Források Budapest múltjából II.

Források Budapest történetéhez/1873-1919

Szerkesztő

Ságvári Ágnes

Fordító

Grafikus

Lektor

Budapest

'Ságvári Ágnes: Források Budapest múltjából II. ' összes példány

Kiadó:	Budapest Főváros Levéltára
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	522 oldal
Sorozatcím:	Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvet fekete-fehér fotók illusztrálják.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Budapest az egyesítéstől a világháborúig (1873-1914)
Várospolitika - Ráth Károlytól Bárczy Istvánig	9
Részletek az egyesített főváros első főpolgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből (1873. október 30.)	11
Közgyűlési határozat Pest, Buda, Óbuda egyesülésének hivatalos napjáról (1873. december 3.)	17
Körösi József indítványa Pest, Buda, Óbuda egyesülésének külfölddel való hivatalos közléséről (1874. március 24.)	17
Fővárosi polgárok memoranduma a lánchídi gyalog vámdíj megszüntetése tárgyában (1874. január 18.)	18
A pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztése a közgyűléshez a hídvám megszüntetését kérő beadvány ügyében (1874. május 18.)	19
Budapest tiszti főorvosának javaslata népkonyhák és melegedőhelyiségek felállítására (1874. november 2.)	21
A főváros felirata a képviselőházhoz Óbudának és Margitszigetnek országgyűlési képviselőválasztás tekintetében is Budapesthez csatolásáról (1874. december 4.)	22
Részlet Ráth Károly főpolgármester jelentéséből, amelyben katonai segédlet kirendelését kéri a belügyminisztertől az országos képviselőválasztás alkalmából (1878. július 19.)	24
Részletek a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. törvénycikkből	25
Kossuth Lajos levele Budapest főváros tanácsához (1883. április 28.)	28
Részletek Neményi Ambrus bizottsági tagnak a fővárosi lakáshelyzettel foglalkozó jelentéséből (1883.)	33
Máttyus Aristid bizottsági tag interpellációja a fővárosi államrendőrségnek a június 6-i tüntetések során tanúsított "túlkapásai" ellen (1886. június 8.)	40
Pulszky Ferenc írása a fővárosi autonómia elégtelenségéről (1888. december 10.)	42
Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök felterjesztése Ferenc Józsefhez Budapest főváros címe iránt (1892. június 10.)	44
Belügyminiszteri leirat és közgyűlési határozat Újpest, Kispest községeknek, Erzsébetfalva és Kossuthfalva telepeknek a fővárossal való egyesítéséről (1892. augusztus 4., szeptember 20., október 19.)	45
Közgyűlési határozat a Wekerle-kormány egyházpolitikai programjának támogatására (1893. február 22.)	46
Részletek a Budapest székesfőváros kerületi előljáróságairól szóló 1893. XXXIII. törvénycikkből	47
A székesfőváros gyászjelentése Kossuth haláláról (1894. március 23.)	50
Csorba Ferenc bizottsági tag indítványa a választásoknál előfordult visszaélések megszüntetésére (1894. november 10.)	51
Vázsonyi Vilmos demokrata pártjának községi programja (1897. november 7.)	52
A törvényhatósági bizottság fejterjesztése Széll Kálmán miniszterelnökhöz a közmunkák végrehajtása, a köznyomor enyhítése ügyében (1902. december 22.)	57
Közgyűlési felirat a képviselőházhoz a szegényügy jogvédelméről (1903. október 7.)	58
Budapest főváros rendkívüli közgyűlésének állásfoglalása a vasutasok országos sztrájkjáról (1904. május 3.)	59
Eulenberg Salamon bizottsági tag felhívása a főváros iparosaihoz és kereskedőihez az egyesült ellenzék támogatása ügyében (1905. január 6.)	60
Közgyűlési fejterjesztés a képviselőházhoz a választójog és a parlamenti reform ügyében (1905. december 6.)	63
Bárczy István programbeszéde polgármesterré választásakor (1906. június 19.)	65
Részletek a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XLVIII. törvénycikkből	67
Részlet a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XLVIII. törvénycikk miniszteri indoklásából (1907. július 11.)	69
Szemere Miklós országgyűlési képviselő különvéleménye a főváros fejlesztését tárgyaló törvényjavaslat vitájánál (1908. november 14.)	72
A peremvárosok Budapesthez csatolásáról (Részletek Harrer Ferenc és Bárczy István tanulmányából) (1908)	73
Bárczy István cikke Budapest és a magyarországi városok szövetkezésének szükségességéről (1908)	78
Gondolatok az 1912. évi községi választásokról (Rédei József cikke a Huszadik Században)	81
A székesfőváros szociálpolitikai munkaprogramja (1912)	86
A jövő feladatai (Részletek Bárczy Istvánnak az egyesítés 40. évfordulóján elhangzott beszédéből) (1913. november 17.)	89
A modern nagyváros kialakulása	92
Az egyesített főváros területe (1872)	94
Épületek (1869-1920)	95
Építkezési mozgalom (1874-1920)	96
Budapest helye az európai nagyvárosok között (1870-1920)	97
A szomszédos községek népgyarapodása és a népgyarapodás forrásai (1869-1920)	98
Részletek a főváros szabályozási tervének elkészítésére kiírt pályázat programtervezetéből (1871. március 15.)	99
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése az utcák, utak, terek elnevezéséről, a házak számozásáról (1874)	102
Részlet Ybl Miklósnak az építendő Opera terveihez készített tervmagyarázatából (1874. január 15.)	106
A Budapesten építendő házak adómentességéről szóló 1875. IV. törvénycikk	106
Nyiri Lajos bizottsági tag indítványa az egyetem épületében levő bonctani intézet eltávolítására (1875. január 23.)	108
A Főváros Közmunkák Tanácsának állásfoglalása az épülő nagykörút egyes szakaszainak elnevezése tárgyában (1875. szeptember 10.)	109
Tanácsi felhívás az árvízkárosultak támogatására (1876. március 1.)	110
Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében (1877. március 1.)	111
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Sugárút kiépítésének befejezéséről és az építés költségeiről (1877)	112
Főkapitánysági hirdetmény a terézvárosi búcsúk tartásakor előfordult rendzavarások megszüntetése ügyében (1877)	113
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése hirdetési oszlopok felállításáról (1878)	114
Budapest főváros köztisztasági szabályzata (1879. április 3.)	115
Közgyűlési jelentés és határozat a dunabalparti vízműkiterjesztési munkálatok befejezéséről és Wein János vízvezetéki igazgató jutalomdíjáról (1880. július 7-8.)	119
A főváros első telefonelőfizetőinek névsora (Puskás Ferencnek a fővárosi rendőrséghez intézett bejelentése) (1881. február 10.)	122
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a telefon- és távíróberendezések elterjedéséről (1881)	124
Rökk Szilárd alapítványa egy fővárosi gyermekpark javára (1884. május 20.)	125
A Fővárosi Lapok tudósítása az Operaház megnyitásáról (1884. szeptember 27.)	126
Szabályrendelet-tervezet a fővárosi lakásviszonyok rendezésére (1884.)	128
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Sugárút elnevezéséről és a fővárosnak történt átadásáról (1885)	131
Kimutatás a közúti vasutak fejlődéséről és a közlekedési népesség számának alakulásáról (1869-1915)	132
Részletek a budapesti közúti vaspályák közlekedési szabályrendeletéből (1886. június 9.)	133
A Stáció és Podmaniczky utcai villamosutak átadásakor kiadott rendőrségi hirdetmény (1889. szeptember 10.)	136
Főkapitánysági rendelet az Andrássy út tavaszi és nyári közlekedési rendjére (1890. február 27.)	137
Szabályrendelet a Duna jegén való átkelésről (1891. május 13-14.)	138
Részletek a Budapest főváros és ifj. Cséry Lajos vállalkozó között szemétszállításra kötött szerződésből (1893. január 4.)	139
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése az Andrássy úti közúti közlekedés megoldásának terveiről és a földalatti vasút építésére vonatkozó megállapodásról (1894)	141
Részletek a főváros és a Budapesti Közúti Vaspályatársaság között kötött szerződésből a lófogatú vasútvonalak villamosítására (1895)	146
A Középiskolai Tanáregyesület budapesti körének kérvénye a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt (1897. május 5.)	148
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Halászbástya rendezéséről (1902)	152
Rudnay Béla főkapitány állásfoglalása az automobil-bérkocsik bevezetése ellen (1904. december 10.)	154
Jáky Tóth József bankbizományos kérelme automobil-bérkocsik forgalomba hozatalára (1806. augusztus 3.)	155
A budapesti szíjgyártók ipartestületének felterjesztése a tanácshoz az automobil-bérkocsi vállalat működése ügyében (1907. május 28.)	156
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a Kálvin-tér rendezési terveiről (1911)	159
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a vár rendezéséről és jellegének megóvásáról (1912)	160
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának beszámolója Stróbl Alajos Arany János-szobrának felállításáról (1912)	163
A Pesti Napló cikke a főváros közlekedéséről (1912. február 11.)	163
A közművelés főbb adatai (1874-1920)	165
Gázvilágítás (1874-1919)	165
Villanyvilágítás (1894-1919)	165
Vízmű - vízellátás (1873-1919)	166
Csatornahálózat (1890-1920)	166
Útburkolás - útépítés (1890-1920)	167
Gazdasági fejlődés és községesítés	168
A közgazdasági viszonyok főbb adatai (1869-1920)	170
Indítvány a főváros törvényhatósági bizottságához a budapesti terménykereskedelem emelési érdekében (1874. április 20.)	173
A törvényhatósági bizottság felirata és kérelme a képviselőházhoz a főváros kereskedelmi központtá válását elősegítő tarifapolitika tárgyában (1874. június 17.)	177
A VIII. kerületi előljáróság hirdetménye gőzgép felállításáról (1877. december 10.)	180
Tanácsi hirdetmény a fővárosi lóvásárjog átadásáról és a lóvásárok helyéről (1879. szeptember 11.)	181
Riegler László vásárigazgató jelentése a fővárosi országos és heti állatvásárok helyéről, idejéről és a felhajtott állatok számáról (1880. február 20.)	182
Részletek a közraktári építési bizottmány 1880. október 30-i ülésének jegyzőkönyvéből	183
A Pesti Magyar Kereskedemi Bank alapításai és társas üzletei (1880-1911)	184
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése a fővárosi vásárcsarnok létesítéséről (1889-1891)	185
Törvényhatósági bizottsági tagok indítványa Baross Gábor díszpolgárrá választása ügyében és Baross Gábor díszpolgári oklevele (1891. február 7. 18. 19.)	187
A millenium (1896)	189
Közgyűlési fejlterjesztés gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez a községi kenyérgyár létesítése ügyében (1907. október 2.)	195
Közgyűlési határozat a budapesti légszeszgyárak megváltásáról (1908. május 27.)	197
A Budapest I-X. kerületében és Újpesten levő, 100 munkásnál többet foglalkoztatott gyárak és telepek jegyzéke az alkalmazott munkások számának feltüntetésével (az 1907. október 10-i sztrájk kapcsán készített rendőrségi statisztika alapján)	198
Részletek a tanácsi pénzügyi és gazdasági ügyosztálynak a kőbányai sertéspiac pusztulásával és a szállástelkek kérdésével foglalkozó előterjesztéséből (1910. január 29.)	204
A fővárosi munkásság élet- és munkakörülményei, gazdasági és politikai harcai	208
Rendőri jelentés az általános és községi választójogot követelő 1874. december 25-i munkásgyűlés lefolyásáról	210
Frankel Leó levele a Budapesti rendőrfőkapitánysághoz, melyben a január 20-i népgyűlésen tartandó előadásának témáját ismerteti (1878. január 20.)	211
Rendőrügynöki jelentés Thaisz Elek főkapitányhoz a városligeti kommününnepély lefolyásáról (1883. március 19.)	213
Koditek Ágoston kitoloncolt szocialista levele budapesti elvtársaihoz (1884. március 8.)	214
Az óbudai hajógyár munkásainak élet- és munkakörülményei az 1880-as években (Az 1887-es statisztikai vizsgálat adatai alapján)	215
A Budapesti Munkásképző-egylet felhívása a főváros munkásaihoz (1892)	221
A börtönben levő szocialisták segélyezésére rendezett kamaraerdei munkáskirándulás meghívója és műsora (1895. június)	222
A Posta és Távirda-Igazgatóság átirata a főkapitánysághoz a budapesti posta-távirda alkalmazottak mozgalmáról (1896. május 5.)	223
Szociáldemokrata röplap május elseje megünneplésének jelentőségéről (1896. április)	224
A kőbányai, újlaki és óbudai téglagyárak munkásainak memoranduma (1897. július 9.)	227
A fővárosi munkanélküliek memoranduma a közgyűléshez (1901. január 22.)	228
Hentessegédek beadványa a tanácshoz, melyben a Népliget átengedését kérik gyűlés és sztrájktanya céljára (1902. április 24.)	229
A sztrájkoló Dréher-sörfőzdei kádárok felhívása (1903.)	230
Rendőrügynöki jelentés az oroszországi eseményekkel foglalkozó fővárosi népgyűlés lefolyásáról (1905. november 7.)	231
A gabonamunkások szervező bizottságának felhívása a budapesti gabonakereskedőkhöz és a általános sztrájk megkezdéséről tudósító bejelentés (1907. május)	232
Főkapitányi jelentés a belügyminiszterhez az október 10-ig munkaszünetről és tüntetésről (1907. október 11.)	233
Az 1907-es jutagyári sztrájk (1907. október 7-október 14.)	237
Buda Dezső főkapitány jelentése a belügyminiszternek a fővárosi munkások március 15-i ünnepségének lefolyásáról (1908. március 15.)	139
A fővárosi rézművessegédek emlékirata a munkaadókhoz és a sztrájkbalépésről és megegyezéséről felvett jegyzőkönyv (1908. május 21., június 14., augusztus 7.)	244
Az 1909-1912. évi fővárosi lakásbojkott és lakósztrájk - dr. Ferenczi Imre leírása alapján (1913)	247
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt fővárosi végrehajtó bizottságának beadványa a tanácshoz a lakáskérdés tárgyában (1909. március 1.)	249
Rendőri jelentés a lepsik lakóinak mozgalmáról (1910. szeptember 26.)	251
Bölöni György írása a fővárosi építkezéseken dolgozó napszámosokról (1911. október 14.)	252
1912. május 23. (Részletek Buchinger Manó emlékirataiból)	253
Művelődés és iskolaügy	257
A művelődés főbb adatai (1869-1920)	259
Budapest főváros alapítványa az Országos Színészeti Tanoda javára (1877. február 21., 22.)	261
Előreterjesztés a fővárosi színházak és mutatványok ügyének rendezésére (1880. november 27., 30.)	262
Budapest törvényhatósági bizottságának Wagner Richárdné, szül. Liszt Cosimához intézett kondoleáló levele (1886. szeptember 16.)	264
Budapest fővárosának a magyar nemzeti színház félszázados jubileuma alkalmából a színház igazgatóságához intézett üdvözlő levele (1887. szeptember 28.)	265
Részlet a tanácsnak a fővárosi idegenforgalom emelését célzó programtervezetéből (1888. március 14.)	266
Közgyűlési határozat a koronázási évforduló fővárosi megünneplésére és egy jubileumi díj alapítására (1892. április 20.)	267
Blaha Lujza levele a Fővárosi Tanács Népszínházi Bizottságához, amelyben engedélyt kér vígszínházi vendégjátékra (1900. április 10., 17.)	269
Heltai Jenő pályázata a főváros kezelése alatt álló Népszínház bérletének elnyeréséért (1901. december)	271
Tanácsi határozat a Népművelő Társaság analfabéta tanfolyamainak támogatására (1909)	274
Ady Endre pályázó írása a főváros szépirodalmi díjára (1909. április 24.)	275
Bárczy István iskolapolitikájáról (Részletek Krúdy Gyula: A pesti polgármester az utolsó tekintetes úr c. írásából) (1926)	276
Az elnöki ügyosztály előterjesztése a Százados út mentén létesítendő művésztelep ügyében (1910. január 26.)	280
Szabó Ervin előterjesztése a tanácshoz a Fővárosi Könyvtár községi nyilvános könyvtárrá szervezése ügyében (1911. június 14.)	282
Bárczy István polgármester beszéde a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megnyitásakor (1912. február 1.)	286
Szabó Ervin pályázó írása a főváros milleniumi alapítványának tudományos díjáért (1912. június 4.)	289
Budapest a világháborúban (1914-1918)
Kísérlet a városi automómia kiterjesztésére és a liberális várospolitika zsákutcája	291
A fővárosnak a hadüzenet alkalmából Ferenc Józsefhez intézett hódoló felirata és a Kabinetiroda válasza (1914. július 29. )	291
Részletek a háború kitörését követő első közgyűlés jegyzőkönyvéből (1914. október 7.)	293
Közgyűlési felterjesztés gróf Tisza István miniszterelnökhöz a fővárost érintő törvényjavaslatok véleményezése tárgyában (1916. május 24.)	295
Törvényhatósági bizottsági tagok állásfoglalása a virilizmus eltörlése és a községi választások reformja tárgyában (Részletek az 1916. október 12. és 25-i közgyűlés jegyzőkönyvéből)	296
A törvényhatósági bizottság állásfoglalása a főváros koronázási kiváltságainak érvényesítése tárgyában (1916. december 20. , 21.)	305
A székesfőváros koronázási felirata IV. Károlyhoz (1916. december 30.)	306
Közgyűlési határozat az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében IV. Károlyhoz intézendő feliratáról (1917. június 2.)	307
Az Esterházy-kormány megalakulásakor hozott közgyűlési határozat és felterjesztés Budapest törvényhatóságának kívánságairól és sérelmeiről (1917. július 11.)	308
Részletek a békekötés sürgősségét tárgyaló 1918. október 16-i közgyűlés jegyzőkönyvéből	313
Háborús intézkedések, a városi lakosság élet- és munkakörülményei	316
Tanácsi értesítés a Városi Népsegítő Iroda felállításáról (1914. július 31.)	317
A főváros lakóit takarékosságra intő tanácsi felhívás (1914. augusztus 24.)	317
Polgármesteri hirdetmény a hadsereg győzelmeiről (1914. augusztus 28.)	318
Sürgető fejterjesztés a belügyminiszterhez a fakultatív halotthamvasztás ügyében (1914. augusztus)	319
Tudósítás a Weiss Manfréd-étkező megnyitásáról (1914. szeptember 4.)	320
A főváros felhívása a hadbavonultak támogatására (1914. október 1.)	321
Jelentés a Budapesti Központi Segítő Bizottság első negyedévi munkájáról (1914. november 13.)	322
A budapesti munkáspiac a háború első négy hónapjában (Részlet a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet igazgatójának jelentéséből ) (1914. december 18.)	324
Ferenczi Imre szociálpolitikai szakelőadó jelentése a kereseti viszonyok alakulásáról (1915. június 25.)	327
A budapesti állami rendőrség jelentése a színházak, mulatók, mozik 1916. évi rendjéről	334
Mozgókonyhák létesítését hírül adó tudósítás (1916. május 19.)	337
Tanácsi értesítés az élelmiszer-igazolványok életbeléptetéséről (1916. október 2.)	338
Fallkai László napszámos hadisegélyt kérő folyamodványa (1916. október 19.)	339
Értesítés a Népjóléti Központ megalakulásáról (1916. december 25.)	340
Részletek a főváros közélelmezési állapotát ismeretető tanácsi jelentésből (1916. november 7.)	341
Kimutatás a fővárosi tanács által az 1916. év folyamán kiadott közélelmezési vonatkozású hirdetményekről	348
Részletek dr. Szabó Sándor tiszti főorvosnak a közegészségügyi bizottság ülésén elhangzott programbeszédéből (1917. január 13.)	349
A Schlick-Nicholson Rt. átirata az Oroszlán utcai iskola igazgatóságához tanoncaik iskolalátogatás aló való felmentése ügyében (1917. március 5.)	354
A budapesti katonai parancsnokság rendelkezési légitámadások esetére (Részlet) (1917. március 31.)	354
Főkapitányi rendelet a bérkocsi-közlekedés szabályozására (1917. július 27.)	356
A Népjóléti Központ igazgatójának, Csergő Hugónak jelentése a hadisegélyesek helyzetéről és előterjesztése intenzívebb támogatásukra (1917. augusztus 13.)	358
Kassai Ferenc bizottsági tag interpellációja a fővárosi asszonyok margarintüntetése ügyében (1917. november 7.)	361
Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató tájékoztatója a fővárosi gázszolgáltatás nehézségeiről (197. november 12.)	364
Az "élelmes" és a "nem élelmes" hadiasszony. (Részlet A Budapesti nyomor vöröskönyvéből) (1919)	365
Budapest népességének csökkenése a háború alatt (1914-1919)	368
A háború ellen...	370
A főkapitányság átirata a Katonai Parancsnokság vezérkari osztályának a hadimunkások mozgalmának figyeltetése tárgyában (1916. február 15.)	371
Tudósítás az 1917. június 8-i százezres tömegtüntetésről és a központi városházán lejátszódott eseményekről	371
A Községi Munkás beszámolója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről, a november 25-i iparcsarnoki békegyűlésről	373
A Feministák Egyesületének körlevele a fővárosi iskolák igazgatóihoz az orosz kormány békeajánlata tárgyában (1917. november 30.)	375
Részletek az államrendőrség 1917. évi első félévi munkáját ismertető jelentésből	375
Adréka Károly rendőrtanácsos jelentése a szociáldemokrata pártvezetőség lemondásának előzményeiről, a Galilei kör működéséről, a munkásság radikalizálódásáról, a januári békegyűlések és sztrájkok lefolyásáról (1918. január 25.)	377
Károly Mihály beszéde a MÁV-gépgyári vérengzés ügyében a képviselőház 1918. június 20-i ülésén	386
Szabó Ervin életművét ismertető nekrológ és temetéséről készült beszámoló (1918. október 2.)	391
Jászi Oszkár beszéde Szabó Ervin sírjánál (1918. október 2.)	393
A forradalmak fővárosa (1918-1919)
A Magyar Nemzeti Tanácstól a Fővárosi Direktóriumig	395
A székesfővárosi tanács értesítése, amelyben bejelenti csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz (1918. október 31.)	396
Bódy Tivadar polgármester üdvözlő beszéde a forradalmat követő első tanácsülésen és Bokányi Dezső válasza (1918. december 3.)	397
Belügyminiszteri leirat a fővárosi tanács újabb kiegészítéséről (1918. december 8.)	400
Az 1919. VII. Néptörvény Budapest főváros közigazgatási szervezetének ideiglenes módosításáról (1919. január 27.)	401
Részletek Buchinger Manónak és Hock Jánosnak a Fővárosi Néptanács alakuló ülésén elhangzott beszédeiből (1919. március 22.)	407
A fővárosi direktórium felhívása (1919. március 22.)	407
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya (1919. április 2.)	408
Rendelettervezet Budapest főváros közigazgatásának szabályozására (1919)	411
Októberről - Márciusról (Kortársak írásaiból)	416
Móricz Zsigmond: Forradalom (1918. december)	417
Molnár Ferenc: A Margithíd forradalma (1918. december)	419
Szini Gyula: A munkás és a művészet (1918. december 25.)	420
Krúdy Gyula javaslata a budapesti terek és utcák új elnevezésére (1918. november 19.)	422
Krúdy Gyula: Jegyzet egy báli legyezőre (1919. január 5.)	423
Budapest 1919. május 1-jén (Részlet Kassák Lajos önéletrajzából)	426
"A bolsevizmus uralma alatt Budapesten" (Részletek Berzeviczy Albert naplójából. 1919. március - április)	427
A központi és a kerületi tanácsok a szocialista várospolitikáért	430
A Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács működéséből (Részletek az 500-as és a 80-as bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből)	431
Landler Jenő a tanácsrendszerről, Budapest munkástanácsának különleges feladatairól (1919. április 15.)	432
A proletárhatalom és Budapest védelméről (1919. május 2.)	436
Kun Béla a munkásigazgatásról (1919. május 22.)	448
A fizikai és szellemi dolgozók munkaidejéről (1919. május 31.)	453
Biermann István a főváros élelmezési helyzetéről (1919. május 31.)	459
Szamuely Tibor beszámolója moszkvai tapasztalatairól (1919. május 31.)	459
Varga Jenő a munkafegyelemről, a munkateljesítményről, a társadalmi tulajdon védelméről (1919. június 11.)	463
Brunner József a fővárosi lakáshelyzetről, a korrupció elleni harcról (1919. július 3.)	465
A kerületi munkás- és katonatanácsok működéséből (Részletek a kerületi munkás- és katonatanácsok üléseinek jegyzőkönyveiből)
Lukács György népbiztos beszéde az I. Kerületi Munkás- és Katonatanácsnak az intervenció és a toborzás kérdését tárgyaló 1919. április 20-i ülésén	472
Kaszap Sándor beszámolója a II. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 6-i ülésén a tanács munkájáról	474
Részletek a III. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. április 18-i ülésén elhangzott vitájából	477
Czabán Samu felszólalása a III. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. június 6-i zárt ülésén	480
Részletek a IV. Kerületi Munkás- és Katonatanácsnak a rekvirálás és a korrupció kérdéseivel foglalkozó 1919. július 14-i ülésének vitájából	483
Kann Vilmos beszámolója az V. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 20-i ülésén a közművelődési osztály működéséről	484
Részletek a VI. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 23-i ülésén elhangzott jelentést követő vitából	486
Biermann István felszólalása a VII. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 12-i ülésén a kerületi autonómiáról	488
Részletek a VIII. Kerületi Munkás és Katonatanácsnak a toborzás kérdését tárgyaló 1919. április 20-i ülésén elhangzott vitájából	490
Részletek az ország területén élő népek nyelvének tanításáról a VIII. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. május 17-i ülésén folyó vitából	493
Beszámolók a IX. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. július 10-i ülésén a júniusi ellenforradalmi kísérletről és tanulságairól	494
Brunner József beszámolója a X. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. július 25-i ülésén a tanács munkájáról, a kerület élelmezési gondjairól	496
Mattyasovszky rendőrfőkapitány felhívása a minisztériumokhoz, az összes közhivatalokhoz és magánvállalatokhoz a forradalmak híveinek nyilvántartásáról és megbüntetéséről (1919. augusztus 19.)Ö	498
Időrendi áttekintés	501
Rövidítések jegyzéke	509