| Előszó | 5 |
| A logika tudományának tárgya | 7 |
| Mi a logika tárgya? | 7 |
| Gondolkodás és nyelv | 12 |
| Hagyományos és modern logika | 14 |
| Formális logika és dialektika. Dialektikus logika | 22 |
| Különböző nézetek a logika tárgyáról | 28 |
| Az ítéletek durvaszerkezetének logikája | 34 |
| Az ítéletekből összetett ítéletek | 34 |
| Az ítéletekről általában. Ítélet és mondat | 34 |
| Az összetett ítéletek jellemzése | 37 |
| Az összetett ítéletek összes lehetséges fajtáiról | 49 |
| Az ítéletek közötti viszonyok | 57 |
| Azonosságok | 62 |
| Az ítéletfajták absztraktságáról és viszonylagosságáról | 69 |
| Az összetett ítéletek normálformára vezetése | 72 |
| Mindig-igaz, mindig-hamis, kielégíthető formulák | 84 |
| Az ítéletek durvaszerkezetén alapuló következtetések | 89 |
| A következtetések általános jellemzése | 89 |
| A feltételes és a szétválasztó szillogizmusok | 92 |
| Következtetések érvényességének vizsgálata táblázatos módszerrel | 103 |
| Következmények levonása táblázatos módszerrel | 110 |
| Következtetések érvényességének eldöntése normálformára vezetéssel | 116 |
| Következmények levonása azonosságok felhasználásával | 120 |
| A következményfogalomról | 125 |
| Az áramkörök logikája | 128 |
| A fogalom | 142 |
| Fogalom és nyelv kapcsolata | 143 |
| Fogalom és nyelvi kifejezés | 143 |
| A fogalom logikai szerkezete | 144 |
| A fogalom tartalma és terjedelme | 144 |
| Az osztályokkal végzett műveletek | 150 |
| Összetett fogalmak képzése | 155 |
| Az absztrakt tárgyakról | 157 |
| Őredikábilis és impredikábilis fogalmak | 159 |
| A fogalmak fajtái | 162 |
| Általános, egyedi és üres fogalmak | 162 |
| Konkrét és absztrakt fogalmak | 165 |
| A fogalmak közötti viszonyok | 166 |
| A meghatározás | 179 |
| A nominális meghatározás | 179 |
| A reális meghatározás | 181 |
| A nem és faj alapján történő meghatározás | 182 |
| A meghatározás szabályai | 183 |
| A felosztás | 187 |
| Az ítéletek finomszerkezetének logikája | 191 |
| Az arisztotelészi szillogisztika | 191 |
| A kategorikus ítélet | 191 |
| A kategorikus ítéletek közötti viszonyok | 203 |
| Közvetlen következtetések kategorikus ítéletekkel | 205 |
| A kategorikus szillogizmus | 207 |
| Az arisztotelészi szillogisztika és az iskolás hagyományos logika torzításai | 218 |
| Ítéletek és következtetések formalizálása az osztály-logika eszközeivel | 223 |
| S-P szerkezetű ítéletek üres osztályok lehetőségének feltételezésével | 223 |
| A kategorikus szillogizmus elemzése, értelmének kiterjesztése az osztály-logikában | 229 |
| A predikátumok logikája | 234 |
| Relációs ítéletek | 235 |
| Az egyszerű ítéletek formalizálása a predikátumkalkulusban | 239 |
| Következtetések elemzése a predikátumkalkulusban | 254 |
| Az eldöntésprobléma ismeretelméleti jelentősége | 256 |
| A deduktív rendszerekről | 259 |
| A bizonyítás | 259 |
| Tézis és érvek | 259 |
| A bizonyítás fajtái | 263 |
| A bizonyításokban előforduló hibák | 265 |
| Az axiomatikus-formalizált rendszerek | 268 |
| A szintaktikai rendszerek | 270 |
| Szemantikai rendszerek | 273 |
| A deduktív axiómarendszerek tulajdonságai. Az ellentmondásmentesség | 275 |
| Logikai rendszerek axiomatikus felépítésének szerepe a tudományos kutatásban | 277 |
| A reduktív következtetések | 280 |
| A reduktív következtetések fajtái | 280 |
| Az induktív következtetés | 283 |
| A teljes indukció | 283 |
| A nem-teljes indukció | 284 |
| Az analogikus következtetés | 286 |
| A logikai törvényekről | 289 |
| A formális logika alaptörvényei és viszonyuk a dialektikus gondolkodáshoz | 289 |
| Az azonosság törvénye | 290 |
| Az ellentmondás törvénye | 294 |
| A kizárt harmadik törvénye | 299 |
| A logikai rendszerek törvényei | 300 |
| Jegyzetek | 309 |
| Név- és tárgymutató | 325 |
Folytatás Microsoft-tal