Formai-szerkezeti rajzelemzés

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz 11
Előszó 12
Bevezetés 14
I. ELMÉLETI RÉSZ
1 A projektív pszichodiagnosztika elméleti alapjai 19
1.1 A projekció fogalma a pszichológiában 20
1.1.1 Projekció és egyedspecifikus, illetve típusspecifikus észlelés 21
1.1.2 A projekció pszichoanalitikus fogalma 25
1.1.3 A projekció más értelmezései 27
1.1.4 A projekció szerepe a személyiségfejlődésben 30
1.1.5 A projekció szerepe a projektív eljárásokban 34
1.2 A projektív pszichodiagnosztika alapelvei 36
1.2.1 A projektív és az objektív tesztek viszonya 36
1.2.2 A projektív pszichodiagnosztika sajátosságai 37
1.2.2.1 A projektív eljárások közös vonásai 38
1.2.2.2 A projektív technikák konceptuális modelljei 38
1.2.2.3 A projektív technikák típusai 39
2 A projektív rajzvizsgálat alapfogalmai és alapelvei 41
2.1 A projektív rajzvizsgálat helye a pszichodiagnosztikában 41
2.1.1 Interdiszciplináris beágyazottság: a képi kifejezés pszichopatológiája 41
2.1.2 Alkalmazási területek 43
2.1.3 Alkalmazási gyakoriság 44
2.1.4 Publikációs ráta 46
2.2. A projektív rajzvizsgálat alapfogalmai 50
2.2.1 A rajz fogalma és elemzési rétegei 50
2.2.2 A rajzi jegy fogalma 52
2.2.3 A rajzi jegy típusai 54
2.2.4 A rajzi jegy dimenziói 54
2.3 A projektív rajzvizsgálat alapelvei 56
2.3.1 A projekció a rajzvizsgálatban 56
2.3.2 Általános rajzelemzési elvek 57
2.3.3 Rendszerelemzés 60
2.3.3.1 A rendszer-elemzési paradigma áttekintése 60
2.3.3.2 Első alrendszer 61
2.3.3.3 Második alrendszer 62
2.3.3.4 Harmadik alrendszer 64
2.4 A rajzvizsgálati eljárások rendszere 67
2.4.1 Tematikus rajzvizsgálati módszerek 67
2.4.1.1 Emberrajz 67
2.4.1.2 Farajz 69
2.4.1.3 Házrajz 69
2.4.1.4 A ház-fa-ember teszt és változatai 69
2.4.1.5 Állatrajz 71
2.4.1.6 Családrajz 72
2.4.1.7 Dinamikus rajzvizsgálat 74
2.4.1.8 Egyéb tematikus rajzvizsgálati módszerek 75
2.4.2 Nem tematikus rajzvizsgálati módszerek 76
2.5 A projektív rajzvizsgálat előnyei és problémái 78
2.5.1 A projektív rajzvizsgálat előnyei 78
2.5.2 A projektív rajzvizsgálat elméleti problémái 79
2.5.2.1 A signes fixes teoréma 79
2.5.2.2 A mérhetőség problémája 80
2.5.2.3 A moderátorváltozók és az artefaktumforrások problémái 81
2.5.2.3a Művészi tehetség 81
2.5.2.3b Kézügyesség 82
2.5.2.3c Életkor 82
2.5.2.3d A vizsgált személy neme 83
2.5.2.3e Instrukció 83
25231 Iskolázottság 84
2.5.2.3g Intelligenciaszint 84
2.5.2.3h Szocio-ökonómiai státusz (SES) 84
2.5.2.3Í Kulturális és etnikai különbségek 85
2.5.2.3j Foglalkozás 85
2.5.2.3k Lateralizáció 85
2.5.2.31 Aktuális élethelyzet 85
2.5.2.3m Szituáció 85
2.5.2.3n Kognitív-affektív arány: mérleghinta-effektus 86
2.5.2.3o A diagnosztikus fogalmak aránytalan reprezentációja 86
2.5.2.3p Média (a képi kifejezést közvetítő változók) 86
2.5.3 A projektív rajzvizsgálat kutatási távlatai 88
3 A szkizofrénia képi kifejeződése 91
3.1 A szkizofrénia 91
3.1.1 A szkizofrénia fogalma 91
3.1.2 A szkizofrénia tünettana és lefolyása 92
3.1.3 A szkizofrénia típusai 94
3.1.4 A szkizofrénia patomechanizmusai 96
3.2 A szkizofrénia képi kifejeződése 110
3.2.1 Vegyes vizsgálatok 110
3.2.1.1 Az empirikus adatok áttekintése 110
3.2.1.2 Összegzés 112
3.2.2 Specifikus formai jellegzetességek: ház-, fa- és emberrajzok 114
3.2.2.1 Az empirikus adatok áttekintése 114
3.2.2.2 Összegzés 116
3.2.3 A szkizofrénia képi kifejeződésének összefoglaló elméletei 117
3.2.3.1 Négy alaptendencia: Navratil 117
3.2.3.2 Egydimenziós modell: Bader 119
3.2.3.3 Univerzális regresszió: Biliig és Burton-Bradley 120
3.2.3.4 Kritikai értékelés 122
4 A számítógépes formai elemzési módszer 129
4.1 Az operacionalizálás mint megoldatlan probléma 129
4.1.1 Az operacionalizálás szükségessége 129
4.1.2 Korábbi próbálkozások 130
4.2 Az operacionalizálás új módszere: formai elemzés algoritmusokkal 131
4.2.1 A formai elemzés fogalma 132
4.2.2 A formai elemzés alkalmazási területei 133
4.2.3 A formai elemzés algoritmizálása 135
4.2.4 Az elemzett változók definíciói 137
4.2.4.1 A méret változócsoportja 137
4.2.4.2 A szimmetria változócsoportja 138
4.2.4.3 A pozíció változócsoportja 138
4.2.4.4 A vonalminőség változócsoportja 139
4.2.4.5 A részletezettség és árnyékolás változócsoportja 139
4.2.4.6 Matematikai képi mutatók 140
4.2.5 Az algoritmusok működése 140
4.2.6 Az algoritmusok reliabilitása 142
4.2.6.1 Pszichometriai reliabilitás (objektivitás) 142
4.2.6.2 Szoftver-reliabilitás 144
4.3 Az operacionalizálható formai jellemzők pszichológiai jelentéstartalma 146
4.3.1 A térhasználat pszichopatológiája 146
4.3.1.1 A középpont-preferencia és magyarázatai 147
4.3.1.2 Feltevések a vízszintes dimenzió pszichológiai jelentéstartalmáról 150
4.3.1.3 Feltevések a függőleges dimenzió pszichológiai jelentéstartalmáról 158
4.3.1.4 A sarok-preferencia és magyarázatai 160
4.3.1.5 A forgatás projektív interpretációi 162
4.3.2 A méret pszichopatológiája 164
4.3.2.1 Önértékelés és méret 165
4.3.2.2 A méret mint a fontosság kifejezése 166
4.3.2.3 Méret és teljesítménymotiváció 166
4.3.2.4 Méret és depresszió 167
4.3.2.5 Méret és szorongás 168
4.3.2.6 Méret és pszichoticizmus 168
4.3.2.7 Méret és identifikáció 169
4.3.2.8 Méret és nevelői légkör 169
4.3.2.9 Összefoglaló értelmezés 170
4.3.2.9a A méret projektív értelmezései 170
4.3.29b A méret mint énkiterjesztés 171
4.3.2.9c Mintázatok 173
4.3.3 A szimmetria és az aszimmetria pszichopatológiája 175
4.3.3.1 A harmonikus szimmetria az irodalom tükrében 175
4.3.3.2 A rigid szimmetria pszichopatológiája 176
4.3.3.3 Az aszimmetria pszichopatológiája 177
4.3.3.4 Az antiszimmetria és deszimmetrizáció interpretációja 179
4.3.4 A részlet-preferencia pszichopatológiája 180
4.3.4.1 Feltevések a hiányos részletezés pszichológiai jelentéstartalmáról 181
4.3.4.2 Feltevések a túlzott részletezés pszichológiai jelentéstartalmáról 182
4.3.5 Az árnyékolás alkalmazásának pszichopatológiai interpretációi 184
4.3.5.1 Az árnyékolás típusai és dimenziói 185
4.3.5.2 Empirikus adatok 186
4.3.5.2a Betegcsoportok egyszerű összehasonlítása 186
4.3.5.2b Árnyékolás és kérdőívvel mért szorongás 187
4.3.5.2c Indukált stressz hatása az árnyékolásra 188
4.3.5.3 Összefoglaló értelmezés 189
4.3.6 A nyomáserősség fogalma és pszichopatológiai jelentése 190
4.3.6.1 A nyomáserősség intenzitása: klinikai adatok és magyarázatok 191
4.3.6.2 A nyomáserősség variabilitása 194
4.3.7 A vonalhosszúság pszichopatológiai értelmezése 196
4.3.7.1 Rövid vonalak 196
4.3.7.2 Hosszú vonalak 197
4.3.8 Az arányosság pszichopatológiai értelmezése 199
4.3.9 A pszichomotoros teljesítmény pszichopatológiai értelmezése 200
4.3.10 További pszichodiagnosztikai szempontok 202
II. EMPIRIKUS RÉSZ
5 Az elvégzett vizsgálat 213
5.1 A vizsgálat célja 213
5.2 A vizsgált személyek jellemzői 214
5.3 A vizsgálat menete 214
5.4 Statisztikai módszer 215
6 Eredmények 216
6.1 Házrajzok 216
6.1.1 A szkizofréniások és az egészségesek adatainak összehasonlítása:
az átlagok egyváltozós elemzése 216
6.1.2 A szkizofrénia típusainak összehasonlítása: varianciaanalízis 217
6.1.3 A szkizofréniások és az egészségesek rajzainak nozológiai elkülönítése:
diszkriminancia-analízis 219
6.1.4 A házrajzok nomotetikus elemzése: faktoranalízis 220
6.2 Farajzok 224
6.2.1 A szkizofréniások és az egészségesek adatainak összehasonlítása:
az átlagok egyváltozós elemzése 224
6.2.2 A szkizofrénia típusainak összehasonlítása: varianciaanalízis 224
6.2.3 A szkizofréniások és az egészségesek rajzainak nozológiai elkülönítése:
diszkriminancia-analízis 228
6.2.4 A farajzok faktoranalízise 228
6.3 Emberrajzok 232
6.3.1 A szkizofréniások és az egészségesek adatainak összehasonlítása:
az átlagok egyváltozós elemzése 232
6.3.2 A szkizofrénia típusainak összehasonlítása: varianciaanalízis 233
6.3.3 A szkizofréniások és az egészségesek rajzainak nozológiai elkülönítése:
diszkriminancia-analízis 234
6.3.4 Az emberrajzok faktoranalízise 235
7 Diszkusszió 240
7.1 Az egyváltozós statisztikák értelmezése 240
7.1.1 A szkizofréniás betegek rajzainak összehasonlítása a kontrollcsoportéval 240
7.1.2 A szkizofrénia típusai közti különbségek értelmezése 241
7.2 A többváltozós statisztikák értelmezése 243
7.2.1 Általános szempontok 243
7.2.2 A diszkriminancia-analízis és a faktoranalízisek értelmezése 244
7.3 Következtetések: a számítógépes formai elemzési módszer értékelése 248
8 Kitekintés: a számítógépes formai elemzés perspektívái és korlátai 251
8.1 Perspektívák 251
8.2 Az alkalmazás korlátai 252
8.2.1 Elméleti korlátok 252
8.2.2 Gyakorlati korlátok 253
9 Köszönetnyilvánítás 254
Függelék
I. Irodalmi hivatkozások 259
II. Illusztrációk: Prototipikus rajzok 307-343

Témakörök