La Rochelle ostromnál, ennél a nagyszabású, történelemformáló eseménynél, Franciaország és Anglia erőpróbájánál, amely nemcsak a francia királyság sorsát befolyásolja, hanem valamennyi, a katolicizmus és a megreformált vallás között választani kényszerülő európai országét.
La Rochelle hugenotta erődítmény volt, a vallási üldözöttek bevehetetlennek hitt és kikiáltott mentsvára, hiszen a tenger felé nyitott volt, így onnan az ostromlottak bármikor segítséget remélhettek. És reméltek is 1627-ben. Ám hiába: La Rochelle-t kerek egy évig tartó ostrom után végül bevették XIII. Lajos és Richelieu seregeit.
A La Rochelle-i, inkább kisebb-nagyobb csetepaték, mintsem véres, kegyetlen ütközetek jellemezte ostrom kimenetelét végül egy, a hadviselésben addig még nem alkalmazott újdonság döntötte el: a roppant kőgát, amely eltorlaszolta az öböl bejáratát, s így lehetetlenné tette, hogy az angolok élelmet juttassanak el az éhező városba és katonai segítséget nyújtsanak a védőknek.
Ebben a nem mindennapi ostromban vesz részt a történet narrátor-főhőse, Orbieu grófja - illetve a regény végére hercege és Franciaország pairje -, akit ismét számos dicsőséges, ám veszedelmes küldetéssel bíznak meg a hatalmasok. Közben persze arra is jut ideje, hogy a szívének oly kedves gentil sesso körül forgolódjék, és láss csodát, most először a házasság, a családalapítás gondolata is felmerül a csapodár, ám lovagias széptevőben.
Merle a tőle megszokott mesterségbeli tudással rajzolja fel a sokszínű, árnyalt történelmi tablót, jellemzi hőseit, királyokat, hadvezéreket, főpapokat, nagyurakat s persze szépasszonyokat, festi a csatajeleneteket, az udvari intrikákat, szerelmi cselszövéseket.

Ármány és cselszövés:
A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban. Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az "ördögi szoknyákkal" és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richeliu bíboros ellen.
Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richeliu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére.
Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva...

Pallos és szerelem:
A Francia história e tizenharmadik s egyben utolsó kötete - hiszen Robert Merle immár nincs köztünk - a francia történelem 1635 és 1661 közötti évtizedeit öleli fel: viharos és dicsőséges korszakot, hiszen ez idő alatt, 1638-ban jön a világra a rég várt trónörökös, a nép által "Istenadtának" nevezett majdani XIV. Lajos, a Napkirály, s a könyv azzal ér végett, hogy legfőbb tanácsosa, Mazarin Bíboros halála után a fiatal uralkodó bejelenti: ezentúl nem tart igényt főminisztere, s országa dolgait egyeduralkodóként maga kívánja irányítani.
Addig azonban atyja, XIII. Lajos s a maga útját részben a spanyolok s az osztrákok elleni állandó háborúskodás - megannyi fényes győzelem és csüggesztő vereség - s az összeesküvések végeláthatatlan sora bonyolítja. Az utóbbiak élén hol a király örökkön intrikáló, hatalomvágyó öccse, Gaston, hol maga a királyné, a szépséges, de spanyol atyafiságához a kelleténél hűségesebb Ausztriai Anna áll, de fellázad királya ellen a fő kegyenc, Cinq-Mars is; az ő árulása és kivégzése a regény egyik látványos csúcspontja.
A királyi hatalom legfőbb támasza az egymást követő két bíboros-főminiszter, Richelieu és Mazarin; tevékenységük bepillantást enged a politika ma sem tanulságok nélküli boszorkánykonyhájába. Szimbolikus jelentőségű, hogy a két nagy államépítő, Richelieu és XIII. Lajos egyazon évben hunyja le szemét. A narrátor és a kalandos cselekmény egyik fő mozgatója most is kedves hősünk, Orbieu hercege, aki szenvedélyes királyhűségének, valamint nyelvtudásának és diplomáciai érzékének hála számos kényes küldetésben áll helyt, de azért gáláns kalandokra is jut ideje. Igaz, hogy közben furdalja a lelkiismeret, hiszen minden vágya, hogy szerelmes és féltékeny Catherine-ja oldalán hűséges férj és példás családapa legyen.
A viharos és drámai eseményekben gazdag történet megannyi jellegzetes, színes figurát vonultat fel, és érzékletesen varázsolja elénk a világtörténelem egy páratlanul izgalmas fejezetét. Vissza