Előszó | 5 |
Bevezetés - Esztétikum és historikum | |
A kritikai elvű esztétika | 9 |
A hegeli fejlődéselmélet értelmezéséhez | 15 |
Művészetfejlődés és történetfilozófia | 20 |
A tárgy módszere | 23 |
Változó és állandó | |
Az irodalom- és művészettörténet bölcseletéhez | 26 |
A "művészi" értékszintje | 30 |
Az értékteremtő övezet | 33 |
Virágkorok és prózai korok | 37 |
Korstílus és korhiedelem | 40 |
Osztályérdek és korillúzió | 45 |
Részleges érdekeltség és önámítás | 48 |
A realizmus fejlődése és a művészetfejlődés | 54 |
A korhiedelmektől a világátfogásig | 59 |
A művészet az idegen világban | |
Művészet és elidegenedés | 63 |
A művészetellenes társadalmi rend | 66 |
A szép és a csúf | 71 |
Magatartás és módszer | 80 |
Széttört világkép és művészeti munkamegosztás | 83 |
A kettős tükör | 87 |
A regény esztétikája | |
Korművészet és reprezentatív műfaj | 91 |
A regény mint "összművészet" | 95 |
Művészettipológia és műfajtörténet | 105 |
Regénytipológia és regényelmélet | 112 |
Egyneműség és áttekinthetőség | 120 |
A kritikai realizmus diadala | |
Balzac és Stendhal | 124 |
"Emberi színjáték" | 130 |
Az árutársadalom körképe | 135 |
Árufetisizmus és kritikai realizmus | 141 |
Elidegenítés és kiüresedés | 145 |
Társadalmi szerep és osztályszerkezet | 151 |
Az illúzióvesztés logikája | 157 |
Küldetés és aspektus | 164 |
Tárgyi gazdagság és elemző karakerizálás | 171 |
Stendhal kérdése | 174 |
Dologi álca és plebejus indulat | 180 |
A bonapartizmus és a "lázadó ember" | 183 |
A lélekábrázoló regény | 189 |
1848: a vízválasztó | 197 |
Az orosz regény fejlődéstörténetéhez | 201 |
A polgáron túl, a proletáron innen | 204 |
Tolsztoj és Dosztojevszkij | 208 |
Tolsztoj útja | 212 |
A naiv epikus | 218 |
Tolsztoji világkép | 222 |
Regényhős és tárgyi teljesség | 227 |
Karakterizálás és lélekábrázolás | 234 |
A Dosztojevszkij-probléma | 242 |
A kisember válaszúton | 245 |
A tragikus életérzés | 248 |
Plebejus humanizmus és romantikus antikapitalizmus | 252 |
Az ember az "istentől elhagyott" világban | 261 |
Polifónia és dialógus | 267 |
A tizenkilencedik század művészetbölcseletéhez | |
Alternatívák és látszatszintézisek | 270 |
Kierkegaard és Nietzsche | 279 |
Minden érték elértéktelenedése | 284 |
Eldologiasodás és bensővé válás | 289 |
A dionüszoszi elv | 292 |
Nyájmorál és kiválasztott | 295 |
Nihilizmus és mítoszteremtés | 300 |
Kétségbeesés és csodavárás | 304 |
Dosztojevszkij, Kierkegaard, Nietzsche | 311 |
A romantikus antikapitalizmus esztétikája | 318 |
A kritikai realizmus esztétikai képviselete | 321 |
Az átfejlődés esztétikája | 327 |
Hegel, Bakunyin, Belinszkij | 332 |
A művészi felfedezés esztétikai konzekvenciái | 339 |
Művész és alkotás | 344 |
A kritikai realizmus két aspektusa és a forradalmi demokratizmus | 347 |
A tizenkilencedik századi esztétika alternatívái és a marxizmus | 358 |
Tárgyi - dologi - emberi | 364 |
Konfliktus és harmónia, intellektus és ábrázolás | 371 |
A művészet szubjektum-objektum-viszonya | 375 |
A marxizmus minimális és maximális programja | 379 |
Az esztétikai korszerűség válaszútjai | |
A modern művészet "vonzásai és választásai" | 386 |
A "realizmus diadala" értelmezéséhez | 396 |
A "eldologiasodás"-teóriájától a kritikai realizmus elméletéig | 401 |
A diszharmonikus beállítottság | 406 |
Integritás és bontottság | 413 |
Az alkotó intellektuális "felfokozódása" | 417 |
Allegória, szimbólum, karakterisztikum | 419 |
Elkötelezettség, irányzatosság, pártosság | 427 |
A kritikai realizmus esztétikai meghatározása | 429 |
Jegyzetek | 431 |
Név- és címmutató | 463 |