Fordításkritikai kalandozások

Fülszöveg

Releváns önéletrajzi adataim:
1966 - érettségi
1966-1971 - ELTE Bölcsészettudományi Kar, német-orosz szak
1971 ősze óta egyetemi, főiskolai oktató (Budapest, Szombathely, Sopron)
Még a múlt század nyolcvanas éveiben az ELTE ifjú adjunktusaként felmerült bennem a gondolat, hogy egyszer majd megpróbálkozzam Walther von der Vogelweide (1170 k. - 1230 k.) verseinek magyarításával. Mint nyelvtörténész elsősorban német nyelvtörténeti szemináriumokat vezettem, amelyek keretébe előszeretettel adtam Walther-versszövegeket a hallgatok kezébe munkaanyag gyanánt, amikor a szóban forgó nyelvi korszak hangtani, nyelvtani, lexikai stb. sajátosságait taglaltuk. Egy pillanatig sem állítható, hogy a nyelvtörténet a hallgatók tömegeinek buzgó érdeklődésével találkozott volna, ami többek között abban a törekvésükben is megnyilvánult, hogy a Walther-féle eredeti szövegek biztonságosabb megértése céljából a magyar nyelvű fordításokat hívták segítségül, én pedig tanácstalan voltam, miét értelmezik gyakran pontatlanul vagy éppenséggel teljesen hibásan az olvasottakat. Amikor aztán egyszer magam is kézbe vettem, az ominózus magyar szövegvariánsokat, megállapíthattam, hogy a fordítások bizony hagynak maguk után némi kívánnivalót. A dolognak azonban lett pozitív hozadéka is - legalábbis számomra: fokozta az amúgy is meglevő érdeklődéseket a régi szövegek magyarra fordítása iránt, s így a nyelvtörténészeti tevékenységet összeköthettem literátori, pontosabban műfordítói ujjgyakorlatokkal... Vissza