Fővárosi Évkönyv az 1939. évre

Előszó

Részlet a könyvből:
A főváros eseményei 1938-ban.

Az 1938. év a Szent István-jubileum és az Eucharisztikus Kongresszus jegyében indult meg. Az országalapító Szent Király halálának 900 éves évfordulójára készült az ország, mikor megérkezett a hír, hogy az Eucharisztikus Kongresszus Állandó Rendező Bizottságának egyhangú javaslata alapján XI. Pius pápa Őszentsége a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével Magyarországot bízta meg. Az egész magyarság és Budapest székesfőváros közönsége lelkesedéssel forrt eggyé abban a törekvésben, hogy a nagy eszmék ünnepléséhez méltó keretet teremtsen.
Az év azonban a magyar nemzet részére még egy nagy örömet rejtett magában: Szent István évében történt meg végre, amit a magyarság 20 esztendeje epedve várt, hogy a Trianonban megkovácsolt bilincsek engedtek szorításukból és november első napjaiban visszatérő magyar testvéreink lelkesedése és örömkönnyei közt a magyar hadsereg bevonult a történelmi Magyarország olyan részébe, amely 20 éven keresztül közjogilag nem számított magyarnak. Az 1938. év eredményei amellett szolgáltattak bizonyságot, hogy a történelmi hivatásában bízó nép, amely nem veszíti el jövőjében vetett rendületlen hitét, minden megpróbáltatás és megaláztatás ellenére, törhetetlen erővel szerez érvényt igazának.
Abban az örömben, amely az egész nemzetet egymillió magyar visszatérésének hírére áthatotta, résztvett a székesfőváros közgyűlése is. November 16-án díszgyűlést tartott, üdvözölte a hazatérő testvéreinket és segélyezésükre 250.000 pengőt szavazott meg.
Az év első hónapjai erős munkában teltek el. Hosszú hónapok óta készült az Eucharisztikus Kongresszus rendezőbizottsága, hogy a világ minden részéről érkező zarándokokat, akik az egyetemes katolikus gondolat mellett akarnak hitet tenni, az ünnepélyes alkalomhoz méltó fogadtatásban és elhelyezésben részesíthesse.
Az Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiben mint a katolikusság ünnepe volt jelentős, kibontakozásában azonban nemcsak katolikus ünnep, hanem az egész magyarságot magával ragadó felejthetetlen esemény lett.
A rendezőbizottságra - az Eucharisztikus Kongresszus szellemének megfelelő lelki feladatok megvalósítása mellett - a zarándokokkal kapcsolatban többirányú kötelezettség hárult: gondoskodni kellett az idesereglett hívek elhelyezéséről, élelmezéséről, közlekedéséről, továbbá arról is, hogy a külföldről ide sereglettek részére megfelelő idegenvezetés megszervezésével a magyar székesfőváros nevezetességei is bemutathatók legyenek. Vissza