A rózsafa bútor

Előszó

Részlet a könyvből:
A Borjú-útcza lakói, Chastel-sur-Lizeronban könnyen el lehetnének óra nélkül. Életök folyását mintegy szabályozza azon községi gymnasium tanóráinak beosztása, mely a régi várfal tövében, a város végén épült; mert az iskolába menőknek s az onnan jövőknek mind ezen a Borjú-útczán kell áthaladniok. Naponként kétszer, reggel nyolczkor és délután két órakor végig vonúlnak ott a bejáró növendékek és a tanárok, iskolába menet. Ugyanezek délelőtt tizkor és délután négykor visszajönnek. Ez oly pontosan történik, mint a mily pontosan van beosztva egy kis tőkepénzesnek az életrendje.
Így, midőn a gymnasium órájának nagy mutatója öt perczet mutat tíz előtt, biztosra lehet venni, hogy a négy correpetitor-tanító gyors léptei fognak fölhangzani a kövezeten. A Galimard kávéházból, mely főhadiszállásuk, rontanak ki, utolsót szippantva czigarettjökből és kabátjaik ujjával törülve le az utolsó pohár sör habját bajuszukról. Hátracsapott kalappal és könyöküket oldalaikhoz szorítva akkorákat lépnek, oly eszeveszetten sietnek, szikrákat csalva ki szöges czipőikkel a kövezetből, mintha csak örök üdvösségök forogna koczkán.Mert nem szabad elmulasztaniok, hogy pontosan ott legyenek, mikor a tanulók kijönnek az osztályokból, azon lélektani fontosságú perczben, abban a szempillantásban, midőn véget ér a rendes tanár teendője és megkezdődik a correpetitoré. Ott kell lenniök katonai pontossággal, azaz az óra megkezdődése előtt. Vissza