Előszó | 5 |
A logika tudományának tárgya | 7 |
Mi a logika tárgya? | 7 |
Gondolkodás és nyelv | 12 |
Hagyományos és modern logika | 14 |
Formális logika és dialektika. Dialektikus logika | 22 |
Különböző nézetek a logika tárgyáról | 28 |
Az ítéletek durvaszerkezetének logikája | 34 |
Az ítéletekből összetett ítéletek | 34 |
Az ítéletekről általában. Ítélet és mondat | 34 |
Az összetett ítéletek jellemzése | 37 |
Az összetett ítéletek összes lehetséges fajtáiról | 49 |
Az ítéletek közötti viszonyok | 57 |
Azonosságok | 62 |
Az ítéletfajták absztraktságáról és viszonylagosságáról | 69 |
Az összetett ítéletek normálformára vezetése | 72 |
Mindig-igaz, mindig-hamis, kielégíthető formulák | 84 |
Az ítéletek durvaszerkezetén alapuló következtetések | 89 |
A következtetések általános jellemzése | 89 |
A feltételes és a szétválasztó szillogizmusok | 92 |
Következtetések érvényességének vizsgálata táblázatos módszerrel | 103 |
Következmények levonása táblázatos módszerrel | 110 |
Következtetések érvényességének eldöntése normálformára vezetéssel | 116 |
Következmények levonása azonosságok felhasználásával | 120 |
A következményfogalomról | 125 |
Az áramkörök logikája | 128 |
A fogalom | 142 |
Fogalom és nyelv kapcsolata | 143 |
Fogalom és nyelvi kifejezés | 143 |
A fogalom logikai szerkezete | 144 |
A fogalom tartalma és terjedelme | 144 |
Az osztályokkal végzett műveletek | 150 |
Összetett fogalmak képzése | 155 |
Az absztrakt tárgyakról | 157 |
Őredikábilis és impredikábilis fogalmak | 159 |
A fogalmak fajtái | 162 |
Általános, egyedi és üres fogalmak | 162 |
Konkrét és absztrakt fogalmak | 165 |
A fogalmak közötti viszonyok | 166 |
A meghatározás | 179 |
A nominális meghatározás | 179 |
A reális meghatározás | 181 |
A nem és faj alapján történő meghatározás | 182 |
A meghatározás szabályai | 183 |
A felosztás | 187 |
Az ítéletek finomszerkezetének logikája | 191 |
Az arisztotelészi szillogisztika | 191 |
A kategorikus ítélet | 191 |
A kategorikus ítéletek közötti viszonyok | 203 |
Közvetlen következtetések kategorikus ítéletekkel | 205 |
A kategorikus szillogizmus | 207 |
Az arisztotelészi szillogisztika és az iskolás hagyományos logika torzításai | 218 |
Ítéletek és következtetések formalizálása az osztály-logika eszközeivel | 223 |
S-P szerkezetű ítéletek üres osztályok lehetőségének feltételezésével | 223 |
A kategorikus szillogizmus elemzése, értelmének kiterjesztése az osztály-logikában | 229 |
A predikátumok logikája | 234 |
Relációs ítéletek | 235 |
Az egyszerű ítéletek formalizálása a predikátumkalkulusban | 239 |
Következtetések elemzése a predikátumkalkulusban | 254 |
Az eldöntésprobléma ismeretelméleti jelentősége | 256 |
A deduktív rendszerekről | 259 |
A bizonyítás | 259 |
Tézis és érvek | 259 |
A bizonyítás fajtái | 263 |
A bizonyításokban előforduló hibák | 265 |
Az axiomatikus-formalizált rendszerek | 268 |
A szintaktikai rendszerek | 270 |
Szemantikai rendszerek | 273 |
A deduktív axiómarendszerek tulajdonságai. Az ellentmondásmentesség | 275 |
Logikai rendszerek axiomatikus felépítésének szerepe a tudományos kutatásban | 277 |
A reduktív következtetések | 280 |
A reduktív következtetések fajtái | 280 |
Az induktív következtetés | 283 |
A teljes indukció | 283 |
A nem-teljes indukció | 284 |
Az analogikus következtetés | 286 |
A logikai törvényekről | 289 |
A formális logika alaptörvényei és viszonyuk a dialektikus gondolkodáshoz | 289 |
Az azonosság törvénye | 290 |
Az ellentmondás törvénye | 294 |
A kizárt harmadik törvénye | 299 |
A logikai rendszerek törvényei | 300 |
Jegyzetek | 309 |
Név- és tárgymutató | 325 |