Történeti frazeológia

Tartalom

A történeti nyelvtudomány mindezideig adós volt az állandósult szókapcsolatok nyelvtörténeti szempontú vizsgálatával, azok létrejöttének és későbbi változásainak leírásával.

A kötet első fejezet a történeti frazeológia szükségessége és nyelvészeti alapokra helyezése mellett érvel, a második a frazémák történeti szövegekben való azonosíthatóságának módszertani lehetőségeit tárgyalja. A harmadik fejezet részletesen foglalkozik az állandósult szókapcsolatok keletkezésével. Bemutatja a puszta állandósulással létrejövő egységeket (pl. kategorikusan cáfol), a figuratív motiváltságú, átvitt értelmű egységeket (pl. olajat önt a tűzre), az elemek kihagyásával létrejött elliptikus frazémákat (pl. Kapsz egyet!) és a korábbi egységek modifikációjával keletkező másodlagos frazémákat (pl. bakot lő > baklövést követ el).

A negyedik fejezetben az egyes egységek létrejöttéhez és megszilárdulásához kötődő jelentéstani és alaki változásokról van szó, míg az ötödik fejezet a már létrejött egységek további változásával foglalkozik, beleértve ebbe a frazeológiai egységek eltűnésének kérdéskörét is (pl. farkaskaszára jut).

A dolgozat végén található összefoglalás kitér a frazeológiai változásban szerepet játszó nyelvi és nem nyelvi síkok összefonódásának kérdéseire is. Az összefoglalás után található a felhasznált forrás-, illetve szakirodalmi munkák és a rövidítések jegyzéke, továbbá a tárgymutató és a könyvben tárgyalt magyar és idegen nyelvű szólások és közmondások mutatója.

A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változások kérdésköre mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál a nagy sikerű Magyar szólások és közmondások szótára című műve, és 2007-ben a Bevezetés a frazeológiába című monográfiája.

Témakörök