Globalizáció a jog tükrében

Tartalom

A szerző előszava a magyar kiadáshoz 7

Előszó 9

I. Meghirdetett forradalom 15
1. A posztindusztriális forradalom 15
2. Posztindusztriális gazdaság és pénzügyi gazdaság 19
3. A holding az ipari és a pénzügyi gazdaság határán 22
4. A globális gazdaság forradalma 26
5. A posztindusztriális forradalom joga 34
6. A meghirdetett jogi forradalom 37

II. A régi és az új lex mercatoria 44
1. Jog és gazdaság egysége az iparosodás előtt 44
2. Az abszolút államnak alárendelt gazdaság 46
3. Gazdaság és jog elszakadása az ipari forradalmat követően 47
4. A nemzeti jogok Bábele 50
5. Az államközi egységes jog 53
6. Az új „ lex mercatoria " mint spontán egységes jog 57
7. A nemzetközi kereskedelmi szerződésekre vonatkozó UNIDROIT mintaszabályok 64
8. Az újra meglelt egyetemesség 74

III. A külföldi jog
1. A nemzetek feletti nemzeti jog 77
2. A piacfelügyeleti hatóságok nemzetközi szerepe 82
3. Jogi shopping 85
4. A nemzeti jogok európai piaca 88

IV. Törvény helyett szerződés 92
1. Az atipikus szerződési modellek világméretű elterjedése 92
2. A szerződés mint a civil társadalom megszervezésének eszköze 98
3. A szerződéses módszer korlátai 100

V. Törvényhozás helyett bíráskodás 105
1. A jogalkotás széttöredezettsége és a jogalkalmazás egysége 105
2. A „iurisdictio" primátusa a „legislatio" felett 108
3. A precedens kötelező ereje 120
4. A precedens értelmezése 128
5. A bírói legitimáció 136

VI. A vállalat jogi formája a neoindusztriális gazdaságban 143
1. A vállalatcsoport mint jogi valóság 143
2. A vállalatcsoportban rejlő gazdasági lehetőségek 146
3. Vállalatcsoport: csak gazdasági egység? 151
4. A vállalatcsoport jogi mibenléte 155
5. Egység versus sokféleség 160
6. A vállalkozás egységének sajátosságai 168
7. Munkajogi tanulságok 172

VII. Globalizáció és legitimitás 176
1. A demokratikus legitimáció alternatívája 176
2. Gazdasági demokrácia Amerikában 181
3. Gazdasági demokrácia Európában 183
4. Interkontinentális párbeszéd 190

Utószó 193

A fordító megjegyzései 201

Témakörök