Kik hallgatjátok szétszórt rímeimben (Csorba Győző) | 5 |
Hogy ezer sérelemért bosszút álljon (Károlyi Amy) | 6 |
Ama nap volt, mikor elkönnyesedtek (Weöres Sándor) | 7 |
Akinek végtelen gondoskodásra (Weöres Sándor) | 8 |
Ha felsóhajtok, emlegetve téged (Csorba Győző) | 9 |
Őrült vágyam már oly rossz útra tévedt (Csorba Győző) | 10 |
Falánkság, álom, renyhe, tétlen élet (Szabolcsi Éva) | 11 |
Hol felöltötte egykor, domb tövében (Károlyi Amy) | 12 |
Midőn a csillag, mércéje időnknek (Weöres Sándor) | 13 |
Rád támaszkodik, te dicső kolumna (Weöres Sándor) | 14 |
Nem engedted arcodra soha fátylad (Majtényi Zoltán) | 15 |
Ha irgalmatlan kínjaim hevében (Csorba Győző) | 16 |
Ha olykor-olykor más hölgyek sorában (Jékely Zoltán) | 17 |
Fáradt szemem, most csüggj arcán a szépnek (Tellér Gyula) | 18 |
Minden lépésnél hátra-hátranézek (Majtényi Zoltán) | 20 |
A fehér, sápadt apó cihelődik (Weöres Sándor) | 20 |
Arcomról keserűség könnye gördül (Szedő Dénes) | 21 |
Mert arra fordultam, hol mint az ég (Nemes Nagy Ágnes) | 22 |
Oly állat szerte számos él a földön (Szabolcsi Éva) | 23 |
Szégyenkezem: még rímet nem találtam (Károlyi Amy) | 24 |
Ó, én édes ellenfelem, ezerszer (Végh György) | 25 |
Valahány lény lakója lenn a földnek (Majtényi Zoltán) | 26 |
Hogy éltem én édes ifjúkoromban (Végh György) | 28 |
Ha Laurusom, mely Jupiter dühének (Majtényi Zoltán) | 34 |
Sírt Ámor, s olykor én is társa lettem (Csorba Győző) | 35 |
Hajó nem érhet révbe boldogabba n (Tellér Gyula) | 36 |
Fején ős-diadém, harc-lázra gyúlva (Majtényi Zoltán) | 37 |
Ó, kit a mennyben várnak, boldog és szép (Szedő Dénes) | 38 |
Oly zöld s vérszín ruhát, bordót, sötétet (Csorba Győző) | 43 |
Egy ifjú hölgyet láttam zöld babérfa (Jékely Zoltán) | 46 |
E nemes lélek, mely távozni készül (Szedő Dénes) | 48 |
A végső nap, mely minden földi bajnak (Szabolcsi Éva) | 49 |
Keleten már lángolt a szerelemnek (Sárközi György) | 50 |
Apolló, hogyha él még drága vágyad (Csorba Győző) | 51 |
Magamban, lassan, gondolkodva járom (Szabolcsi Éva) | 52 |
Ha hihetem azt, hogy megment halálom (Majtényi Zoltán) | 53 |
Oly gyönge szálon csügg e súlyos élet (Csorba Győző) | 54 |
Orso, nincs olyan állóvíz, folyóár (Szedő Dénes) | 59 |
Úgy félek a szép szemek rohamától (Szedő Dénes) | 60 |
Ámor s halál ha nem vet holmi gáncsot (Jékely Zoltán) | 61 |
Ha az a fácska elmozdul helyéről (Csorba Győző) | 62 |
Mióta halk, szerény és édes arca (Lux Alfréd) | 63 |
Kilencszer nézett már Latona sarja (Lux Alfréd) | 64 |
Az, ki kész volt kezét Thesszáliában (Jékely Zoltán) | 65 |
Ellenfelem a tükröd, melybe nézel (Végh György) | 66 |
Arany és gyöngyök, hó- s vérszín virágok (Szedő Dénes) | 67 |
Szívemben már-már lankadozni kezdtek (Szedő Dénes) | 68 |
Ha tűz tüzet nem oltott még ki eddig (Csorba Győző) | 69 |
Bár én, hálátlan nyelv, nagyon vigyáztam (Csorba Győző) | 70 |
Midőn az ég gyorsan hajol nyugatra (Sárközi György) | 71 |
Ha kissé közelebbről süt szemembe (Csorba Győző) | 74 |
Diána el nem bűvölhette jobban (Szabolcsi Éva) | 75 |
Nemes szellem, ki vezérled a testet (Weöres Sándor) | 76 |
Tekintetén Ámor jelét viselte (Végh György) | 80 |
A tűz, amelyről azt hittem, megölte (Tellér Gyula) | 81 |
Ha vak vágyammal, mely elpusztít engem (Majtényi Zoltán) | 82 |
Szerencsém késve ér utol, ha int is (Szedő Dénes) | 83 |
Sírástól fáradt arcodat nyugosszad (Tellér Gyula) | 84 |
Bár mások vétke elragadta tőlem (Tellér Gyula) | 85 |
A nemes fa, kit sok év menetében (Tellér Gyula) | 86 |
A nap, a hó, az évszak áldva légyen (Weöres Sándor) | 87 |
Ó, Ég Ura, az átvirrasztott éjek (Szabolcsi Éva) | 88 |
Ki különös színemre rátekintett (Szedő Dénes) | 89 |
Ha képes lennél rá, hogy furcsa módra (Csorba Győző) | 90 |
Ó, mily óvatlan voltam eleinte (Weöres Sándor) | 91 |
A súlyos lég és a fojtogató köd (Majtényi Zoltán) | 92 |
A tirrén tenger bal partján eveztem (Majtényi Zoltán) | 94 |
Magasztos, szent látványa földeteknek (Csorba Győző) | 95 |
Jól tudtam én, hogy józan ész tanácsa (Majtényi Zoltán) | 96 |
Ó jaj, nem is tudom, hogy mit reméljek (Csorba Győző) | 97 |
Mivel rövid az élet (Majtényi Zoltán) | 100 |
Szép Úrnőm, íme látom (Takács Zsuzsa) | 104 |
Mivel sorsom kivánja (Lux Alfréd) | 107 |
Elfáradtam gondolni arra már, hogy (Csorba Győző) | 111 |
A szép szemek, mik úgy-úgy megsebeztek (Csorba Győző) | 112 |
Ámor igérgetéssel hízelegve (Weöres Sándor) | 113 |
Poliklétoszt, s ki nagy művész csak élt még (Szabó Magda) | 114 |
Midőn a magasztos eszmét foganta (Majtényi Zoltán) | 115 |
Ha kínjaim tizennegyedik éve (Csorba Győző) | 116 |
Ki úgy döntött, hogy - bármit ád az élet (Tellér Gyula) | 117 |
Úgy elfáradtam sok-sok nemtelenség (Sárközi György) | 119 |
Még soha meg nem untalak szeretni (Szedő Dénes) | 120 |
Amíg halántékom meg nem fehérül (Csorba Győző) | 121 |
Csak sírjatok szemek, akár a zápor (Végh György) | 122 |
Mindig szerettem - most is bennem lángol (Végh György) | 123 |
Az ablakra mindig gyűlölve nézek (Végh György) | 124 |
Ahogy a jó íjász tüstént megérzi (Végh György) | 125 |
Mert oly soká késik, mit rég remélek (Csorba Győző) | 126 |
Futván a börtönt, hol Ámor a rabság (Majtényi Zoltán) | 127 |
A szélben úszó fürtjei aranyból (Károlyi Amy) | 128 |
A szép asszony, akit te úgy imádtál (Weöres Sándor) | 129 |
Sírjatok, asszonyok s veletek Ámor (Weöres Sándor) | 130 |
Már többször szólt Ámor nekem: jegyezd fel (Nemes Nagy Ágnes) | 131 |
Ha szememből szívem mélyéig ér le (Keresztury Dezső) | 132 |
Bár sikerülne oly jól versbe szednem (Majtényi Zoltán) | 133 |
E veszteglés már úgy megundorított (Tellér Gyula) | 134 |
Ó, szép szabadság, itt hagytál magamban (Tellér Gyula) | 135 |
Orso, csataménedre fölcsatolhat (Weöres Sándor) | 136 |
Mert tudni vélem, és mert tudni véled (Tellér Gyula) | 137 |
Az ablak, honnan hogyha kedve támad (Lux Alfréd) | 138 |
Kora prédája lehetünk mi, s fájók (Majtényi Zoltán) | 139 |
Caesar, mikor a tisztelt főt fogadta (Sárközi György) | 140 |
Győzött Hannibál, ámde győzedelmét (Majtényi Zoltán) | 141 |
Vártuk erényed, és benned virágzott (Weöres Sándor) | 142 |
Soha úgy, mint idáig énekeltem (Csorba Győző) | 143 |
Szem-nem-látta ifjú angyal az égből (Majtényi Zoltán) | 147 |
Nem látom már, mentség számomra, hol van (Csorba Győző) | 148 |
Ó, minden földi hely legboldogabbja (Csorba Győző) | 149 |
Ó, jaj, hányszor rám ront Ámor, de hányszor (Csorba Győző) | 150 |
Ámor a szokott helyre űze engem (Weöres Sándor) | 151 |
Az asszony, kinek szívem ég az arcán (Lux Alfréd) | 152 |
Sennuccióm, sorsom végre el hadd mondjam (Szabolcsi Éva) | 153 |
Téged, Sennuccióm, nélkülözve, csonkán (Szedő Dénes) | 154 |
Az aljas Bádelből, honnét a szégyen (Szabolcsi Éva) | 155 |
Fenséges hölgyet pillantottam én meg (Csorba Győző) | 156 |
Nem mondható édességgel telítve (Weöres Sándor) | 157 |
Ha tán a szirt, mely völgyünket bezárja (Csorba Győző) | 158 |
Az első sóhaj már tizenhat éve (Takáts Gyula) | 159 |
Egy Asszony, sokkal szebb, mint tűz a napban (Majtényi Zoltán) | 160 |
A részvét-vers, mely szellemét Uramnak (Csorba Győző) | 164 |
Nézd, Ámor, ezt az ifjú hölgyet itt! Ládd (Csorba Győző) | 165 |
Tizenhétszer fordult az Ég felettem (Csorba Győző) | 166 |
Bájos sápadás, mit mosolya méze (Weöres Sándor) | 167 |
Szerelmem, sorsom s lelkem futva borzad (Csorba Győző) | 168 |
A gondolat, mi feldúlt (Weöres Sándor) | 169 |
Habok friss, édes árja (Károlyi Amy-Weöres Sándor) | 173 |
A Szerelem, mely ösztökéli tollam (Csorba Győző) | 176 |
Itáliám, kár rádolvasni gyarló (Rónai Mihály András) | 180 |
Gondolatok s hegyek közé visz Ámor (Csorba Győző) | 185 |
És mert az irgalom bezárt előttem (Takáts Gyula) | 188 |
Szerelemről dalolnék oly merészen (Simon Gyula) | 189 |
Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek (Sárközi György) | 190 |
Ámor célul tett ki szeme nyilának (Csorba Győző) | 191 |
Nincs békém és erőm se háborúra (Csorba Győző) | 192 |
Mennél mesés-furábban (Weöres Sándor) | 193 |
Csurranjon láng a mennyekből fejedre (Rónai Mihály András) | 197 |
No, kapzsi Bábel, jó hasasra raktad (Rónai Mihály András) | 198 |
Fájdalom kútja, dühödés szállása (Rónai Mihály András) | 199 |
Minél forróbb a vágy szárnyam kitárnom (Csorba Győző) | 200 |
Ámor, ki eszmémben él és világol (Weöres Sándor) | 201 |
Mint néha fölhevült, meleg időbe (Takáts Gyula) | 202 |
Hol édes árnyat szórnak szét a lombok (Csorba Győző) | 203 |
Édes hangod midőn csendülni hallom (Csorba Győző) | 205 |
Soha nem jött hajnal pirkadva szebben (Takáts Gyula) | 206 |
Vihetsz, hol füvet, szirmot irtva ontja (Simon Gyula) | 207 |
Ó szikra-virtus ékítette, drága (Simon Gyula) | 208 |
Midőn a szenvedély, mely fékkel és két (Simon Gyula) | 209 |
Sem a Ticino, Pó, Tiberis, Arno (Takáts Gyula) | 210 |
Keménységében meg-megenyhül olykor (Csorba Győző) | 211 |
Kérdezlek, lelkem, mit gondolsz, mit érzel (Simon Gyula) | 212 |
Ádáz, vad tengerekről szélviharban (Simon Gyula) | 213 |
Ez a szelíd és angyal-testű, ember (Simon Gyula) | 214 |
Szállj, forró sóhaj, szállj hideg szivébe (Szabolcsi Éva) | 215 |
Minden csillag, elem s az ég teremtő (Simon Gyula) | 216 |
Se Jupitert, se Caesart nem ragadta (Simon Gyula) | 217 |
Én láttam angyali lényét e földön (Takáts Gyula ) | 218 |
Mindig keserves, mindig glóriás nap (Károlyi Amy) | 219 |
Fáradt szemem bármerre tétovázhat (Csorba Győző) | 220 |
Az ég míly részén, vajjon melyik eszme (Weöres Sándor) | 221 |
Ámor és én, eltelve a csodától (Károlyi Amy) | 222 |
Ó, tétova léptek, ábránd-csapongás (Weöres Sándor) | 223 |
Víg s boldog szirmok, szerencsés füszálak (Szedő Dénes) | 224 |
Ámor, ki gondolatainkba láthatsz (Majtényi Zoltán) | 225 |
Ím, hallgat ég és föld, szellő se járja (Szabolcsi Éva) | 226 |
Midőn hálóba zsendülő fűszálak (Simon Gyula) | 227 |
A barlanghoz ha hű maradtam volna (Szedő Dénes) | 228 |
Midőn Ámor az ő szép pillantását (Weöres Sándor) | 229 |
Az édes gondolatot küldi nékem (Simon Gyula) | 230 |
Telve egyetlen vággyal, mely letérve (Weöres Sándor) | 231 |
Emberséges szép külseje nem egyszer (Szedő Dénes) | 232 |
Kegyetlen, szép karok közt ért el Ámor (Végh György) | 233 |
Irigység, ellensége az erénynek (Majtényi Zoltán) | 234 |
Nézve derült napját a tünde szemnek (Szedő Dénes) | 235 |
Vad csillagzat volt, mely alatt születtem (Szabolcsi Éva) | 236 |
Mikor az idő és hely jut eszembe (Weöres Sándor) | 237 |
Bátran lépek a félelmes vadonba (Sárközi György) | 238 |
Híres Ardennen átsuhanva gyorsan (Majtényi Zoltán) | 239 |
Ámor sarkantyúz s fékez ugyanakkor (Majtényi Zoltán) | 240 |
Geri! ha édes Ellenségem olynap (Szedő Dénes) | 241 |
Po, földi kérgem bárhogy is sodorjad (Szedő Dénes) | 242 |
Ámor fű közé feszité a könnyed (Weöres Sándor) | 243 |
Ki forró vágyra gyújtja szívem üszkét (Majtényi Zoltán) | 244 |
Ha ő halálra tud gyötörni engem (Simon Gyula) | 245 |
Természet, Ámor és a tiszta szellem (Simon Gyula) | 246 |
E főnixmadár arany hajfüzére (Weöres Sándor) | 247 |
Ha Virgil és Homér láthatta volna (Weöres Sándor) | 248 |
Midőn Nagy Sándor hős Achilles ősi (Simon Gyula) | 249 |
Napisten, az egy Lombra, melyre vágynám (Szedő Dénes) | 250 |
Felejtéssel rakott hajóm merészen (Szabolcsi Éva) | 251 |
Fehér ünő tűnt hirtelen szemembe (Simon Gyula) | 252 |
Mint öröklét, Istent láttatva égben (Szedő Dénes) | 253 |
Álljunk meg, Ámor, dicsfényünk csodálva (Weöres Sándor) | 254 |
Oly nemes értékkel táplálom elmém (Weöres Sándor) | 255 |
A Szél az árnyas erdőn a virágot (Végh György) | 256 |
Az arcom napról napra sápad, érzem (Végh György) | 257 |
Az enyhe szellő, mely zöld lombok alján (Végh György) | 258 |
Az égi szellő zöld babért ölelget (Károlyi Amy) | 259 |
A lágy szellő sodorja s oldja szerte (Károlyi Amy) | 260 |
Ő, ékes kéz, mely szívem elszorítod (Szedő Dénes) | 261 |
Nemcsak a mondottam szép, puszta félkéz (Szedő Dénes) | 262 |
Meglepett Ámor és a jószerencse (Lux Alfréd) | 263 |
Szép, tiszta, élő csilláma e Jégnek (Lux Alfréd) | 264 |
Jaj, lángolok, de el nem hiszi más itt (Szedő Dénes) | 265 |
Lelkem, ki annyi s oly sokféle dolgot (Szedő Dénes) | 266 |
Édes kibékülések, duzzogások (Simon Gyula) | 267 |
Ha mondtam azt, gyűlöljön meg örökre (Lux Alfréd) | 268 |
Azt hittem én, úgy telik életem már (Végh György) | 271 |
Sebes Folyó, ki indulsz alpi tájról (Nemes Nagy Ágnes) | 275 |
Az édes dombokon én ott maradtam (Weöres Sándor) | 276 |
Hispán Ebrótól Hydaspes folyóig (Weöres Sándor) | 277 |
Vágy sarkantyúz, vezet s irányít Ámor (Károlyi Amy) | 278 |
Kinek csak álma boldog, és szeretne (Sárközi György) | 279 |
Csak néhanapján látott tünde bájak (Lux Alfréd) | 280 |
Három nap telt el, hogy leszállt a testbe (Kardos Tibor) | 281 |
Nemes vér, lelke mégis enyhe, méla (Weöres Sándor) | 283 |
A könnyem omlik, s ha jő éji óra (Tóth Bálint) | 284 |
Rég azt kívántam, hogy igaz panasszal (Szedő Dénes) | 285 |
Sok könnyed s bájos nő között visz útja (Lux Alfréd) | 286 |
Madárkák üde éneke, sírása (Keresztury Dezső) | 287 |
Hol vette Ámor aranyát, mily érben (Szedő Dénes) | 288 |
Miféle sors, kényszer, furfang vezérel (Csorba Győző) | 289 |
Víg s merengő, együtt-járó s magános (Keresztury Dezső) | 290 |
Midőn a Napszekér tengerbe gázol (Sárközi György) | 291 |
Ha hűség öl vagy szív, igaz s gyanútlan (Szedő Dénes) | 292 |
Tizenkét nyájas úrnő tűnt szemembe (Szedő Dénes) | 293 |
Veréb a háztetőn, erdőn a dámvad (Sárközi György ) | 294 |
Szellő, ki fürtje könnyű, szőke fodrát (Szedő Dénes) | 295 |
Jobbjával Ámor baloldalt sebezve (Szedő Dénes) | 296 |
Daloltam, és most sírok: mégse leltem (Szabolcsi Éva) | 297 |
Sírtam, most dalolok, mert csillogását (Szedő Dénes) | 298 |
Telt-múlt napom, és sorsommal beértem (Szedő Dénes) | 299 |
Legyőzi győztes Nagy Sándort haragja (Majtényi Zoltán) | 300 |
Milyen boldoggá tett, hogy a világon (Csorba Győző) | 301 |
Ó, csöpp szobácska, háborgó napokban (Csorba Győző) | 302 |
Visz Ámor, jaj hová nincs menni kedvem (Csorba Győző) | 303 |
Hibázom, Ámor, és látom hibámat (Csorba Győző) | 304 |
Nem dajkál annyi lényt a tenger árja (Csorba Győző) | 305 |
Királyi lény, tündöklő angyal-elme (Csorba Győző) | 307 |
Ha kél a hajnal, megremegnek arra (Takács Zsuzsa) | 308 |
Esdettem Ámorhoz, s ma újra esdek (Csorba Győző) | 310 |
A roppant úr, ki ellen semmi haszna (Csorba Győző) | 311 |
Nézd, vágyó szívem, szépségét e dombnak (Szabolcsi Éva) | 312 |
Hűs-árnyas dombhát, zöld s virággal ékes (Csorba Győző) | 313 |
Aggaszt bajod, s félek: súlyosbodik még (Csorba Győző) | 314 |
Két rózsaszál az Édenből szakasztva (Weöres Sándor) | 315 |
Ringatva száll sóhaj szelíd fuvalma (Weöres Sándor) | 316 |
Nem minden ember ád hitelt dalomnak (Károlyi Amy) | 317 |
Ki látni vágyik, mit tud a természet (Keresztury Dezső) | 318 |
Mint rettegek, ha felrémlik eszembe (Weöres Sándor) | 319 |
Ha elhagy, akkor vígaszt nyújt az álom (Takács Zsuzsa) | 320 |
Ó, könnyeket fakasztó, szörnyű látvány (Takács Zsuzsa) | 321 |
Hányódván sorsomon, hol dalba kezdek (Takács Zsuzsa) | 322 |
Ó édes pillantások, bölcs szavacskák (Csorba Győző) | 323 |
Csak leskelek, de édes és imádott (Csorba Győző) | 324 |
Gyűlölni hajnalt, vágyni éji csöndre (Károlyi Amy) | 325 |
Ó, bárcsak bírnék bosszút állni rajta (Nemes Nagy Ágnes) | 326 |
Gyönyörű orcáját, melyet kívánok (Weöres Sándor) | 327 |
Eleven láng az ő szemvillanása (Weöres Sándor) | 328 |
Mindig magányos élet volt a vágyam (Csorba Győző) | 329 |
Oly csillagállásban fénylett felém két (Csorba Győző) | 330 |
Ha tán egy asszony fényes hírre vágyna (Szedő Dénes) | 331 |
Az élet drága, s úgy tűnik szememben (Lux Alfréd) | 332 |
Ó, diadalmas fa, ki győzelemben (Lux Alfréd) | 333 |
Gondolkodom, s részvét támad szívemben (Csorba Győző) | 334 |
Hogyha e zord, vadszívű s hajthatatlan (Szedő Dénes) | 339 |
Én jó uram, most minden bíztat arra (Lux Alfréd) | 340 |
Jaj a szép arc, jaj a hű szem varázsa (Weöres Sándor) | 341 |
Mit is tegyek? mi most tanácsod, Ámor (Tellér Gyula) | 342 |
Eltört az Oszlop, s a Babér kiszáradt (Szedő Dénes) | 346 |
Ámor, ha sürgetsz, hordjak régi jármot (Szedő Dénes) | 347 |
Az égő kötést, mellyel óraszámra (Weöres Sándor) | 351 |
Rohan az élet, egy órát se nyughat (Tellér Gyula) | 352 |
Mit gondolsz? mit teszel? mivégre leskelsz (Csorba Győző) | 353 |
Vad gondolataim, nyughassatok már (Csorba Győző) | 354 |
Szemem, lásd, elhomályosult Napunk, de (Weöres Sándor) | 355 |
Mivelhogy derült, angyalforma arca (Szedő Dénes) | 356 |
Hacsak Ámor nem ád újabb tanácsot (Weöres Sándor) | 357 |
Legékesebb és virulóbb korában (Szedő Dénes) | 358 |
Ha kismadár nyögését és lomb zöldje (Károlyi Amy) | 359 |
Hol így láthatnám, nincs hely a világban (Károlyi Amy) | 360 |
Édes rejtekbe magam hányszor mentem (Károlyi Amy) | 361 |
Ki gyakran látogatsz meg, Égi Lélek (Károlyi Amy) | 362 |
Elsápasztottad, ó, Halál a legszebb (Csorba Győző) | 363 |
A perc oly kurta, és oly gyors az álom (Csorba Győző) | 364 |
Aggódó, hű anya kedves fiának (Csorba Győző) | 365 |
Ha gyöngéd hangját olykor meg lehetne (Csorba Győző) | 366 |
Sennuccióm, fáj, hogy itthagytad barátod (Sárközi György) | 367 |
A légben sóhaj kél nyomában (Csorba Győző) | 368 |
Szépek között a legszebb, drága fényem (Weöres Sándor) | 369 |
Ó, forgandóság! Most öröm s elégség (Csorba Győző) | 370 |
Midőn a Hajnal égről földre lebben (Lux Alfréd) | 371 |
A szem, melyről oly lángolón daloltam (Csorba Győző) | 372 |
Ha tudtam volna, hány szívet vigasztal (Sárközi György) | 373 |
Oly fenséggel és élőn élt szívemben (Lux Alfréd) | 374 |
Gondolataim rég - tűnődve kedves (Csorba Győző) | 375 |
Vádlom magam máskor s most, íme, mégse (Takács Zsuzsa) | 376 |
Oly békén élt, úgy összeédesedve (Csorba Győző) | 377 |
Ha visszanézek szálló éveimre (Sárközi György) | 379 |
Hol a homlok, kicsiny jel volt az éke (Weöres Sándor) | 379 |
Miként irigykedem rád, kapzsi föld, mely (Csorba Győző) | 380 |
Völgy, panaszommal színültig telített (Szedő Dénes) | 381 |
Felszállok oly magasra képzeletben (Szabolcsi Éva) | 382 |
Ámor, ki fényt vetettél jó időmre (Weöres Sándor) | 383 |
Amíg sóvárgás férge falta bensőm (Weöres Sándor) | 384 |
Szép lélek! ama kötelékből oldva (Nemes Nagy Ánges) | 385 |
A Nap, mely nékem az utat mutatta (Szedő Dénes) | 386 |
Azt hittem, hogy értelmem szárnyra kaphat (Lux Alfréd) | 387 |
Kiért az Arnótól a Sorga mellé (Majtényi Zoltán) | 388 |
Hogy őt, ki korunk földre szállt csodája (Majtényi Zoltán) | 389 |
A szép időt a langy szél visszahozta (Sárközi György) | 390 |
Fiókát gyászol, vagy imádott társat (Károlyi Amy) | 391 |
Sem bolygó csillagok a fényes égen (Szabolcsi Éva) | 392 |
Elmúlt, ó jaj, az idő, mikor oly nagy (Szedő Dénes) | 393 |
Elmém, ki megjósolva veszteséged (Szedő Dénes) | 394 |
Virágzó ifjúságom semmivé lett (Szabolcsi Éva) | 395 |
Ideje volt immár békét találnom (Lux Alfréd) | 396 |
Ámor nekem mutatta már a révet (Nemes Nagy Ágnes) | 397 |
Fácskám kifordult, rideg földre hullt, ládd (Weöres Sándor) | 398 |
Napjaim gímnél, árnynál könnyedebben (Weöres Sándor) | 399 |
Érzem a régi szellőt, s látom egyre (Weöres Sándor) | 400 |
Ez-é a fészke főnixmadaramnak (Weöres Sándor) | 401 |
Száraz szemmel s a lélek közönyével (Csorba Győző) | 402 |
Magamban álltam ablakomban egy nap (Weöres Sándor) | 403 |
Ámor, virágban állt még (Csorba Győző) | 406 |
Hallgatnom nem lehet, s félek, ne keltsek (Weöres Sándor) | 407 |
Megtetted, zord Halál, a legnagyobbat (Csorba Győző) | 411 |
Az édes laurusz hűse, lágy fuvalma (Takács Zsuzsa) | 412 |
Víg napjaim között, milyet keveset (Sárközi György) | 413 |
Ó napszak, óra, végső perc s ti, lelkem (Majtényi Zoltán) | 414 |
A kedves, édes, jó szem tiszta fénye (Majtényi Zoltán) | 415 |
Gyakran vetődtem messze életemnek (Csorba Győző) | 416 |
Kegyes sorsom, meg életem a boldog (Csorba Győző) | 419 |
Menjetek, fájó rímek, vár a szikla (Nemes Nagy Ánges) | 422 |
Ha tiszta vágy jutalmat joggal elvár (Szedő Dénes) | 423 |
Ezer hölgy közt egy olyat vettem észre (Lux Alfréd) | 424 |
Kísért elmémben? Ott van élve benne (Keresztury Dezső) | 425 |
Ki illatoddal s színeddel legyőzted (Lux Alfréd) | 426 |
Nap nélkül hagytad, Halál, a világot (Keresztury Dezső) | 427 |
Amennyire az ég pillám kitárta (Tóth Bálint) | 428 |
Szívemnek édes záloga, kit elvett (Lux Alfréd) | 429 |
Mely irgalom és milyen hírnökangyal (Lux Alfréd) | 430 |
Oly étekkel táplálom gyenge szívem (Weöres Sándor) | 431 |
Ha emlékszem édes tekintetére (Weöres Sándor) | 432 |
Tán édes volt szerelmem egy időben (Lux Alfréd) | 433 |
Szerelem s bánat indítá panaszra (Szedő Dénes) | 434 |
Az angyalok s az égi üdvözültek (Jékely Zoltán) | 435 |
Hölgy, boldogan vagy együtt Mi Urunkkal (Weöres Sándor) | 436 |
A legyszebb arc s a legkedvesebb két szem (Tellér Gyula) | 437 |
A hírnököt már hallom napról napra (Tellér Gyula) | 438 |
E földi jó, mely esendő s törékeny (Tellér Gyula) | 439 |
Édes zordság, szelíd elutasítás (Szedő Dénes) | 440 |
Boldog lélek, édesen rámvetetted (Majtényi Zoltán) | 441 |
Bolyongó kismadár, dalolva járod (Szabolcsi Éva) | 442 |
Segítő kart nyújt a gyarló elmének (Károlyi Amy) | 443 |
Ó, száguldó idő, forgás az égen (Majtényi Zoltán) | 444 |
Fáradt nyugtomban rámlehel gyakorta (Weöres Sándor) | 445 |
Ezer évnél több minden nap, úgy érzem (Weöres Sándor) | 446 |
Édes arcán a Halál sem csúfíthat (Majtényi Zoltán) | 447 |
Mikor gyöngéd és hű Vigasztalásom (Szedő Dénes) | 448 |
Ki kegyetlen Uram régtől, a drága (Majtényi Zoltán) | 451 |
Tükröm gyakran jósolta közeledtét (Sárközi György) | 457 |
Gondolat szárnyán szállok oly gyakorta (Weöres Sándor) | 458 |
Halálban húnyt ki szép napom világa (Szabolcsi Éva) | 459 |
Huszonegy évig tartott Ámor égve (Weöres Sándor) | 460 |
Siratom elmúlt éveim, mikor csak (Sárközi György) | 461 |
Szép Szűz, tenéked nap az öltözéked (Weöres Sándor) | 462 |
Petrarca életműve és a "Daloskönyv" (Írta: Kardos Tibor) | 467 |
Jegyzetek (Összeállította: Kardos Tibor) | 521 |