Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I.

Fülszöveg

Győrt központi fekvése, közelsége a császárváros Bécshez és a koronázó város Pozsonyhoz, valamint vízi és szárazföldi útjai a színjátszás területén is meghatározó szerephez juttatták. A világi színészetet a 18. század derekától a nyugati régiókból érkező német vándortársulatok képviselték, mivel Győr lakosságának jelentős része németajkú volt. Hamarosan két ideiglenes játékszínt is építettek: az elsőt 1768-ban, majd ennek egy árvíz utáni elpusztulásakor, 1785-ben a másikat. Igen korán, már 1798-ban, az első állandó színházat is átadták. Ez volt Magyarország erre a célra épült, sorrendben negyedik színháza. Benke József magyar színtársulatának 1811-ben történt bemutatkozásával a magyar nemzeti színészet is tényező lett Győr kulturális életében, és ezzel kezdetét vette a két nemzet színjátszásának közös, értékteremtő - és olykor rivalizáló - együttélése. A reformkorban emlékezetes produkciók egész sora tette Győr nevét országosan is ismertté. Bécsben és Pozsonyban is népszerű... Tovább

Fülszöveg

Győrt központi fekvése, közelsége a császárváros Bécshez és a koronázó város Pozsonyhoz, valamint vízi és szárazföldi útjai a színjátszás területén is meghatározó szerephez juttatták. A világi színészetet a 18. század derekától a nyugati régiókból érkező német vándortársulatok képviselték, mivel Győr lakosságának jelentős része németajkú volt. Hamarosan két ideiglenes játékszínt is építettek: az elsőt 1768-ban, majd ennek egy árvíz utáni elpusztulásakor, 1785-ben a másikat. Igen korán, már 1798-ban, az első állandó színházat is átadták. Ez volt Magyarország erre a célra épült, sorrendben negyedik színháza. Benke József magyar színtársulatának 1811-ben történt bemutatkozásával a magyar nemzeti színészet is tényező lett Győr kulturális életében, és ezzel kezdetét vette a két nemzet színjátszásának közös, értékteremtő - és olykor rivalizáló - együttélése. A reformkorban emlékezetes produkciók egész sora tette Győr nevét országosan is ismertté. Bécsben és Pozsonyban is népszerű színigazgatók váltották egymást a városban, olykor 3-4 színi évadot is tartva, mint pl. Ferdinánd Kübler, Lorenz Gindl, Christoph Kuntz, Philipp Zölner, Franz Scherzer és Leopold Kottán. Itt kezdte pályafutását Ferdinánd Raimund osztrák drámaíró és költő, és sikerrel vendégszerepelt itt társulatával a Varázsfuvola szövegírója, Emánuel Schikaneder is. A magyar színjátszást pedig olyan, ma már legendás színészóriások vendégjátékai képviselték, mint Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, Kilényi Dávid, Megyeri Károly, Latabár Endre, Szuper Károly és Lendvay Márton. Érdekességként említhetjük a „haza bölcse", Deák Ferenc, ifjúkori, 1819-ben történt műkedvelő színielőadásait is. Az ekkor már virágzó magyar drámairodalom klasszikusai is hosszabb-rövidebb ideig megfordultak és alkottak a városban. Közülük Katona József, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Szigeti Imre, Szigligeti Ede és a helyi kötődésű Kovács Pál nevét kell említeni, akinek összesen hat színpadi művét láthatták Győrben. Meghatározó a város két, a színjátszást pártoló egyesülete, a Színházépítő Egylet (1833) és a Magyar Színészbiztosító Egylet (1840) működése. Győr kulturális és színházi életében is óriási jelentőségűek a korszak utolsó éveiben megjelenő első vidéki újságok: az 1844 és 1846 között németül megjelenő Vaterland, majd az ezt felváltó és 1848-ig létező magyar nyelvű Hazánk c. közlönyök. Elmondhatjuk, hogy ekkor végleg gyökeret vert Győrött az azóta is jelenlévő színművészet, ami a nemzeti színészet kialakulását és további fejlődését is jelentette a korszakhatárt jelölő 1849. évet követő drámai és tragikus események ellenére. Vissza