Szerzői megjegyzések - előszó helyett | 5 |
AZ ANTIFASISZTA SZÖVETSÉGESEK VISZONYA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖZVETLENÜL KÖVETŐ IDŐSZAKBAN (1945-1946) | 7 |
A háború befejező aktusa: a japán fegyverletétel. A második világháború utáni helyzet fő jellemzői | 7 |
Az első kísérleti atomrobbantás (1945.július 16.) | 8 |
Első ízben szólítják fel Japánt kapitulációra (Potsdam, 1945. július 26.) a hirosimai és a nagaszaki atomtámadás | 9 |
Szovjet hadba lépés Japán ellen (1945. augusztus 14.) | 11 |
A világháború befejezése utáni helyzet fő jellemvonásai | 14 |
A nemzetek közötti együttműködés elveinek kidolgozása. Az ENSZ megalakítása | 16 |
A nemzetközi együttműködés első szervezeteinek megalakulása | 16 |
A Dumbarton Oaks-i értekezlet (1944. aug. 21-okt.7.) | 18 |
Az ENSZ-tagsággal kapcsolatos viták | 18 |
A Biztonsági Tanács és a vétójog elve. A "jaltai formula" | 19 |
További viták a vétójog körül | 21 |
Az ENSZ eredeti tagjai | 22 |
A San Franciscó-i Konferencia (1945.április 25-június 26.) | 26 |
Vita a gyámsági rendszerről | 27 |
Az ENSZ megalakulása (1945. október 24.) | 30 |
Az ENSZ Alapokmánya. Az ENSZ céljai és szervei | 31 |
Az ENSZ szakosított intézményei | 34 |
Az első regionális szervezkedések az ENSZ megalakulásának időpontjában | 35 |
A chapultepeci konferencia (1945. február 21-március 8.) | 35 |
Az Arab Liga | 36 |
A potsdami megállapodások. A német kérdés rendezésének alapelvei | 38 |
A német kérdésre vonatkozó Potsdam előtti megállapodások | 38 |
A potsdami tárgyalások (1945. július 17-augusztus 2.) körülményei | 41 |
Megalakul a Külügyminiszterek Tanácsa | 43 |
A német kérdés Potsdamban | 44 |
A lengyel kérdés | 48 |
Egyéb viták és megállapodások | 50 |
Tárgyalások Potsdam után. Az ellentétek kibontakozása | 51 |
A háborús bűnösök megbüntetése. A nürnbergi per | 51 |
Ausztria megszállása | 51 |
A Külügyminiszterek Tanácsának sikertelen londoni ülése (1945. szeptember 11-október 2.) | 52 |
A moszkvai hármasértekezlet (1945. dec.16-28.) | 53 |
Hivatalos amerikai törekvések a megegyezések meghiúsítására | 54 |
Az ENSZ első Közgyűlésének londoni ülésszaka (1946. január 10-február 15.) | 55 |
Viták a Biztonsági Tanácsban idegen csapatok jelenlétéről egyes országokban | 56 |
A diplomáciai munka új vonásai a második világháború utáni szakaszban | 59 |
KÉT TÁBOR KIALAKULÁSA, MEGSZERVEZŐDNEK A HIDEGHÁBORÚ FRONTJAI (1946-49.) | 62 |
Hidegháborús hadüzenet | 62 |
A hadüzenet előkészítése | 62 |
Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.): a hidegháború hadüzenete | 65 |
A Churchill-beszéd visszhangja. Két ellentétes törekvés kialakulása | 67 |
Az ENSZ első Közgyűlésének második (New York-i) ülésszaka (1946. október 23-december 15.). A Baruch-terv | 70 |
A békeszerződések | |
A párizsi külügyminiszteri értekezlet (1946. április 25-július 12.) | 72 |
A 21-hatalmi békeelőkészítő értekezlet (1946. július 28-október 15.) | 74 |
A hidegháborús törekvések érvényesülése a párizsi értekezlet időszakában | 76 |
A békeszerződések | 79 |
A Truman-elv és a Marshall-terv meghirdetése | 79 |
A nemzetközi helyzet fő jellemzői a hidegháború kezdetén | 79 |
Truman kongresszusi beszéde (1947. március 12.) | |
A Truman-doktrína | 80 |
Truman-elv hatása az egyes országok belpolitikai erőviszonyaira | 84 |
Az Európa-ellenes amerikai gazdasági offenzíva előkészítése | 85 |
A Marshall-terv bejelentése és fogadtatása | 86 |
A párizsi 16-hatalmi tanácskozás (1947. július 12-szeptember 22.) A népi demokráciák távolmaradása | 88 |
A Marshall-terv és a kapitalista Európa | 91 |
Az amerikai külpolitikai célkitűzések | 93 |
A szocialista tábor kialakulása és külpolitikája Európában | |
A népi demokráciák együttműködésének kezdeti szakasza | 94 |
A szovjet külpolitika fő vonásai a hidegháború kezdetén | 94 |
Nyugati ellenakciók a szovjet külpolitika hatálytalanítására | 98 |
A népi demokráciák közti kapcsolatok kialakulása | 99 |
A Tájékoztató Iroda megalakulása (1947. szeptember) | 102 |
A nyugat-európai integrálódási folyamat kezdetei. Az imperialista katonai együttműködés szervezeti előkészítése | 104 |
Az angol-francia dunkerque-i szerződéstől (1947. március 4.) az öthatalmi brüsszeli egyezményig (1948. március 17.) | 104 |
Az öthatalmi egyezmény és az Egyesült Államok állásfoglalása: a Vadenberg-határozat | 107 |
Az amerikai tőke befogadásának integrációs szervezete, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) megalakulása. | 108 |
Az európai népi deomokráciák külpolitikájának további alakulása. A szocialista gazdasági együttműködés megszervezése. | 109 |
A Tájékoztató Iroda működése. Jugoszláv kizárása | 109 |
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megalakulása (1949. január 25.) | 110 |
Németország kettészakításának előkészítése | 113 |
Amerikai támadások a potsdami elvek ellen. Bizónia megalakulása | 113 |
Nyugati támadás a német egység ellen a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1947. március 10-április 24.) | 115 |
A kudarcba fulladt londoni külügyminiszteri tanácskozás (1947. november 25-december 15.). Nyílt szembefordulás a német rendezés alapelveivel. | 116 |
Gazdasági törekvések a nyugati megszállási zónákban | 118 |
A nyugati hatalmak külön tanácskozásai: törekvés a Szovjetunió elszigetelésére a német kérdésben | 120 |
A Ruhr- és a Saar-vidék problémái | 122 |
Németország kettészakítása, a nyugatnémet pénzreform. A szovjet ellenlépések | 125 |
A szocialista országok külügyminiszteri értekezlete Varsóban (1948. június 24. ). Sikertelen tárgyalások a nyugati hatalmakkal | 127 |
A "blokád" megszüntetése | 130 |
Az Egyesült Államok latin-amerikai "hátországa": az amerikai államközi szervezet létrehozása | 131 |
A Rio de Janeiró-i konferencia (1947.augusztus 15-szeptember 2.) | 131 |
A bogotái értekezlet, az OAS megalakulása (1948. április 30.) | 133 |
A GYARMATI RENDSZER BOMLÁSÁNAK ÚJ SZAKASZA. A SZOCIALISTA TÁBOR KIALAKULÁSA ÁZSIÁBAN (1945-1949) | 135 |
A gyarmatbirodalmak általános helyzete a második világháború után | 135 |
A gyarmati rendszer bomlása Ázsiában | 138 |
Az indokínai gyarmatok függetlenné válása és a franciák újgyarmatosító törekvései elleni harc diplomáciai előzményei | 138 |
Korea. A nagyhatalmak megállapodásai és ellentétei | 141 |
Korea kettészakítása, a két koreai állam megalakulása (1948. augusztus-szeptember) | 144 |
Indonézia függetlenné válásának diplomáciai eseményei | 146 |
Az angol-indiai tárgyalások megkezdése. A Mountbatten-terv | 151 |
India felosztása. A kasmíri kérdés | 152 |
Palesztina brit mandátum megszűnése. Izrael Állam megalakulása és az izraeli-arab háború | 155 |
A kínai polgárháború nemzetközi vonatkozásai. A kínai forradalom győzelme | 159 |
A japánok feletti győzelem kínai vonatkozású előzményei | 159 |
Amerikai erőfeszítések a kínai reakció győzelmének biztosítására | 161 |
A kínai forradalom győzelme. A Kínai Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak kialakulása | 166 |
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA (1949-1952) | 169 |
A NATO megalakulásától Németország teljes kettészakításáig | 169 |
Az Északi-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) megalakulása (1949. április 4.) | 169 |
Integrálás és nemzeti szuverenitás. Európa-kongresszus és az Európa Tanács megalakulása (1949. május 5.) | 174 |
Németország kettészakítása, a két német állam megalakulása (1949. augusztus-szeptember) | 178 |
Fordulat a katonai erőviszonyokban, megszűnt az Egyesült Államok atom-monopóliuma (1949. szeptember 25.) | 182 |
A koreai háború | 182 |
A háború kirobbantása (1950. június 25.) | 182 |
Az ENSZ szerepe az agresszió kiterjesztésében | 185 |
Nemzetközi intervenció az ENSZ lobogója alatt | 186 |
A fegyverszünet (1953.július 27.) | 191 |
Különbéke-szerződés Japánnal | 193 |
A japán kérdés rendezési alapelveinek kialakulása | 193 |
Változás az Egyesült Államok Japán-politikájában | 195 |
A különbéke-szerződés megkötése (1951. szeptember 8.) | 196 |
Előkészületek az NSZK teljes bekapcsolására az imperialista integrációba | 197 |
A Schuman-terv (1950. május 9.) | 197 |
A szocialista hatalmak prágai tanácskozása (1950. okt. 21-22.) | 200 |
A Pleven-terv (1950. október 24.) | 202 |
Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulása (1951. április 18. és 1952. július 25.) | 203 |
Az Egyesült Államok szovjetellenes törvényeket hoz (1951. október ). Szovjet tiltakozások és békejavaslatok | 206 |
A bonni szerződés (1952. május 26.) és az Európai Védelmi Közösség terve | 209 |
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSÁNAK MÁSODIK SZAKASZA. FOKOZOTT SZOVJET TEVÉKENYSÉG A HIDEGHÁBORÚ MEGSZÜNTETÉSÉRE (1953-1956) | 212 |
Új szovjet diplomáciai offenzíva a hidegháború ellen. A dullesi koncepció kialakítása | 212 |
Az új szovjet békeoffenzíva kezdete. Kísérletek magas szintű találkozások szervezésére. Az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnése | 212 |
A dullesi koncepció: "feltartóztatás" helyett "tömeges megtorlás" | 216 |
A berlini külügyminiszteri konferencia (1954. január 25-február 18.) | 219 |
Folytatódik a szovjet diplomáciai offenzíva | 222 |
Törekvés az ázsiai háborús helyzet megszüntetésére- A genfi konferencia (1954.április 26-július 21.) | 225 |
A konferencia első szakasza: a koreai kérdés tárgyalása | 225 |
Előkészületek imperialista "közös akcióra" Indokínában | 226 |
A genfi második szakasz: az indokínai béke helyreállítása | 230 |
Az NSZK bevonása a nyugat-európai katonai integrációba | 236 |
Újabb diplomáciai manőverek az Európai Védelmi Közösség elfogadtatására. A terv bukása | 238 |
A párizsi szerződések (1954. október 23.), az NSZK a NATO tagjává válik. A Nyugat-Európai Unió | 238 |
Az Egyesült Államok hidegháborús lépései Európán kívül | 242 |
A caracasi konferencia. Intervenció Guatemala ellen | 242 |
A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) megalakulása (1954. szeptember 8.) | 245 |
A bagdadi paktum (1955. február 24.) | 252 |
Az ázsiai és afrikai államok első közös fellépése a hidegháború ellen: a bandungi konferencia (1955. április 18-24.) | 256 |
Szovjet diplomáciai békeoffenzíva és újabb nemzetközi megállapodások | 260 |
Szovjet javaslatok az európai biztonság kérdésében. Nyolchatalmi konferencia Moszkvában (1954. november 29-december 2.) | 260 |
A varsói konferencia (1955. május 14-14.) és a Varsói Szerződés) | 264 |
Az osztrák államszerződés (1955. május 15.) | 266 |
A genfi csúcstalálkozó (1955. június 18-23) | 269 |
A Szovjetunió és az NSZK diplomáciai viszonyának rendezése | 273 |
A genfi külügyminiszteri értekezlet (1955. október 27-november 16.) | 275 |
Új tagok az ENSZ-ben | 276 |
A Szovjetunió diplomáciai kezdeményezései az SZKP XX. Kongresszusa (1956. február 14-25.) után | 278 |
A XX. Kongresszus elemzése a nemzetközi erőviszonyokról és a követendő külpolitikáról | 278 |
Leszerelési törekvések. Az ENSZ leszerelési albizottságának londoni ülése (1956. március 19-május 5.) | 281 |
További szovjet kezdeményezések a békés egymás mellett élés megszilárdítása | 283 |
A reakció fokozódó támadásai és a hidegháború 1956-os csúcspontja | 287 |
Vita az amerikai külpolitikájáról és az Eisenhower-Dulles-vonal élesedése | 287 |
A magyarországi ellenforradalom (1956-október 23-november 3.) és az ENSZ | 292 |
A Szuezi-csatorna államosítása (1956.július 26) és a londoni Szuez-konferenciák | 296 |
Angol-francia-izraeli agresszió Egyiptom ellen | 302 |
Az Eisenhower-doktrína bejelentése (1957. január 5.) | 305 |
Utószó | 309 |
Függelék | |
Az 1956 előtt megalakult főbb nemzetközi szervezetek tagországai és belépésük kelte | 315 |
Országok államfői, kormányfői és külügyminiszterei (1945-1956) | 321 |
Időrendi táblázat | 327 |
Betűrendes tárgymutató | 339 |
Bibliográfia | 353 |