Fordításelméleti és szakfordítási jegyzet

Előszó

I. Forditás - tolmácsolás
Forditás és tolmácsolás összefüggésében a szakirodalom a következő változatokat, lehetőségeket különbözteti meg:
1. szóbeli forrásnyelv - szóbeli célnyelv
2. szóbeli forrásnyelv - irott célnyelv
3. irott forrásnyelv - szóbeli célnyelv
4. irott forrásnyelv - irott célnyelv.
Mivel a tolmácsolás és a forditás szellemi munkafolyamata megegyezik: a. szövegértés; b. átváltás; c. célnyelvi szövegépités - nyilvánvaló, hogy a két tevékenység különbsége a munka egyes fázisainak módjában, jellegében van. Mig a "szóbeli forrásnyelv - szóbeli célnyelv" relációjában a hangsúly az azonnali megértés - azonnali átváltás - azonnali szövegépités munkafolyamaton van, addig az "irott forrásnyelv - irott célnyelv" relációjában az adekvát /tehát teljes, minden szemantikai összetevőre kiterjedő/ megértésen - adekvát átváltáson - minden információelemet tartalmazó, de a célnyelvi követelményeknek alárendelt gondos szövegépitésen van. Ennek megfelelően elég világosan meghatározható, milyen képességek-készségek szükségeltetnek inkább a tolmácsolási tevékenységhez: elsősorban fejlett beszédkészség, gyors felfogó- és átváltási képesség, váratlan helyzetekben való adekvát reagálás képessége stb. - és melyek a forditói tevékenységhez: precizitás, fejlettebb iráskészség, nagyobb anyanyelvi felkészültség, a részletekben való elmélyedés képessége stb. A két fakultativ tárgy közti választásnál elsősorban ezeket a szempontokat kell szem előtt tartani. Vissza