Játék a havason

Előszó

Részlet a könyvből:
A szereplők bemutatkoznak

Nem szeretek olyan társaságba járni, melynek tagjait nem ismerem. Érthetetlen neveket mormogunk egymásnak és senkisem sejti, hogy ki az, akire mosolyog és akivel hősies erőlködéssel próbál diskurálni nem is sejtve, hogy melyik pillanatban esik láthatatlan kelepcékbe legártatlanabb megjegyzéseivel is. Például a tűrhetetlen hőséget szidja egy úr előtt, akiről nem tudja, hogy fagylaltárús, vagy azt kérdezi valakitől, hogy kellemesen nyaralt-e, mert senkisem világosította fel, hogy az illető óriási botrányok közepette utazott el a Lidóról, ahol feleségét tetten érte egy jazzdobossal.
A világ legrégibb komédiásai a bábjátékosok már sejtették az igazságot, hogy világosan és határozottan be kell mutatni a szereplőket. Én vagyok Vitéz János! - mondja a dorongot szorongató hős és nyomban közli is velünk élete legfőbb programmját: mindenkit agyonverek, aki utamba kerül!
A közönség megtapsolja, mert tetszik neki Vitéz János és kíváncsian várja, hogy csakugyan sikerül-e mindenkit agyonverni? Rokonszenves fickónak tartják, mert lelke mélyén mindenki Vitéz János szeretne lenni, aki egyszerűen főbe kólintja azt, aki eléje áll.
A színdarabírók közül néhányan már szintén kísérleteztek a bemutatkozás rendszerével és az előadás megkezdése előtt függöny elé állították a darab szereplőit, akik röviden és tömören megmondták, hogy miféle emberek és milyen komédiát szándékoznak eljátszani?
Mért ne tehetné ugyanezt u regényíró is? Vissza