Forró béke-hidegháború

A diplomáciai kapcsolatok története 1945/1956

Szerző

Budapest

'Kende István: Forró béke-hidegháború ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	382 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-09-1420-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Szerzői megjegyzések az új kiadáshoz
Az antifasiszta szövetségesek viszonya a második világháborút közvetlenül követő időszakban (1945-1946)	9
A háború befejező aktusa: a japán fegyverletétel	9
A háború utáni rendezés alapelveinek kialakítása	9
Az első kísérleti atomrobbantás (1945. július 16.)	12
Első ízben szólítják fel Japánt kapitulációra (1945. július 26.). A hirosimai és a nagaszaki atomtámadás (1945. augusztus 6. és 9.)	14
Szovjet hadbalépés Japán ellen (1945. augusztus 8.), Japán kapituláció (1945. augusztus 14.)	16
A világháború befejezése utáni helyzet fő jellemzői	18
A nemzetek közötti együttműködés elveinek kidolgozása. Az ENSZ-nek és szakosított intézményeinek megalakítása	25
A nemzetközi együttműködés első szervezeteinek megalakulása	26
A Dumbarton Oaks-i értekezlet (1944. augusztus 21-október 7.)	27
Az ENSZ-tagsággal kapcsolatos viták	28
A Biztonsági Tanács és a vétójog elve. A "jaltai formula"	29
További viták a vétójog körül	30
Az ENSZ tagjai	31
A San Francisco-i konferencia (1945. április 25-június 26.)	37
Vita a gyámsági rendszerről	37
Az ENSZ megalakulása (1945. október 24.)	40
Az ENSZ Alapokmánya, céljai, szervei	41
Az ENSZ szakosított kormányközi intézményei	44
Az első regionális szervezkedések az ENSZ megalakulásának időszakában	45
A chapultepeci konferencia (1945. február 21-március 8.)	46
Az Arab Liga	47
A potsdami megállapodások. A német kérdés rendezésének alapelvei	49
A német kérdésre vonatkozó, Potsdam előtti megállapodások	49
A potsdami tárgyalások (19445. június 17-augusztus 2.) körülményei	51
Megalakul a Külügyminiszterek Tanácsa	54
A német kérdés Potsdamban	54
A lengyel kérdés	58
Potsdam mérlege	59
Az ellentétek kibontakozása Potsdam után	61
A háborús bűnök megbüntetése	61
Ausztria megszállása	62
A Külügyminiszterek Tanácsának sikertelen londoni ülése (1945. szeptember 11-október 2.)	62
A moszkvai hármas értekezlet (1945. december 16-28.)	63
Amerikai kormánytörekvések a megegyezések meghiúsítására	64
Az ENSZ közgyűlésének első, londoni ülésszaka (1946. január 10-február 15.)	65
Viták a Biztonsági Tanácsban idegen csapatok jelenlétéről egyes országokban	66
A szocialista külpolitika. A diplomácia új elemei a második világháború után	68
A Szovjetunió békés egymás mellett élés fenntartásáért és a népi demokráciák megerősítéséért	68
A diplomáciai munka új vonásai	74
A két tábor kialakulása. Megszerveződnek a hidegháború frontjai (1946-1949)	77
Hidegháborús hadüzenet	77
A hadüzenet előkészítése	77
Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.): a hidegháború hadüzenete	79
A Churchill-beszéd visszhangja. Két ellentétes törekvés kialakulása	81
Az ENSZ közgyűlésének második ülésszaka (1946. október 23-december 15.). A Baruch-terv	84
A békeszerződések	86
A párizsi külügyminiszteri értekezlet (1946. április 25-július 12.)	86
A 21-hatalmi békeelőkézsítő értekezlet (1946. július 29-október 15.)	87
A hidegháborús politika érvényesülése a párizsi értekezlet időszakában	89
A békeszerződések	90
A Truman-elv és a Marshall-terv	92
A nemzetközi helyzet fő jellemzői a hidegháború kezdetén	92
A Truman-doktrína (1947. március 12.)	93
A Truman-elv hatása az egyes országok belpolitikai erőviszonyaira	96
Az Egyesült Államok európai gazdasági offenzívájának előkészítése	98
A Marshall-terv bejelentése és fogadtatása	99
A párizsi 16-hatalmi tanácskozás (1947. július 12-szeptember 22.). A népi demokráciák távolmaradása	101
A Marshall-terv és a kapitalista Európa	103
Az embargó-rendelkezések és a szocialista és népi demokratikus Európa	106
A szocialista tábor kialakulása és külpolitikája Európában. A népi demokráciák együttműködésének kezdeti szakasza	107
A szovjet külpolitika fő vonásai a hidegháború kezdetén	107
Nyugati ellenakciók a szovjet külpolitika hatástalanítására	109
A népi demokráciák közi kapcsolatok kiépítése	111
A Tájékoztató Iroda megalakulása (1947. szeptember)	114
A nyugat-európai integrálódási folyamat kezdetei. Az imperialista katonai együttműködés szervezeti előkészítése	115
A kétoldalú dunkereque-i szerződéstől (1947. március 4.) az öthatalmi brüsszeli egyezményig (1948. március 17.)	115
Az öthatlami egyezmény és az Egyesült Államok hivatalos állásfoglalása: a Vandenberg-határozat	118
Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) megalakulása (1948. április 16.)	119
Az európai népi demokráciák külpolitikájának további alakulása. A szocialista gazdasági együttműködés megszervezése	120
A Tájékoztató Iroda működése. Jugoszlávia kizárása	120
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) megalakulása (1949. január 25.)	121
Németország kettészakításának elkészítése	125
Amerikai támadások a potsdami elvek ellen. Bizónia megalakulása	125
Nyugati támadás a német egység ellen a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1947. március 10-április 24.)	127
A kudarcba fulladt londoni külügyminiszteri tanácskozás (1947. november 25-december 15.). Nyílt szembefordulás a német rendezés alapelveivel	128
Gazdasági törekvések a nyugati megszállási zónákban	129
A nyugati hatalmak különtanácskozásai: törekvés a Szovjetunió elszigetelésére a német kérdésben	131
A Ruhr-vidék és a Saar-vidék problémái	133
A nyugati övezetek pénzreformja. A szovjet ellenlépések	136
A szocialista országok külügyminiszteri értekezlete Varsóban (1948. június 24.). Sikertelen tárgyalások a nyugati hatalmakkal	138
A "blokád" megszüntetése	140
Az Egyesült Államok latin-amerikai "hátországa": az amerikai államközi szervezet létesítése	141
A Rio de Janeiró-i konferencia (1947. augusztus 15--szeptember 2.)	141
A Bogotai értekezlet; az OAS megalakulása (1948. április 30.)	143
A gyarmati rendszer bomlásának új szakasza. A szocialista tábor kialakulása Ázsiában (1945-1949)	146
A gyarmatbirodalmak általános helyzete a második világháború után	146
A gyarmati rendszer bomlása Ázsiában	149
Az indokínai gyarmatok függetlenné válása és a franciák elleni harc diplomáciai előzményei	149
Korea. A nagyhatalmak megállapodásai és ellentétei	151
Korea kettészakítása, a két koreai állam megalakulása (1948. augusztus-szeptember)	154
Indonézia függetlenné válása	156
A brit Nemzetközösség átalakítása	159
India felosztása és függetlenné válása	161
A kasmíri konfliktus	163
A brit mandátum megszűnése Palesztínában. Izrael állam megalakulása és az izraeli-arab háború	165
A kínai polgárháború nemzetközi vonatkozásai. A kínai forradalom győzelme	168
A japánok feletti győzelem kínai vonatkozású előzményei	168
Amerikai erőfeszítések a kínai reakció támogatására	170
A kínai forradalom győzelme. A Kínai Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak kialakulása	175
A hidegháború kibonatkozása (1949-1952)	179
A NATO megalakulásától Németország teljes kettészakításáig	179
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) megalakulása (1949. április 4.)	179
Integrálás és nemzeti szuverenitás. Az Európa-Tanács megalakulása (1949. május 5.)	183
A két német állam megalakulása (1949. szeptember-október)	187
Új imperialista hatalmi törekvések. Az amerikai atommonopólium megszűnése	189
A Truman-elv kibővítése: Truman elnök négy pontja (1949. január 20.)	189
Fordulat a katonai erőviszonyokban: megszűnt az Egyesült Államok atommonopóliuma (1949. szeptember 25.)	191
Brit kísérlet a délkelet-ázsiai befolyás fenntartására. A Colombo-terve	193
A koreai háború	195
A háború kirobbantása (1950. június 25.)	195
Az ENSZ szerepe az agresszió kiterjesztésében	197
Nemzetközi intervenció az ENSZ lobogója alatt	198
A fegyverszünet (1953. július 27.)	202
Különbéke-szerződés Japánnal	204
A japán kérdés rendezései alapelveinek kialakulása	204
Változás az Egyesült Államok Japán-politikájában	206
A különbéke-szerződés megkötése (1951. szeptember 8.)	207
Nyugat-Európa gazdasági és katonai integrálásának további lépései	208
A Schuman-terv meghirdetése (1950. május 9.) és a nyugatnémet militarizálás kereteinek kialakítása	208
A szocialista külpolitika a demokratikus német államért és a nyugatnémet imperializmus felélesztése ellen	212
A Pleven-terv (1950. október 24.): Nyugat-Európa kontinentális katonai integrálásának terve	214
Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulása (1951. április 18. és 1952. július 25.)	216
Az Egyesült Államok új szovjetellenes törvényei. Szocialista békejavaslatok	221
A bonni szerződés (1952. május 26.) és az Európai Védelmi Közösség terve	224
A hidegháború kibontakozásának második szakasza. Fokozott szovjet tevékenység hidegháború megszüntetésére (1953-1956)	226
Szovjet diplomáciai offenzíva a hidegháború ellen. A dullesi koncepció kialakítása	226
Az új szovejt békeoffenzíva kezdete. Kísérletek magas szintű találkozások megszervezésére. Az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnése	226
A dullesi koncepció: "feltartóztatás" helyett "tömeges megtorlás"	230
A berlini külügyminiszteri konferencia (1954. január 25-február 18.)	233
Folytatódik a szovjet diplomáciai offenzíva	235
Törekvés az ázsiai háborús helyzet megszüntetésére. A genfi konferencia (1954. április 26-július 21.)	239
A konferencia első szakasza: a koreai kérdés tárgyalása	239
Előkészületek imperialista közös akcióra Indokínában	240
A genfi második szakasz: az indokínai béke helyreállítása	243
Az NSZK bevonása a nyugat-európai katonai integrációba	249
Újabb diplomáciai manőverek az Európai Védelmi Közösség elfogadtatására. A terv bukása	249
A párizsi szerződések (1954. október 23.) Az NSZK a NATO tagjává válik. A Nyugat-európai Unió	252
Az Egyesült Államok hidegháborús lépései Európán kívül	256
A caracasi konferencia (1954. március 3-29.) Intervenció Guatemala ellen	256
A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezetének (SEATO) megalakulása (1954. szeptember 8., 1955. február 19.)	259
A bagdadi paktum (1955. február 24.)	265
Az ázsiai és afrikai államok első közös fellépése a hidegháború ellen: a bandungi konferencia (1955. április 18-24.)	268
A szovjet diplomáciai békeoffenzíva és újabb nemzetközi megállapodások	272
Szovjet javaslatok az európai biztonság kérdésében. Nyolchatalmi konferencia Moszkvában (1954. november 29-december 2.)	272
A varsói konferencia (1955. május 11-14.) és a Varsói Szerződés	275
Az osztrák államszerződés (1955. május 15.)	277
A genfi csúcstalálkozó (1955. július 18-23.)	279
A Szovjetunió és az NSZK diplomáciai viszonyának rendezése	283
A genfi külügyminiszteri értekezlet (1955. október 27-november 16.)	285
Új tagok az ENSZ-ben	286
A Szovjetunió diplomáciai kezdeményezései az SZKP XX. kongresszusa j(1956. február 14-25.) után	288
A XX. kongresszus elemzése a nemzetközi erőviszonyokról és a követendő külpolitikáról	288
Leszerelési törekvések. Az ENSZ leszerelési albizottságának londoni ülése (1956. március 19-május 5.)	290
További szovjet kezdeményezések a békés egymás mellett élés megszilárdítására	292
A reakció fokozódó támadásai és a hidegháború 1956-os csúcspontja	296
A hidegháborús jelleg erősödése az Egyesült Államok külpolitikájában	296
Ellentétek és integrációs törekvések a nyugati táborban	299
A magyarországi ellenforradalom (1956. október 23-november 4.) és az ENSZ	303
A Szuezi-csatorna államosítása és a londoni Szuez-konferenciák	306
Angol-francia-izraeli agresszió Egyiptom ellen (1956. október 29-november 6.)	312
Vita az amerikai külpolitikáról; az Eisenhower-doktrína bejelentése (1957. január 5.)	314
Utószó	319
Függelék	323
A könyvben előforduló helységnevek	324
1956 előtt megalakult főbb nemzetközi szervezetek tagországai és belépésük kelte 1978. január 1-ig	326
Egyes országok államfői, kormányfői és külügyminiszterei (1945-1956)	338
Időrendi táblázat és kronológikus tárgymutató	342
Betűrendes tárgymutató	353
Térképek jegyzéke	368
Bibliográfia	369