Előszó helyett... | 7 |
Kezdetben volt a só, avagy a pénz kialakulásáról | 10 |
Azután jöttek az ércek | 14 |
A dollár a szomszédunkból indult | 17 |
Kártyával nemcsak nyerni - venni is lehetett | 18 |
Mi mindent kell a pénznek tudnia? | 20 |
Pénzünk itthon és a bankban, avagy a pénzforgalomról általában | 26 |
Egy fém - két fém | 27 |
Padok a középkorban | 29 |
Melyik bankjegy az "igazi"? | 34 |
Pénzzel vagy pénz nélkül | 40 |
Papírból vagy papíron... | 42 |
Sok tünet, kevés gyógymód | 46 |
Új bankrendszer születik | 53 |
Az arany szerepe a fiatal szovjet államban | 55 |
"Színes" pénzek hazánkban | 58 |
A pénz külföldön, avagy a nemzetközi elszámolások kialakulása | 62 |
Áruk, szolgáltatások, tőkék - túl az országhatáron | 62 |
A pénz is átlépi a határt | 66 |
Eszközök, amelyekkel az országok fizetnek | 68 |
Hogyan és mivel fizethetünk külföldön, avagy a valuta és az árfolyam | 78 |
A kirakatban olvashatjuk | 80 |
Leértékelés, felértékelés | 83 |
A valuták átválthatóságának feltételei | 86 |
Miből szerezzük, mire használjuk a külföldi pénzt, avagy devizagazdálkodás, devizapolitika | 94 |
A gazdaságpolitikáról | 94 |
A devizapolitika | 96 |
A devizagazdálkodás | 102 |
Minden össszefügg | 103 |
Ahol az áru - a pénz, avagy a nemzetközi pénz - és tőkepiacok | 108 |
A bankok szerepe a nemzetközi fizetésekben | 108 |
A nemzetközi pénz- és tőkepiac | 109 |
A devizapiac | 115 |
Az eurodeviza-piac | 118 |
Az eurokötvény-piac | 120 |
A nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott hitelek osztályozása | 122 |
Tartozik és követel, avagy a nemzetközi fizetési mérlegek | 124 |
Amikor az egyensúly "aranyat ért"... | 125 |
Amikor a "láthatatlan" láthatóvá válik | 131 |
Amikor 5x10 nem egyenlő 10x5 | 135 |
Vonal felett - vonal alatt | 138 |
Mérlegeink itthon | 140 |
Első osztályú adósok | 143 |
Pénzügyi játékszabályok a nyugati féltekén, avagy a tőkés pénzügyi rendszer működéséről | 148 |
Pénzrendszerek a monopolkapitalizmus idején | 148 |
Az aranyérme-rendszer megszűnése | 151 |
Válság után, háború előtt | 153 |
Pénzrendszer - elszakadóban az aranytól | 157 |
Nyugaton a helyzet változik | 158 |
Tervezetek egy új rendszerre | 161 |
A terv megvalósul | 163 |
A hullámvonal elindul - az ív felfelé mutat | 169 |
A Világbank és leányvállalatai | 174 |
Miért és fordult a kocka? | 176 |
"Futás" az arany után - egy ár helyett kettő | 180 |
Dollár vagy arany, avagy a tőkés pénzügyi rendszer válsága | 186 |
Semmi sem tartós, csak a változás | 186 |
A hibrid standard | 190 |
Amikor a "link" szó nem jelző, hanem főnév | 194 |
A Tízek, a Húszak és a többiek | 194 |
"Miért van, ha nincs? Miért nincs, ha van?" | 196 |
Az arany - a fosztóképzők jegyében | 205 |
A dolgok itt is összefüggenek | 208 |
Részek az egészben | 209 |
A rész meghatározhatja az egészet | 213 |
Élni és élni hagyni | 218 |
Kölcsönös piacaink, kölcsönös gondjaink, avagy áru- és pénzmozgás a szocialista országokban | 224 |
Közös kezdet - közös gondok | 224 |
Az együttműködés jelenlegi rendszere | 226 |
A bukaresti árelv | 229 |
Valuták és pénzügyek a KGST-ben | 230 |
Bankok Moszkvában | 232 |
Közös bankok - kölcsönös hitelezések | 236 |
Keressük vagy találjuk? | 239 |
Árumozgás pénzmozgás nélkül | 240 |
Variációk egy témára | 242 |
Hogyan számolnak a turisták? | 245 |
A KGST nyitott szervezet... | 247 |
Elgondolások a továbbfejlesztésről | 249 |
A Komplex Programról - komplexitás nélkül | 251 |
Magyarok a Komplex Programról | 252 |
Mennyibe kerül a forint, avagy hazai devizagazdálkodásunk | 258 |
"Mit tud Ön Magyarországról?" | 258 |
Kelet-közép-európai vagy közép-kelet-európai ország? | 259 |
Minden út a bankban vezet | 262 |
Forintunk védelmében | 268 |
Kezdetben volt a devizaszorzó | 272 |
Azután jött a mechanizmus | 275 |
Hidak, amelyek összekötnek és szétválasztanak | 278 |
Változások a hetvenes években | 280 |
Közeledve az ezredfordulóhoz | 283 |
Végül, de nem utolsósorban, avagy egy vakmerő vállalkozás utolsó gondolatai | 290 |
Felhasznált irodalom | 293 |