A Körös-Völgye, Szarvas gasztronómiája

Előszó

Előszó - ajánló
Hivatásom, a gasztronómia, azonos a hobbimmal. Gyakorlása közben, ha előjön a
nosztalgiaéhségem, ezt a könyvet veszem kezembe. Ha Ön is kedveli a vidék
hagyományos, színes gasztronómiáját, s az azt szorosan ölelő világot, fogjon
hozzá, s olvassa végig a Körös-völgye, Szarvas gasztronómiájával foglalkozó részletes, hangulatában sajátos oldalakat! Az ősi konyha, az ifjúkori emlékek, az emberek iránti tisztelet és a táj már-már mesevilágot idéző szivárványképei peregnek előttünk.
Ez a munka túlhalad a szakácskönyv határain. A szerző, aki eddigi életében eljutott bolygónk egészen távoli részeire -Dél-Amerikától Észak-Amerikán át Bangkokig - s számos európai város fehér asztalára tálalta hazánk konyhájának kincseit, mely tevékenysége révén méltán lehet a magyar gasztronómia követe, most nemcsak receptkönyvet írt, hanem emléket állít, hagyományt őriz, érdeklődést kelt e térség iránt, ismereteket nyújt ételek készítéséhez. Rögzíti, átfogja, kiemeli, megvilágítja a hagyományokat, hogy felismerjék e régió jelentőségét a Kárpát-medence gasztronómiájában. Ráébreszt az ételkészítés nosztalgiát keltő erejére. Az ételek kapcsán megjelenik a múlt, olyan személyekkel, történetekkel, fogalmakkal, akik és amelyek - enélkül - a feledés homályába merülhetnének.
Napjainkban - a gyakorlattól kissé távol, de az eredeti területtől nem eltávolodva -a francia kést és a hangedlit kamerára cserélte, s tevékenykedik talán olyan egyedüli gasztronómia szakos kameramanként, kinek kameramunkája több évtizedes gasztronómiai ismeretek alapjára épül. Egyedi fííszerezésü, olyan látványt produkál, ami szinte fogyasztható, s már-már közelít az étel illatának érzékeléséhez.
Szarvas szülötte „készítményéhez" értékes nyersanyagokat használt. Vett egy élménygazdagságból fakadó ötletet, egy marék lokálpatriotizmust, egy csokor otthonszeretetet, egy mázsa szakismeretet, egy késhegynyi nosztalgiát és egy csipet gondoskodást. Ezeket az élet savával-borsával, nagy szívvel, alaposan összegyúrta, részekre osztotta, s az emlékezés tűzhelyénél elkészítette. Igényesen, sajátos kurázsival, hogy Ön kezében tarthassa ezt a könnyen emészthető, kulináris, szellemi desszertet. Széleskörű szakismeret és a lelkesedés érezhető a lapokról.
Mi mást is fűzhetnék még ehhez, minthogy: ezt jól kifőzte; ízletes és ízléses. „Halat, vadat s mi jó falat", zöldfűszert ajánl, és bort kínál a szerző olyan feladásban, ami még a mindennap lisztpazarló, rántáskeverő szakácsait is megihleti, tehát engem is. Részesüljenek Önök is e szellemi táplálékból, melynek fogyasztásához kívánok kellemes perceket.
Benke László (Laci bácsi)
gasztronómiapedagógus, szakácsolimpiák többszörös aranyérmese, a szakma francia, és a magyar lovagrend kitüntetettje, Venesz-díjas chef Vissza