Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről 1920-1921

Előszó

Kiadványsorozatunk 3. kötete az 1920 júliusától 1921 decemberéig terjedő időszak történetére vonatkozó francia diplomáciai iratokat tartalmazza, amelyek a francia levéltárakból, az Archives Diplomatiques (Diplomáciai Levéltár) állományából, illetve a Service Historique de l'Armée de Terre (Szárazföldi Hadsereg Történelmi Szolgálata) hadügyi levéltár dossziéiból származnak. A kötet komoly forrásértékű dokumentumokat közöl a nagyhatalmak és az utódállamok politikai és katonai vezetőitől, valamint a térségbe akkreditált diplomatáitól. Az általuk készített feljegyzések, beszámolók, levelek, jelentések, számjeltáviratok másfél év politikai-diplomáciai eseményeinek lenyomatai. Az iratok a trianoni béke aláírásától a soproni népszavazásig követik az eseményeket. Bemutatják a térségben lezajlott nemzetközi jelentőségű politikai és katonai konfliktusokat, valamint az erőfeszítéseket, amelyeket a szemben álló felek a kialakított status quo megszilárdítása, illetve módosítása érdekében kifejtettek. Képet adnak arról a diplomáciai nyomásról, amelyet a győztes nagyhatalmak és kis szövetségeseik Magyarországra gyakoroltak a trianoni béke ratifikálása érdekében. Az olvasó betekintést kap abba a vetélkedésbe, amelyet a nagyhatalmak a térség, így Magyarország gazdasági pozícióinak megszerzéséért folytattak. A kötet bemutatja Franciaország magyarbarát „politikáját", amelyet 1920 tavaszától az év őszéig folytatott. A francia külpolitika új vezetői gazdasági, politikai és katonai megfontolásból ugyanis fontosnak tartották a változásokat tudomásul venni nem akaró Magyarország megbékítését és megnyerését a térség tervezett integrációja számára. Magyarország átmenetileg katonai szempontból is tényezővé vált, mivel kész volt részt venni a Millerand által tervezett szovjetellenes intervencióban. A iratanyagból kitűnik, hogy a magyar kormány örömmel fogadta a francia elképzeléseket. Kész volt a francia orientációra, megadni, ha nem is maradéktalanul, a kért gazdasági engedményeket, részt venni a térség gazdasági megszervezésében. Annál is inkább, mivel egyes mérvadó francia politikusok elgondolása szerint Budapest földrajzi és közlekedési adottságai miatt az egyesített Kárpát-medence központja lett volna. A francia diplomaták jelentései szerint a magyarok készségessége hátterében az a remény húzódott meg, hogy az aláírt, de még nem ratifikált trianoni békét a franciák segítségével még sikerülhet némileg revideálni. E hiedelem nem volt alaptalan, hiszen a titkos tárgyalások során egyes francia politikusok ezt kilátásba is helyezték. Vissza