Forradalmi munkásmozgalom a topolyai járásban II/1-2.

Előszó

Az első kötet fogadtatása, sikere örömmel, bizakodással tölt el bennünket. A közvélemény és az elemző kritika megállapításai újabb lendületet adtak megkezdett munkánk folytatásához. Reméljük, igyekezetünk ezúttal sem volt hiábavaló.
A most megjelenő második kötet az 1919 és 1929 közötti időszakot öleli fel, és külön öröm számunkra, hogy a JKP (JKSZ), a SKOJ (JKISZ) és a forradalmi szakszervezetek 60. évfordulója alkalmából jelenik meg.
A szóban forgó kötet munkásosztályunk osztályharcának igen jelentős időszakát mutatja be: A Jugoszláv Királyság államalakulatának társadalmi válságait, rendkívül ellentmondásos belső viszonyait, melyekre a megoldatlan nemzeti kérdés és az elbagatellizált földreform nyomta rá bélyegét. A válságos politikai helyzetet súlyosbította a jelentős gazdasági lemaradás, a munkanélküliség és a növekvő nyomor. Ilyen feltételek
közepette szólította fel a JKP a JKISZ-szel és a szakszervezetekkel egyetemben Jugoszlávia dolgozó tömegeit a tőkés viszonyok felszámolásáért folytatott osztály harcra.
Ezekben a nehéz időkben az egykori topolyai járásban
ismét erőteljesen kezdett kibontakozni az osztályharc. A föld és sokszor ház nélküli zsellérek, béresek, napszámosok és az egyes gazdasági ágazatokban dolgozó ipari munkások szakszervezetbe tömörülve vették fel a bérharcot, azon túl pedig azt a politikai harcot, amelyet a szociális biztonságukért, a nemzeti türelmetlenség, az egyenlőtlenség, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért folytattak. Harcuk a burzsoázia szorgalmazta államvédelmi törvény miatt az illegalitás súlyos feltételei között tört utat magának. Jelentős esemény Topolyán az első pártsejt megalakulása 1924 decemberében.
A kommunista párt eszmei és irányító ereje messzemenően éreztette hatását. Sugárzási területe kiterjedt az egész járásra. Vissza