Múltunk 2020/1-4.

Fülszöveg

Az ellenség „tömeggyilkosságok híreivel" való „félelmetesebbé maszkírozása", tehát az atrocitáspropaganda egyes értelmezések szerint már a keresztes háborúk legitimációja során is tetten érhető, viszont a pszichológiai hadviselés professzionális formájává az első világháború során vált. Amíg az első világháborúban az atrocitástörténetek középpontjában a központi hatalmak nyugati, valamint szerb fronton elkövetett vélt vagy valós háborús bűnei álltak, addig a második világháborút a német-szovjet atrocitásháború határozta meg, mivel a háború totális jellege, valamint a német és a szovjet hatalom térbelileg is egymást átfedő atrocitásai és tömeggyilkosságai megteremtették az ellenség delegitimálásának és dehumanizálásának igényét és lehetőségét.
(Fóris Ákos: Az 1941-es NKVD-tömeggyilkosságok magyarországi recepciója)
[Bajcsy-Zsilinszky Endre] élete tehát a gyalázatos egyéni bosszúállástól népe dühe lángjának lelkébe való beköltözéséig ível. Az ív - pedig hány hasonlóan... Tovább

Fülszöveg

Az ellenség „tömeggyilkosságok híreivel" való „félelmetesebbé maszkírozása", tehát az atrocitáspropaganda egyes értelmezések szerint már a keresztes háborúk legitimációja során is tetten érhető, viszont a pszichológiai hadviselés professzionális formájává az első világháború során vált. Amíg az első világháborúban az atrocitástörténetek középpontjában a központi hatalmak nyugati, valamint szerb fronton elkövetett vélt vagy valós háborús bűnei álltak, addig a második világháborút a német-szovjet atrocitásháború határozta meg, mivel a háború totális jellege, valamint a német és a szovjet hatalom térbelileg is egymást átfedő atrocitásai és tömeggyilkosságai megteremtették az ellenség delegitimálásának és dehumanizálásának igényét és lehetőségét.
(Fóris Ákos: Az 1941-es NKVD-tömeggyilkosságok magyarországi recepciója)
[Bajcsy-Zsilinszky Endre] élete tehát a gyalázatos egyéni bosszúállástól népe dühe lángjának lelkébe való beköltözéséig ível. Az ív - pedig hány hasonlóan ellentmondásos életutat jegyzett fel a história - még manapság is sokaknak megfejthetetlen talány. Az egymással feleselő tényeket természetesen nem szabad elhallgatni, nem szabad megvolt éleket eltüntetni. Ám arra is nagy szükség van, hogy ponderáljunk. Tehát ne csupán azt nézzük, hogy mely igazság mely másik igazságra replikáz, hanem azt is, hogy az igazságoknak mi is valójában a súlyuk. Ne relativizáljuk el a súlyok közötti különbségeket. A sokszor irgalmatlanul nagy különbségeket. Életünkben nincs teljes elfogulatlanság. Ám az elfogultságokat igenis meg lehet zabolázni. Azokkal a háttérben is lehet legalább törekedni a tárgyilagosságra. És akkor esetünkben Békéscsabán is el lehetne jutni oda, hogy szobra legyen Bajcsy-Zsilinszky Endrének. Mondjuk Áchim Andrással szemben, vagy mellette. Hiszen már régen nem meresztenek egymásra farkasszemet.
(Pritz Pál: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Áchim András és Féja Géza) Vissza