Fővárosi Pedagógus Képzőművészek Kiállítása

Előszó

Jogos az igény, hogy a képzőművészet oktatásában résztvevő pedagógusok maguk is bemutatkozzanak műveikkel. Előfordul, hogy egyéni vagy csoportkiállításon jelentkeznek a nyilvánosság előtt, máskor a különféle területei szervezetek rendezvényeinek keretei között hallatják szavukat a többi kollégával együtt, esetleg nyári művésztelepek beutaltjaival közösen mutatkoznak be. Már vagy tíz esztendeje országos seregszemlét is tartanak soraik felett. Ezúttal a főváros képzőművész pedagógusai sorakoztatják fel válogatott alkotásaikat, hogy újfent csak tanúsítják, jól értik mesterségüket, átérzik hivatásukat, s nevelő munkájuk mellett semmiképpen se szeretnék elhanyagolni művészi tevékenységüket.
Tiszteletreméltó és méltányolható az az igyekezetük, mellyel ország-világ előtt bizonyítani akarják, hogy egyénileg és testületileg is alkalmasak és hivatottak a fiatalok és idősebbek beavatására és képzőművészet művelésének alapelemeibe és a bonyolultabb műhelytitkokba egyaránt, mindenképpen felkészültek a vizuális kultúra terjesztésére. Érzékeltetni kívánják a tárlatlátogatókkal, hogy mi minden foglalkoztatja őket oktató-nevelő helytállásuk mellett, illetve hogy milyen alaposan át kell gondolják az alkotó munkásságukkal járó tennivalókat, s nem csak példamutatás okából, de a tanítványok előtt álló nehézségek, megoldandó problémák teljesebb megértése miatt is. Bizonyos, hogy aki minduntalan szembekerül egy-egy kép, szobor elkészítésének újabb és újabb feladatával, az tapasztalatokban gazdagon tudja alkalmazni a művészeti pedagógia legfejlettebb módszereit, hitelesen, elhihetően adhat tanácsokat a kibontakozó tehetségeknek tanulmányaik folytatására. Ám a közoktatás átlagcéljainak elérésében se nélkülözhetők az olyan tanerők, akik tárgyaikat gyakorló szakemberként ismerik. Az ilyenek tanárai működése többnyire figyelemreméltóan eredményesnek minősül. Vissza