Milyen EU-ba érkeztünk?

Előszó

Részlet:
Bevezetés
Az EU nem pusztán egy újabb nemzetközi szervezet, amelynek - 2004. május elseje óta - immár Magyarország is a tagja. Elvégre az uniót megelőzően csatlakoztunk az Európa Tanácshoz, az OECD-hez, az EBEST-hez vagy például a NATO-hoz, azaz a tagság ténye önmagában még nem lenne újdonság. Igen ám, csakhogy ez EU egyre inkább úgy viselkedik, a működését meghatározó szabályoknak köszönhetően úgy funkcionál, mint egy ország. Alapító dokumentumai sok esetben közel olyan hatással késnek ezentúl jogi és gazdasági - mi több, nem egy szempontból politikai - életünkre, mint mondjuk a saját alkotmányunk. Nem véletlen, hogy a legutolsó - immár a Nizzai Szerződést követő - reformkonferencia egyenesen egy "alkotmányozó szerződés" megalkotását tűzte ki célul.
A 2000 decemberében jóváhagyott Nizzai Szerződés két szempontból is fontos. Egyfelől megalapozója, közvetlen előzménye az említett "alkotmányozó szerződésnek". Másrészt mindaddig, amíg ez az európai alkotmány a tagországbeli ratifikációs eljárások, illetve az esetleges népszavazások után egy nap hatályba nem léphet, az időközben már valamennyi tagállam által ratifikált nizzai dokumentum az érvényes jogi alap az - immár a magyar tagsághoz is keretet adó - uniós intézmények működéséhez. Ráadásul úgy, hogy az EU több mint négy évtizeddel ezelőtti létrejötte óta sok vonatkozásban Nizzában módosítottak először érdemben a tagállamok közötti hatalmi, érdekérvényesítési viszonyokon. Vissza