Előszó
Előszó
Mivel A fordítás elmélete és gyakorlata című művem 1994-es első kiadását gyors egymásutánban két újabb kiadás követte, s a mű kiadásról kiadásra egyre terebélyesedett, a kiadó kívánságára szétválasztottam az elméleti és a gyakorlati részt. Amit most az olvasó a kezében tart a Fordítás II. avagy Bevezetés a fordítás gyakorlatába, az átváltási műveletek leírását tartalmazza angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral.
A nagyobb terjedelem lehetővé tette, hogy az előző kiadásokhoz képest kibővítsem az átváltási műveletek elméleti kérdéseivel foglalkozó részt, és a könyvben kidolgozott indoeurópai-magyar átváltási tipológia elméleti megalapozását. A legszembetűnőbb változás a korábbi kiadásokhoz képest, hogy a példatár nem külön szerepel a könyv végén, hanem beolvadt a lexikai és grammatikai átváltási műveletekkel foglalkozó fejezetekbe. Az egyes alfejezetek végén található Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzésekben, arra próbálok választ adni, mit jelentenek az átváltási műveletek a fordító szempontjából, milyen elveket követ - tudatosan vagy ösztönösen -az egyes műveletek végrehajtásakor.
A fordító a legegyszerűbb mondat fordításakor is bonyolult műveletsort végez. Ezeknek a műveleteknek egy része a nyelvek rendszerbeli különbségei által indokolt kötelező átváltási művelet, elvégzésük nélkül a fordító nem kapna grammatikailag helyes célnyelvi mondatot. A műveletek másik része azonban nem magyarázható a nyelvek rendszerbeli különbségeivel, mégsem tekinthető önkényesnek, szubjektívnek, egyszerinek és megismételhetetlennek. Ezek a műveletek a fordítás folyamatának általános törvényszerűségeivel magyarázhatók, és ha a műveletek előbbi csoportját „nyelvspecifikus" műveleteknek nevezzük, akkor ezt az utóbbi csoportot „fordításspecifikus" műveleteknek kell neveznünk.
A fordításkutatás egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket tárjon fel, minél több műveletre tudjon magyarázatot találni, minél több műveletet tudjon rendszerbe illeszteni. Ilyen rendszer felállítására tesz kísérletet a könyv első fejezete az átváltási műveletek áttekintésével, osztályozásával, indoklásával.
A második és a harmadik rész a lexikai és grammatikai átváltási műveletek leírása úgy keletkezett, hogy az ELTE Fordító- és Tolmácsképző hallgatóinak, akik nyelvi szakirányuktól függetlenül, közös fordításelméleti előadásokat hallgatnak, a vizsga részeként példatárat kell összeállítaniuk az
Vissza