Előszó
A magyar filmtörténeti kutatásokhoz kapcsolódik ez a kötet. Dokumentumaival megközelítő képet ad Szőts István munkásságáról.
Szőts István - kevés számú filmjei ellenére - kimagasló alakja a magyar filmtörténetnek. EMBEREK A HAVASON című filmje a felszabadulás előtti filmgyártás rendkívül kevés számú művészi értéket hordozó filmjei közül is messze kiemelkedik. A filmművészetről vallott elképzelései, elvei - amelyeket nemcsak filmjeiben, de nyilatkozataiban és RÖPIRAT-ában fogalmazott meg - érdemesek arra, hogy egybegyűjtve, s így egységes képet alkotva napvilágot lássanak.
AZ EMBEREK A HAVASON művészi értékei mai szemmel nézve is vitathatatlanok. De jelentősége, haladó jellege egyértelműbbé válik - mind politikai mind filmművészeti értelemben - ha abba a közegbe helyezve mutatjuk be, amelyben megszületett. A kötet dokumentumjellege - az összegyűjtött korabeli kritikák - valamelyest számot adhatnak erről. Teljesebbé tehetné a képet, s még jobban megvilágítaná az EMBEREK A HAVASON jelentőségét, ha módunkban állna részletekig menően dokumentálni az akkori filmtermés megítélését, a filmművészetről vallott általános nézeteket, a filmmel szemben támasztott igényeket is. Ez azonban mérhetetlenül felduzzasztaná a kötetet - lévén, hogy nem egyes cikkekben, világosan megfogalmazott állásfoglalásokban érhető tetten, hanem minden egyes lap minden egyes írásának beállítottságában, hangnemében, szellemében.
A közölt kritikák jelzik, hogy a korabeli magyar filmélet szinte egységesen "kedvezően fogadta" a filmet. Nyilvánvalóan, mint velencei fesztiváldíjast, mint olyat, amelyre a 40-es évekbeli magyar film - politikailag is annyira kívánatosnak tartott - fellendüléséről elhangzott zengzetes szónoklatokban hivatkozni lehetett. Ezzel egyidejűleg őszinte örömmel fogadták a filmet mindazok a haladó gondolkodású hírlapírók, kritikusok is, akikben az EMBEREK A HAVASON művészi ereje és emberbe vetett hite keltett elsősorban visszhangot. Nem lenne tehát hiteles a kép, ha nem jeleznénk, hogy az egyöntetű lelkesedés mögött gyakran egymásnak teljesen ellentmondó érdekek rejtőznek. A lelkes hozsannázás sok esetben nem társult a film értő elemzésével, valódi értékeinek kiemelésével: az akkori magyar filmtermés - sok esetben jobboldali szellemű, de mindenképpen értéktelen munkák, - és az EMBEREK A HAVASON értékeinek egybemosására törekedett. Az egyre inkább fasizálódó jobboldali sajtó szemérmetlenül kihasználta a filmet ideológiája, politikai céljai érdekében. S bár az EMBEREK A HAVASON erre semmilyen támpontot nem nyújtott, a nacionalizmus és antiszemitizmus megtalálták a módját, hogy a film mondanivalóját félremagyarázva azt zászlójukra tűzzék és hírnevét, hullámverését a maguk szolgálatába állítsák. A kor dokumentumaihoz - sajnálatos módon - ez a mozzanat is hozzátartozik.
Úgy éreztük, gazdagabbá válik a Szőts István munkásságáról alkotott kép, ha nemcsak egy filmjével foglalkozunk. A KÁDÁR KATA c. film kapcsán elmondottak Szőts más helyen is kifejtett filmművészetről vallott nézeteit árnyalják, az ÉNEK A BÚZAMEZŐKRŐL c. filmről írottak pedig - már a mából - Szőts István művének méltó vizsgálatára törekednek.
Vissza