Fordított szék

Előszó

Részlet a könyvből:
"Rövid idő alatt történt minden, mégis tartalmasan. Először is le kell szögeznem valamit. Abban az egyben biztos vagyok, hogy nem lennék most ilyen helyzetben, ha egy évvel ezelőtt nem menekülök el a problémáim elől. Ha tudtam volna, hogy az a rövid kis calais-i kirándulásom egy még nagyobb, még felemésztőbb problémát sodor elém, akkor talán nyughatatlan énem a fenekemen maradt volna.
De ha már így alakult, be kell valljam, hogy mindig hittem a Sorsban. Hittem, hogy létezik valami természetfeletti erő, egy hatalmas kéz, ami irányítja az életünket. Ami jeleket küld. Ami néha a helytelen irányba vezet. Ami segít abban. hogy megtaláljuk a helyes utat, hogy rájöjjünk, milyen küldetésünk van a Földön. Mindig hittem, hogy minden okkal történik. Okkal találkozunk emberekkel, és okkal kell elbúcsúznunk. Tudtam, hogy történjen bármi is az életemben, az értem történik és nem ellenem.
De azt soha nem gondoltam volna, hogy ahhoz, hogy több legyek, mint az átlag, hogy egyáltalán legyek valaki, ennyi fájdalommal kell szembenéznem. Soha nem hittem, hogy egy nap az áldásom lesz az átkom. Vagy, ha nézőpontot változatok, akkor az átkom lesz az áldásom.
Bár sokszor éreztem, hogy hiba volt belebonyolódnom, de valami mindig arra késztetett, hogy meg kell Őt ismernem. Belső hangok súgták, hogy hagyjam, engedjem el. De makacs vagyok, és egy dologban biztos voltam: addig nem nyugszom, amíg ki nem derítem, mi az a különös érzés, ami Vele kapcsolatban uralkodott bennem. Vissza