Fotóművészet 1970/1.

Előszó

Részlet:
A KIFEJEZÉSRŐL
A szó maga hiányzik a legtöbb magyar lexikonból, ami azért sem meglepő, mert amint Aragon írja, Oroszországban és Közép-Európában inkább a montázs kifejezést használják szívesebben. A montázs "a modern művészeti irányzatok által bevezetett formai újítások egyike" - így tájékoztat legalábbis az esztétikai kislexikon. A kollázst mint a montázs egyik válfaját a kubisták találták ki és nevezték el a papier collé (ragasztott papír) kifejezés alapján. A francia montage jelentése: szerelés. A collage enyvezést, valaminek a fölragasztását, és Jean le Rue argot-szótára szerint illegális egyesülést, vadházasságot is jelent. A szó eredeti és átvitt értelmében is alkalmazható művészeti jelenségre. A kollázs speciális megjelenési formáit a különféle művészetekben, illetve művészeti irányzatokban más szavakkal is illetik: a fényképészetben és a filmben montázs, az irodalomban szimultánizmus, a dadaizmusban (eltérően a kubista kollázstól) merzizmus. Ha a kollázst mint formai újítást fognánk föl, aligha magyarázhatnók meg, miért van szükség az egyes művészeti ágakban más és más kifejezésre vele kapcsolatban, s miért ambicionálta Aragon, hogy róla önálló kötetet állítson össze, nem elégedvén meg azzal, hogy a kubizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus kollázsait tárgyalja. Érdeklődését kiterjesztette az irodalmi, a filmbeli kollázs elemzésére is. A kollázs jelentősége és szerepe minden bizonnyal túlterjed a festészet körén, s általános tényezője modern művészetünknek. Aligha csak formai újítás, hanem mindenre kiható forradalmi fölfedezés. Vissza