Előszó | 5 |
Budapest az egyesítéstől a világháborúig (1873-1914) | |
Várospolitika - Ráth Károlytól Bárczy Istvánig | 9 |
Részletek az egyesített főváros első főpolgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből (1873. október 30.) | 11 |
Közgyűlési határozat Pest, Buda, Óbuda egyesülésének hivatalos napjáról (1873. december 3.) | 17 |
Körösi József indítványa Pest, Buda, Óbuda egyesülésének külfölddel való hivatalos közléséről (1874. március 24.) | 17 |
Fővárosi polgárok memoranduma a lánchídi gyalog vámdíj megszüntetése tárgyában (1874. január 18.) | 18 |
A pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztése a közgyűléshez a hídvám megszüntetését kérő beadvány ügyében (1874. május 18.) | 19 |
Budapest tiszti főorvosának javaslata népkonyhák és melegedőhelyiségek felállítására (1874. november 2.) | 21 |
A főváros felirata a képviselőházhoz Óbudának és Margitszigetnek országgyűlési képviselőválasztás tekintetében is Budapesthez csatolásáról (1874. december 4.) | 22 |
Részlet Ráth Károly főpolgármester jelentéséből, amelyben katonai segédlet kirendelését kéri a belügyminisztertől az országos képviselőválasztás alkalmából (1878. július 19.) | 24 |
Részletek a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. törvénycikkből | 25 |
Kossuth Lajos levele Budapest főváros tanácsához (1883. április 28.) | 28 |
Részletek Neményi Ambrus bizottsági tagnak a fővárosi lakáshelyzettel foglalkozó jelentéséből (1883.) | 33 |
Máttyus Aristid bizottsági tag interpellációja a fővárosi államrendőrségnek a június 6-i tüntetések során tanúsított "túlkapásai" ellen (1886. június 8.) | 40 |
Pulszky Ferenc írása a fővárosi autonómia elégtelenségéről (1888. december 10.) | 42 |
Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök felterjesztése Ferenc Józsefhez Budapest főváros címe iránt (1892. június 10.) | 44 |
Belügyminiszteri leirat és közgyűlési határozat Újpest, Kispest községeknek, Erzsébetfalva és Kossuthfalva telepeknek a fővárossal való egyesítéséről (1892. augusztus 4., szeptember 20., október 19.) | 45 |
Közgyűlési határozat a Wekerle-kormány egyházpolitikai programjának támogatására (1893. február 22.) | 46 |
Részletek a Budapest székesfőváros kerületi előljáróságairól szóló 1893. XXXIII. törvénycikkből | 47 |
A székesfőváros gyászjelentése Kossuth haláláról (1894. március 23.) | 50 |
Csorba Ferenc bizottsági tag indítványa a választásoknál előfordult visszaélések megszüntetésére (1894. november 10.) | 51 |
Vázsonyi Vilmos demokrata pártjának községi programja (1897. november 7.) | 52 |
A törvényhatósági bizottság fejterjesztése Széll Kálmán miniszterelnökhöz a közmunkák végrehajtása, a köznyomor enyhítése ügyében (1902. december 22.) | 57 |
Közgyűlési felirat a képviselőházhoz a szegényügy jogvédelméről (1903. október 7.) | 58 |
Budapest főváros rendkívüli közgyűlésének állásfoglalása a vasutasok országos sztrájkjáról (1904. május 3.) | 59 |
Eulenberg Salamon bizottsági tag felhívása a főváros iparosaihoz és kereskedőihez az egyesült ellenzék támogatása ügyében (1905. január 6.) | 60 |
Közgyűlési fejterjesztés a képviselőházhoz a választójog és a parlamenti reform ügyében (1905. december 6.) | 63 |
Bárczy István programbeszéde polgármesterré választásakor (1906. június 19.) | 65 |
Részletek a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XLVIII. törvénycikkből | 67 |
Részlet a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XLVIII. törvénycikk miniszteri indoklásából (1907. július 11.) | 69 |
Szemere Miklós országgyűlési képviselő különvéleménye a főváros fejlesztését tárgyaló törvényjavaslat vitájánál (1908. november 14.) | 72 |
A peremvárosok Budapesthez csatolásáról (Részletek Harrer Ferenc és Bárczy István tanulmányából) (1908) | 73 |
Bárczy István cikke Budapest és a magyarországi városok szövetkezésének szükségességéről (1908) | 78 |
Gondolatok az 1912. évi községi választásokról (Rédei József cikke a Huszadik Században) | 81 |
A székesfőváros szociálpolitikai munkaprogramja (1912) | 86 |
A jövő feladatai (Részletek Bárczy Istvánnak az egyesítés 40. évfordulóján elhangzott beszédéből) (1913. november 17.) | 89 |
A modern nagyváros kialakulása | 92 |
Az egyesített főváros területe (1872) | 94 |
Épületek (1869-1920) | 95 |
Építkezési mozgalom (1874-1920) | 96 |
Budapest helye az európai nagyvárosok között (1870-1920) | 97 |
A szomszédos községek népgyarapodása és a népgyarapodás forrásai (1869-1920) | 98 |
Részletek a főváros szabályozási tervének elkészítésére kiírt pályázat programtervezetéből (1871. március 15.) | 99 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése az utcák, utak, terek elnevezéséről, a házak számozásáról (1874) | 102 |
Részlet Ybl Miklósnak az építendő Opera terveihez készített tervmagyarázatából (1874. január 15.) | 106 |
A Budapesten építendő házak adómentességéről szóló 1875. IV. törvénycikk | 106 |
Nyiri Lajos bizottsági tag indítványa az egyetem épületében levő bonctani intézet eltávolítására (1875. január 23.) | 108 |
A Főváros Közmunkák Tanácsának állásfoglalása az épülő nagykörút egyes szakaszainak elnevezése tárgyában (1875. szeptember 10.) | 109 |
Tanácsi felhívás az árvízkárosultak támogatására (1876. március 1.) | 110 |
Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében (1877. március 1.) | 111 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Sugárút kiépítésének befejezéséről és az építés költségeiről (1877) | 112 |
Főkapitánysági hirdetmény a terézvárosi búcsúk tartásakor előfordult rendzavarások megszüntetése ügyében (1877) | 113 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése hirdetési oszlopok felállításáról (1878) | 114 |
Budapest főváros köztisztasági szabályzata (1879. április 3.) | 115 |
Közgyűlési jelentés és határozat a dunabalparti vízműkiterjesztési munkálatok befejezéséről és Wein János vízvezetéki igazgató jutalomdíjáról (1880. július 7-8.) | 119 |
A főváros első telefonelőfizetőinek névsora (Puskás Ferencnek a fővárosi rendőrséghez intézett bejelentése) (1881. február 10.) | 122 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a telefon- és távíróberendezések elterjedéséről (1881) | 124 |
Rökk Szilárd alapítványa egy fővárosi gyermekpark javára (1884. május 20.) | 125 |
A Fővárosi Lapok tudósítása az Operaház megnyitásáról (1884. szeptember 27.) | 126 |
Szabályrendelet-tervezet a fővárosi lakásviszonyok rendezésére (1884.) | 128 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Sugárút elnevezéséről és a fővárosnak történt átadásáról (1885) | 131 |
Kimutatás a közúti vasutak fejlődéséről és a közlekedési népesség számának alakulásáról (1869-1915) | 132 |
Részletek a budapesti közúti vaspályák közlekedési szabályrendeletéből (1886. június 9.) | 133 |
A Stáció és Podmaniczky utcai villamosutak átadásakor kiadott rendőrségi hirdetmény (1889. szeptember 10.) | 136 |
Főkapitánysági rendelet az Andrássy út tavaszi és nyári közlekedési rendjére (1890. február 27.) | 137 |
Szabályrendelet a Duna jegén való átkelésről (1891. május 13-14.) | 138 |
Részletek a Budapest főváros és ifj. Cséry Lajos vállalkozó között szemétszállításra kötött szerződésből (1893. január 4.) | 139 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése az Andrássy úti közúti közlekedés megoldásának terveiről és a földalatti vasút építésére vonatkozó megállapodásról (1894) | 141 |
Részletek a főváros és a Budapesti Közúti Vaspályatársaság között kötött szerződésből a lófogatú vasútvonalak villamosítására (1895) | 146 |
A Középiskolai Tanáregyesület budapesti körének kérvénye a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt (1897. május 5.) | 148 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Halászbástya rendezéséről (1902) | 152 |
Rudnay Béla főkapitány állásfoglalása az automobil-bérkocsik bevezetése ellen (1904. december 10.) | 154 |
Jáky Tóth József bankbizományos kérelme automobil-bérkocsik forgalomba hozatalára (1806. augusztus 3.) | 155 |
A budapesti szíjgyártók ipartestületének felterjesztése a tanácshoz az automobil-bérkocsi vállalat működése ügyében (1907. május 28.) | 156 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Kálvin-tér rendezési terveiről (1911) | 159 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a vár rendezéséről és jellegének megóvásáról (1912) | 160 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának beszámolója Stróbl Alajos Arany János-szobrának felállításáról (1912) | 163 |
A Pesti Napló cikke a főváros közlekedéséről (1912. február 11.) | 163 |
A közművelés főbb adatai (1874-1920) | 165 |
Gázvilágítás (1874-1919) | 165 |
Villanyvilágítás (1894-1919) | 165 |
Vízmű - vízellátás (1873-1919) | 166 |
Csatornahálózat (1890-1920) | 166 |
Útburkolás - útépítés (1890-1920) | 167 |
Gazdasági fejlődés és községesítés | 168 |
A közgazdasági viszonyok főbb adatai (1869-1920) | 170 |
Indítvány a főváros törvényhatósági bizottságához a budapesti terménykereskedelem emelési érdekében (1874. április 20.) | 173 |
A törvényhatósági bizottság felirata és kérelme a képviselőházhoz a főváros kereskedelmi központtá válását elősegítő tarifapolitika tárgyában (1874. június 17.) | 177 |
A VIII. kerületi előljáróság hirdetménye gőzgép felállításáról (1877. december 10.) | 180 |
Tanácsi hirdetmény a fővárosi lóvásárjog átadásáról és a lóvásárok helyéről (1879. szeptember 11.) | 181 |
Riegler László vásárigazgató jelentése a fővárosi országos és heti állatvásárok helyéről, idejéről és a felhajtott állatok számáról (1880. február 20.) | 182 |
Részletek a közraktári építési bizottmány 1880. október 30-i ülésének jegyzőkönyvéből | 183 |
A Pesti Magyar Kereskedemi Bank alapításai és társas üzletei (1880-1911) | 184 |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a fővárosi vásárcsarnok létesítéséről (1889-1891) | 185 |
Törvényhatósági bizottsági tagok indítványa Baross Gábor díszpolgárrá választása ügyében és Baross Gábor díszpolgári oklevele (1891. február 7. 18. 19.) | 187 |
A millenium (1896) | 189 |
Közgyűlési fejlterjesztés gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez a községi kenyérgyár létesítése ügyében (1907. október 2.) | 195 |
Közgyűlési határozat a budapesti légszeszgyárak megváltásáról (1908. május 27.) | 197 |
A Budapest I-X. kerületében és Újpesten levő, 100 munkásnál többet foglalkoztatott gyárak és telepek jegyzéke az alkalmazott munkások számának feltüntetésével (az 1907. október 10-i sztrájk kapcsán készített rendőrségi statisztika alapján) | 198 |
Részletek a tanácsi pénzügyi és gazdasági ügyosztálynak a kőbányai sertéspiac pusztulásával és a szállástelkek kérdésével foglalkozó előterjesztéséből (1910. január 29.) | 204 |
A fővárosi munkásság élet- és munkakörülményei, gazdasági és politikai harcai | 208 |
Rendőri jelentés az általános és községi választójogot követelő 1874. december 25-i munkásgyűlés lefolyásáról | 210 |
Frankel Leó levele a Budapesti rendőrfőkapitánysághoz, melyben a január 20-i népgyűlésen tartandó előadásának témáját ismerteti (1878. január 20.) | 211 |
Rendőrügynöki jelentés Thaisz Elek főkapitányhoz a városligeti kommününnepély lefolyásáról (1883. március 19.) | 213 |
Koditek Ágoston kitoloncolt szocialista levele budapesti elvtársaihoz (1884. március 8.) | 214 |
Az óbudai hajógyár munkásainak élet- és munkakörülményei az 1880-as években (Az 1887-es statisztikai vizsgálat adatai alapján) | 215 |
A Budapesti Munkásképző-egylet felhívása a főváros munkásaihoz (1892) | 221 |
A börtönben levő szocialisták segélyezésére rendezett kamaraerdei munkáskirándulás meghívója és műsora (1895. június) | 222 |
A Posta és Távirda-Igazgatóság átirata a főkapitánysághoz a budapesti posta-távirda alkalmazottak mozgalmáról (1896. május 5.) | 223 |
Szociáldemokrata röplap május elseje megünneplésének jelentőségéről (1896. április) | 224 |
A kőbányai, újlaki és óbudai téglagyárak munkásainak memoranduma (1897. július 9.) | 227 |
A fővárosi munkanélküliek memoranduma a közgyűléshez (1901. január 22.) | 228 |
Hentessegédek beadványa a tanácshoz, melyben a Népliget átengedését kérik gyűlés és sztrájktanya céljára (1902. április 24.) | 229 |
A sztrájkoló Dréher-sörfőzdei kádárok felhívása (1903.) | 230 |
Rendőrügynöki jelentés az oroszországi eseményekkel foglalkozó fővárosi népgyűlés lefolyásáról (1905. november 7.) | 231 |
A gabonamunkások szervező bizottságának felhívása a budapesti gabonakereskedőkhöz és a általános sztrájk megkezdéséről tudósító bejelentés (1907. május) | 232 |
Főkapitányi jelentés a belügyminiszterhez az október 10-ig munkaszünetről és tüntetésről (1907. október 11.) | 233 |
Az 1907-es jutagyári sztrájk (1907. október 7-október 14.) | 237 |
Buda Dezső főkapitány jelentése a belügyminiszternek a fővárosi munkások március 15-i ünnepségének lefolyásáról (1908. március 15.) | 139 |
A fővárosi rézművessegédek emlékirata a munkaadókhoz és a sztrájkbalépésről és megegyezéséről felvett jegyzőkönyv (1908. május 21., június 14., augusztus 7.) | 244 |
Az 1909-1912. évi fővárosi lakásbojkott és lakósztrájk - dr. Ferenczi Imre leírása alapján (1913) | 247 |
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt fővárosi végrehajtó bizottságának beadványa a tanácshoz a lakáskérdés tárgyában (1909. március 1.) | 249 |
Rendőri jelentés a lepsik lakóinak mozgalmáról (1910. szeptember 26.) | 251 |
Bölöni György írása a fővárosi építkezéseken dolgozó napszámosokról (1911. október 14.) | 252 |
1912. május 23. (Részletek Buchinger Manó emlékirataiból) | 253 |
Művelődés és iskolaügy | 257 |
A művelődés főbb adatai (1869-1920) | 259 |
Budapest főváros alapítványa az Országos Színészeti Tanoda javára (1877. február 21., 22.) | 261 |
Előreterjesztés a fővárosi színházak és mutatványok ügyének rendezésére (1880. november 27., 30.) | 262 |
Budapest törvényhatósági bizottságának Wagner Richárdné, szül. Liszt Cosimához intézett kondoleáló levele (1886. szeptember 16.) | 264 |
Budapest fővárosának a magyar nemzeti színház félszázados jubileuma alkalmából a színház igazgatóságához intézett üdvözlő levele (1887. szeptember 28.) | 265 |
Részlet a tanácsnak a fővárosi idegenforgalom emelését célzó programtervezetéből (1888. március 14.) | 266 |
Közgyűlési határozat a koronázási évforduló fővárosi megünneplésére és egy jubileumi díj alapítására (1892. április 20.) | 267 |
Blaha Lujza levele a Fővárosi Tanács Népszínházi Bizottságához, amelyben engedélyt kér vígszínházi vendégjátékra (1900. április 10., 17.) | 269 |
Heltai Jenő pályázata a főváros kezelése alatt álló Népszínház bérletének elnyeréséért (1901. december) | 271 |
Tanácsi határozat a Népművelő Társaság analfabéta tanfolyamainak támogatására (1909) | 274 |
Ady Endre pályázó írása a főváros szépirodalmi díjára (1909. április 24.) | 275 |
Bárczy István iskolapolitikájáról (Részletek Krúdy Gyula: A pesti polgármester az utolsó tekintetes úr c. írásából) (1926) | 276 |
Az elnöki ügyosztály előterjesztése a Százados út mentén létesítendő művésztelep ügyében (1910. január 26.) | 280 |
Szabó Ervin előterjesztése a tanácshoz a Fővárosi Könyvtár községi nyilvános könyvtárrá szervezése ügyében (1911. június 14.) | 282 |
Bárczy István polgármester beszéde a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megnyitásakor (1912. február 1.) | 286 |
Szabó Ervin pályázó írása a főváros milleniumi alapítványának tudományos díjáért (1912. június 4.) | 289 |
Budapest a világháborúban (1914-1918) | |
Kísérlet a városi automómia kiterjesztésére és a liberális várospolitika zsákutcája | 291 |
A fővárosnak a hadüzenet alkalmából Ferenc Józsefhez intézett hódoló felirata és a Kabinetiroda válasza (1914. július 29. ) | 291 |
Részletek a háború kitörését követő első közgyűlés jegyzőkönyvéből (1914. október 7.) | 293 |
Közgyűlési felterjesztés gróf Tisza István miniszterelnökhöz a fővárost érintő törvényjavaslatok véleményezése tárgyában (1916. május 24.) | 295 |
Törvényhatósági bizottsági tagok állásfoglalása a virilizmus eltörlése és a községi választások reformja tárgyában (Részletek az 1916. október 12. és 25-i közgyűlés jegyzőkönyvéből) | 296 |
A törvényhatósági bizottság állásfoglalása a főváros koronázási kiváltságainak érvényesítése tárgyában (1916. december 20. , 21.) | 305 |
A székesfőváros koronázási felirata IV. Károlyhoz (1916. december 30.) | 306 |
Közgyűlési határozat az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében IV. Károlyhoz intézendő feliratáról (1917. június 2.) | 307 |
Az Esterházy-kormány megalakulásakor hozott közgyűlési határozat és felterjesztés Budapest törvényhatóságának kívánságairól és sérelmeiről (1917. július 11.) | 308 |
Részletek a békekötés sürgősségét tárgyaló 1918. október 16-i közgyűlés jegyzőkönyvéből | 313 |
Háborús intézkedések, a városi lakosság élet- és munkakörülményei | 316 |
Tanácsi értesítés a Városi Népsegítő Iroda felállításáról (1914. július 31.) | 317 |
A főváros lakóit takarékosságra intő tanácsi felhívás (1914. augusztus 24.) | 317 |
Polgármesteri hirdetmény a hadsereg győzelmeiről (1914. augusztus 28.) | 318 |
Sürgető fejterjesztés a belügyminiszterhez a fakultatív halotthamvasztás ügyében (1914. augusztus) | 319 |
Tudósítás a Weiss Manfréd-étkező megnyitásáról (1914. szeptember 4.) | 320 |
A főváros felhívása a hadbavonultak támogatására (1914. október 1.) | 321 |
Jelentés a Budapesti Központi Segítő Bizottság első negyedévi munkájáról (1914. november 13.) | 322 |
A budapesti munkáspiac a háború első négy hónapjában (Részlet a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet igazgatójának jelentéséből ) (1914. december 18.) | 324 |
Ferenczi Imre szociálpolitikai szakelőadó jelentése a kereseti viszonyok alakulásáról (1915. június 25.) | 327 |
A budapesti állami rendőrség jelentése a színházak, mulatók, mozik 1916. évi rendjéről | 334 |
Mozgókonyhák létesítését hírül adó tudósítás (1916. május 19.) | 337 |
Tanácsi értesítés az élelmiszer-igazolványok életbeléptetéséről (1916. október 2.) | 338 |
Fallkai László napszámos hadisegélyt kérő folyamodványa (1916. október 19.) | 339 |
Értesítés a Népjóléti Központ megalakulásáról (1916. december 25.) | 340 |
Részletek a főváros közélelmezési állapotát ismeretető tanácsi jelentésből (1916. november 7.) | 341 |
Kimutatás a fővárosi tanács által az 1916. év folyamán kiadott közélelmezési vonatkozású hirdetményekről | 348 |
Részletek dr. Szabó Sándor tiszti főorvosnak a közegészségügyi bizottság ülésén elhangzott programbeszédéből (1917. január 13.) | 349 |
A Schlick-Nicholson Rt. átirata az Oroszlán utcai iskola igazgatóságához tanoncaik iskolalátogatás aló való felmentése ügyében (1917. március 5.) | 354 |
A budapesti katonai parancsnokság rendelkezési légitámadások esetére (Részlet) (1917. március 31.) | 354 |
Főkapitányi rendelet a bérkocsi-közlekedés szabályozására (1917. július 27.) | 356 |
A Népjóléti Központ igazgatójának, Csergő Hugónak jelentése a hadisegélyesek helyzetéről és előterjesztése intenzívebb támogatásukra (1917. augusztus 13.) | 358 |
Kassai Ferenc bizottsági tag interpellációja a fővárosi asszonyok margarintüntetése ügyében (1917. november 7.) | 361 |
Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató tájékoztatója a fővárosi gázszolgáltatás nehézségeiről (197. november 12.) | 364 |
Az "élelmes" és a "nem élelmes" hadiasszony. (Részlet A Budapesti nyomor vöröskönyvéből) (1919) | 365 |
Budapest népességének csökkenése a háború alatt (1914-1919) | 368 |
A háború ellen... | 370 |
A főkapitányság átirata a Katonai Parancsnokság vezérkari osztályának a hadimunkások mozgalmának figyeltetése tárgyában (1916. február 15.) | 371 |
Tudósítás az 1917. június 8-i százezres tömegtüntetésről és a központi városházán lejátszódott eseményekről | 371 |
A Községi Munkás beszámolója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről, a november 25-i iparcsarnoki békegyűlésről | 373 |
A Feministák Egyesületének körlevele a fővárosi iskolák igazgatóihoz az orosz kormány békeajánlata tárgyában (1917. november 30.) | 375 |
Részletek az államrendőrség 1917. évi első félévi munkáját ismertető jelentésből | 375 |
Adréka Károly rendőrtanácsos jelentése a szociáldemokrata pártvezetőség lemondásának előzményeiről, a Galilei kör működéséről, a munkásság radikalizálódásáról, a januári békegyűlések és sztrájkok lefolyásáról (1918. január 25.) | 377 |
Károly Mihály beszéde a MÁV-gépgyári vérengzés ügyében a képviselőház 1918. június 20-i ülésén | 386 |
Szabó Ervin életművét ismertető nekrológ és temetéséről készült beszámoló (1918. október 2.) | 391 |
Jászi Oszkár beszéde Szabó Ervin sírjánál (1918. október 2.) | 393 |
A forradalmak fővárosa (1918-1919) | |
A Magyar Nemzeti Tanácstól a Fővárosi Direktóriumig | 395 |
A székesfővárosi tanács értesítése, amelyben bejelenti csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz (1918. október 31.) | 396 |
Bódy Tivadar polgármester üdvözlő beszéde a forradalmat követő első tanácsülésen és Bokányi Dezső válasza (1918. december 3.) | 397 |
Belügyminiszteri leirat a fővárosi tanács újabb kiegészítéséről (1918. december 8.) | 400 |
Az 1919. VII. Néptörvény Budapest főváros közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról (1919. január 27.) | 401 |
Részletek Buchinger Manónak és Hock Jánosnak a Fővárosi Néptanács alakuló ülésén elhangzott beszédeiből (1919. március 22.) | 407 |
A fővárosi direktórium felhívása (1919. március 22.) | 407 |
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya (1919. április 2.) | 408 |
Rendelettervezet Budapest főváros közigazgatásának szabályozására (1919) | 411 |
Októberről - Márciusról (Kortársak írásaiból) | 416 |
Móricz Zsigmond: Forradalom (1918. december) | 417 |
Molnár Ferenc: A Margithíd forradalma (1918. december) | 419 |
Szini Gyula: A munkás és a művészet (1918. december 25.) | 420 |
Krúdy Gyula javaslata a budapesti terek és utcák új elnevezésére (1918. november 19.) | 422 |
Krúdy Gyula: Jegyzet egy báli legyezőre (1919. január 5.) | 423 |
Budapest 1919. május 1-jén (Részlet Kassák Lajos önéletrajzából) | 426 |
"A bolsevizmus uralma alatt Budapesten" (Részletek Berzeviczy Albert naplójából. 1919. március - április) | 427 |
A központi és a kerületi tanácsok a szocialista várospolitikáért | 430 |
A Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács működéséből (Részletek az 500-as és a 80-as bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből) | 431 |
Landler Jenő a tanácsrendszerről, Budapest munkástanácsának különleges feladatairól (1919. április 15.) | 432 |
A proletárhatalom és Budapest védelméről (1919. május 2.) | 436 |
Kun Béla a munkásigazgatásról (1919. május 22.) | 448 |
A fizikai és szellemi dolgozók munkaidejéről (1919. május 31.) | 453 |
Biermann István a főváros élelmezési helyzetéről (1919. május 31.) | 459 |
Szamuely Tibor beszámolója moszkvai tapasztalatairól (1919. május 31.) | 459 |
Varga Jenő a munkafegyelemről, a munkateljesítményről, a társadalmi tulajdon védelméről (1919. június 11.) | 463 |
Brunner József a fővárosi lakáshelyzetről, a korrupció elleni harcról (1919. július 3.) | 465 |
A kerületi munkás- és katonatanácsok működéséből (Részletek a kerületi munkás- és katonatanácsok üléseinek jegyzőkönyveiből) | |
Lukács György népbiztos beszéde az I. Kerületi Munkás- és Katonatanácsnak az intervenció és a toborzás kérdését tárgyaló 1919. április 20-i ülésén | 472 |
Kaszap Sándor beszámolója a II. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 6-i ülésén a tanács munkájáról | 474 |
Részletek a III. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. április 18-i ülésén elhangzott vitájából | 477 |
Czabán Samu felszólalása a III. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. június 6-i zárt ülésén | 480 |
Részletek a IV. Kerületi Munkás- és Katonatanácsnak a rekvirálás és a korrupció kérdéseivel foglalkozó 1919. július 14-i ülésének vitájából | 483 |
Kann Vilmos beszámolója az V. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 20-i ülésén a közművelődési osztály működéséről | 484 |
Részletek a VI. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 23-i ülésén elhangzott jelentést követő vitából | 486 |
Biermann István felszólalása a VII. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 12-i ülésén a kerületi autonómiáról | 488 |
Részletek a VIII. Kerületi Munkás és Katonatanácsnak a toborzás kérdését tárgyaló 1919. április 20-i ülésén elhangzott vitájából | 490 |
Részletek az ország területén élő népek nyelvének tanításáról a VIII. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 17-i ülésén folyó vitából | 493 |
Beszámolók a IX. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. július 10-i ülésén a júniusi ellenforradalmi kísérletről és tanulságairól | 494 |
Brunner József beszámolója a X. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. július 25-i ülésén a tanács munkájáról, a kerület élelmezési gondjairól | 496 |
Mattyasovszky rendőrfőkapitány felhívása a minisztériumokhoz, az összes közhivatalokhoz és magánvállalatokhoz a forradalmak híveinek nyilvántartásáról és megbüntetéséről (1919. augusztus 19.)Ö | 498 |
Időrendi áttekintés | 501 |
Rövidítések jegyzéke | 509 |