Fotó 1975. június

Előszó

Magasztos célok

A XI. kongresszus előadói beszámolójában, a napirendi vitában és az elfogadott határozatban sok szó esett ideológiai és művelődési kérdésekről, megoldásra váró feladatokról. Nem egy megállapítás, különösen a művészi alkotó munkával kapcsolatban, a fényképészeti tevékenységre is vonatkoztatható.
Világosan megfogalmazott, igazán reális és magasztos célokat tűz ki, nagyszerű távlatokat nyit a pártdokumentum minden ember számára, aki nemcsak passzív szemlélője, hanem a termelésben és a szellemi kultúrában aktív résztvevője kíván lenni a fejlett, a magasabb rendű szocialista társadalmi rend építésének. Nemcsak az anyagi-gazdasági felemelkedést biztosító alapok továbbfejlesztése a távlati cél, hanem vele párhuzamosan tőle elválaszthatatlanul a szellemi gyarapodás lehetőségeinek megteremtése, a közműveltség teljes megvalósítása is.
Kádár János elvtárs referátumában azt mondta: "Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki.
Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokat. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, amelyek a valóságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi színvonalon ábrázolják."
Rajtunk múlik, hogy ebből a mélyen demokratikus művészeti programból mit és hogyan tudunk megvalósítani a következő években a fényképezés területén. Vissza