Forradalom helyett

Fülszöveg

A kötetben olvasható írások többsége a magyarországi rendszerváltozás történetét idézi fel egy olyan szereplő nézőpontjából, aki az MDF lakiteleki alakulásától kezdve a harmadik parlamenti ciklus végéig aktív részese és kommentátora volt az eseményeknek. Esszéiben és tanulmányaiban Kulin Ferenc felvillantja a sorsfordító pillanatokat rögzítő személyes élményeit is {Antall József- Aggodalom és reménység. Történetek és kommentárok), de elsősorban a pártpolitikai ütközetek társadalomszerkezeti hátterére, eszmetörténeti mozgatórugóira és világpolitikai összefüggéseire irányítja az olvasó figyelmét. A szerző elemző módszerének éppen ez a „többdimenziós" vizsgálódás a legfontosabb sajátossága. Az ezredforduló magyar társadalmának szociológiai keresztmetszetét a három évszázada zajló polgárosulás nemzeti látószögéből vizsgálja (A polgárosulás értelme), míg szellemi kultúránk törésvonalait azok legújabb kori eszmetörténeti háttere felől közelíti meg. Az 1980-as évek végén szerveződő... Tovább

Fülszöveg

A kötetben olvasható írások többsége a magyarországi rendszerváltozás történetét idézi fel egy olyan szereplő nézőpontjából, aki az MDF lakiteleki alakulásától kezdve a harmadik parlamenti ciklus végéig aktív részese és kommentátora volt az eseményeknek. Esszéiben és tanulmányaiban Kulin Ferenc felvillantja a sorsfordító pillanatokat rögzítő személyes élményeit is {Antall József- Aggodalom és reménység. Történetek és kommentárok), de elsősorban a pártpolitikai ütközetek társadalomszerkezeti hátterére, eszmetörténeti mozgatórugóira és világpolitikai összefüggéseire irányítja az olvasó figyelmét. A szerző elemző módszerének éppen ez a „többdimenziós" vizsgálódás a legfontosabb sajátossága. Az ezredforduló magyar társadalmának szociológiai keresztmetszetét a három évszázada zajló polgárosulás nemzeti látószögéből vizsgálja (A polgárosulás értelme), míg szellemi kultúránk törésvonalait azok legújabb kori eszmetörténeti háttere felől közelíti meg. Az 1980-as évek végén szerveződő pártok belső feszültségeit és kibékíthetetlen ellentéteit részint az ún. népi baloldal történelmi gyökerű megosztottságára {Negyvenhárom - Szárszó), részint a Kádár-korszak taktikai érdekű kultúrpolitikájára vezeti vissza {A Kádár-korszak kultúrpolitikájáról), de nem feledkezik meg azokról a „nyelvi háborúkról" sem, amelyek mögött leplezetlen csoportérdekek és gátlástalan hatalmi ambíciók húzódtak meg {Programok és álláspontok). A szerző a szociológia nyelvét használja, amikor pl. a cigánypoUtikáról beszél {Balítéletek, tennivalók és esélyek a magyarországi cigánypolitikában), de a tárgyához igazítja hangvételét akkor is, ha diplomáciai dokumentumokat elemez, vagy éppen hazánk és az Európai Unió viszonyát taglalja. {Magyar-német kapcsolatok; Az európai egység próbája; Globalizáció és nemzeti kultúra az Európai Unióban). A paktum-fantom című tanulmány nemcsak összegzi a kötetbe foglalt korszakelemzések eredményeit, de tovább is gondolja azokat. A huszonöt évig titkosított diplomáciai iratok közzététele {Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához. Veritas, Budapest 2015.) lehetővé tette Kulin Ferenc számára, hogy a rendszerváltás drámai erejű változásait ne csak a saját emlékei és feljegyzései alapján, hanem a világpolitikai eseményekkel való - korábban rejtett - összefüggésükben is értelmezze. Vissza