Francba, francia!

Fülszöveg

ÍÍ.Y VIKTORIA


Mikor a nagymamája jelentős összeget hagy rá, Vik rögtön tudja, mit kezdjen vele: kiélvezi a szabadságot, és egy évet külföldön tölt cserediákként. Letörve szülei ellenállását beleveti magát a kalandba, és hamarosan a francia kisvárosban, Saint-Brieuc-ber találja magát, a zajos Lavalette család otthonában, gyerekek, macskák, egy oldtimer-rajongó papa és egy művész mama társaságában. Viki lassanként magára talál az új életében, házibulik, tengerparti séták, kis és nagy barátságok, szerelmek forgatagé ban. Végre azt érzi, hogy él. Csakhogy előbb-utóbb vissza kell térni a saját életébe
Vay Viktória egy tizenhét éves lány szemszögéből mesél a szabadságvágyról, elszakadásról és újra
eavmá<;ra találácról ^
„Az utolsó vacsora: Anyu, Apu, Dávid, Fanni, Luca és én. Zavartan nézünk körbe, holnap indulok. A helyemen nnostantól egy évig a cica fog ülni. Ismerem, imádja a helyemet. Főleg, amikor nem ülök rajta. Körbejár a túrós csusza, nem beszélek sokat. Nézem az... Tovább

Fülszöveg

ÍÍ.Y VIKTORIA


Mikor a nagymamája jelentős összeget hagy rá, Vik rögtön tudja, mit kezdjen vele: kiélvezi a szabadságot, és egy évet külföldön tölt cserediákként. Letörve szülei ellenállását beleveti magát a kalandba, és hamarosan a francia kisvárosban, Saint-Brieuc-ber találja magát, a zajos Lavalette család otthonában, gyerekek, macskák, egy oldtimer-rajongó papa és egy művész mama társaságában. Viki lassanként magára talál az új életében, házibulik, tengerparti séták, kis és nagy barátságok, szerelmek forgatagé ban. Végre azt érzi, hogy él. Csakhogy előbb-utóbb vissza kell térni a saját életébe
Vay Viktória egy tizenhét éves lány szemszögéből mesél a szabadságvágyról, elszakadásról és újra
eavmá<;ra találácról ^
„Az utolsó vacsora: Anyu, Apu, Dávid, Fanni, Luca és én. Zavartan nézünk körbe, holnap indulok. A helyemen nnostantól egy évig a cica fog ülni. Ismerem, imádja a helyemet. Főleg, amikor nem ülök rajta. Körbejár a túrós csusza, nem beszélek sokat. Nézem az arcokat és a kedves, biztató pillantásokat. Menni fog. Anyukám aggódó pillantása idegesít, főleg azért, mert tudja, hogy mit érzek most, érzi a bizonytalanságomat. A készülődés végére elfáradtunk, nem tudtunk már többet veszekedni. Nem tudom ennél jobban elmondani és érzékeltetni, hogy szeretném, ha képesek lennénk változtatni a viharos kapcsolatunkon, de ahhoz el kell mennem egy kicsit világot látni, más embereket is megismerni." Vissza