Formulae Normales

Előszó

Bevezetés
Az V. Magyar Gyógyszerkönyv megjelentetése és a gyógyszerellátás szervezetének megváltozása szükségessé tette a 202.110/1948. N. M. számú rendelettel közzétett Formuláé Normales (szabványos vényminták, továbbiakban: Fo. No.). átdolgozását.
Ezért az Egészségügyi Minisztérium 1952-ben felhívta az egyetemi klinikákat, kórházakat, rendelő intézeteket, szakrendeléseket, hogy a szabvány-vényminták közül jelöljék meg azokat, amelyek gyakorlati tapasztalatuk szerint már elavultak és közöljék azokat a vényeket, amelyek a mindennapi gyakorlatukban jól beváltak és amelyeknek az új Fo. No.-ba felvételét javasolják. Az Egészségügyi Minisztérium 1952. decemberében kinevezte a Fo. No. Szerkesztőbizottságot, amelynek tagjai részletesen feldolgozták a szabvány-vény mintákkal kapcsolatos véleményeket és javaslatokat. A Szerkesztőbizottság ezeknek gondos szakmai elbírálása alapján, az elkészült V. Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak szigorú figyelembevételével, a legújabb tudományos eredményekkel egybevágóan, a gyakorlatból adódó szükségszerűségekhez igazodva szerkesztette meg az egyes vénymintákat.
Először is kiválogatta a legutóbbi, 1948. évben megjelent Fo. No.-ban közzétett, de már feleslegessé vált vényeket. így kihagyta a gyógyszeriparban törzskönyvezett készítményként előállított tablettákat (comprimata) és injekciókat (solutionessterilesproinjectione), mert ezeknek,gyári előállítása célszerűbb, mint a magisztrális elkészítésük. E gyógyszerek mint törzskönyvezett gyári készítmények megtalálhatók az 1952. évben megjelent «Tájékoztató a Gyógyszerkészítmények Rendelésére» - című kiadványban.
A gyógyszereket az V. Magyar Gyógyszerkönyv nomenklatúrája szerint közöljük. Olyan gyógyszer mellett, amelynek nevét az V. Magyar Gyógyszerkönyv megváltoztatja, minden esetben zárójelben tüntetjük fel az ez idő szerint még érvényben levő IV. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő elnevezését is, hogy a vény gyűjtemény az V. Magyar Gyógyszerkönyv hatálybalépése előtt és utána az ú. n. «türelmi idő» alatt is könnyen használható legyen.
Minden vény előtt közöljük a vény könnyen megjegyezhető és legtöbb esetben vagy az indikációra vagy a vény összetételére utaló elnevezését, utána pedig zárójelben a célszerű rövidítést is. Vissza