1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fordítás II.

Bevezetés a fordítás gyakorlatába/ Angol/Német/Orosz fordítástechnikai példatárral

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Scholastica
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 285 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-85281-9-2
Megjegyzés: Angol, német és orosz nyelvű szövegrészekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


Előszó
Mivel A fordítás elmélete és gyakorlata című művem 1994-es első kiadását gyors egymásutánban két újabb kiadás követte, s a mű kiadásról kiadásra egyre terebélyesedett, a kiadó kívánságára... Tovább

Előszó


Előszó
Mivel A fordítás elmélete és gyakorlata című művem 1994-es első kiadását gyors egymásutánban két újabb kiadás követte, s a mű kiadásról kiadásra egyre terebélyesedett, a kiadó kívánságára szétválasztottam az elméleti és a gyakorlati részt. Amit most az olvasó a kezében tart a Fordítás II. avagy Bevezetés a fordítás gyakorlatába, az átváltási műveletek leírását tartalmazza angol, német, orosz fordítástechnikai példatárral.
A nagyobb terjedelem lehetővé tette, hogy az előző kiadásokhoz képest kibővítsem az átváltási műveletek elméleti kérdéseivel foglalkozó részt, és a könyvben kidolgozott indoeurópai-magyar átváltási tipológia elméleti megalapozását. A legszembetűnőbb változás a korábbi kiadásokhoz képest, hogy a példatár nem külön szerepel a könyv végén, hanem beolvadt a lexikai és grammatikai átváltási műveletekkel foglalkozó fejezetekbe. Az egyes alfejezetek végén található Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzésekben, arra próbálok választ adni, mit jelentenek az átváltási műveletek a fordító szempontjából, milyen elveket követ - tudatosan vagy ösztönösen -az egyes műveletek végrehajtásakor.
A fordító a legegyszerűbb mondat fordításakor is bonyolult műveletsort végez. Ezeknek a műveleteknek egy része a nyelvek rendszerbeli különbségei által indokolt kötelező átváltási művelet, elvégzésük nélkül a fordító nem kapna grammatikailag helyes célnyelvi mondatot. A műveletek másik része azonban nem magyarázható a nyelvek rendszerbeli különbségeivel, mégsem tekinthető önkényesnek, szubjektívnek, egyszerinek és megismételhetetlennek. Ezek a műveletek a fordítás folyamatának általános törvényszerűségeivel magyarázhatók, és ha a műveletek előbbi csoportját „nyelvspecifikus" műveleteknek nevezzük, akkor ezt az utóbbi csoportot „fordításspecifikus" műveleteknek kell neveznünk.
A fordításkutatás egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a látszólag szubjektív fordítói döntések mögött objektív törvényszerűségeket tárjon fel, minél több műveletre tudjon magyarázatot találni, minél több műveletet tudjon rendszerbe illeszteni. Ilyen rendszer felállítására tesz kísérletet a könyv első fejezete az átváltási műveletek áttekintésével, osztályozásával, indoklásával.
A második és a harmadik rész a lexikai és grammatikai átváltási műveletek leírása úgy keletkezett, hogy az ELTE Fordító- és Tolmácsképző hallgatóinak, akik nyelvi szakirányuktól függetlenül, közös fordításelméleti előadásokat hallgatnak, a vizsga részeként példatárat kell összeállítaniuk az Vissza

Tartalom


ELSŐ RÉSZ
Az átváltási műveletek
Előszó
1. Az átváltási műveletek rendszere a fordításban 17
1.1. Az átváltási művelet fogalma 17
1.2. A fordítás folyamata és az átváltási műveletek 18
1.3. Behelyettesítés és transzformáció 18
1.4. A fordítás mint választások sorozata 19
1.5. Esettanulmány a választási szempontokról 19
2. Az átváltási műveletek osztályozása 24
2.1. Kötelező és fakultatív átváltási műveletek 24
2.2. Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek 22
2.3. Osztályozás a művelet szintje szerint 25
2.4. Osztályozás a művelet hatóköre és kiváltó oka szerint 25
2.5. Osztályozás a művelet végrehajtási módja szerint 27
2.6. Mit tekintsünk átváltási műveletnek 27
2.7. A könyvben kidolgozott átváltási tipológia 28
2.8. Fő típusok és típusok 29
2.9. Altípusok 30
3. Az átváltási műveletek a fordító szempontjából 32
3.1. A célnyelvi norma követésének elve 32
3.2. Az explicitáció elve 33
3.3. A fordítási norma követésének elve 33
3.4. A fordítási norma 34
3.5. Fordításspecifikus átváltási műveletek 34
3.6. Nyelvspecifikus átváltási műveletek 35
3.7. Kultúraspecifikus átváltási műveletek 36
3.8. A fordítástechnika meghatározása 36
4. Indoeurópai-magyar/magyar-indoeurópai
átváltási tipológia 37
4.1. Nyelvtipológiai okok 37
4.2. Fordítói tapasztalatok 37
4.3. A korpusz tanulságai 38
4.4 Az együttes kezelés nehézségei 38
4.5. Egy indoeurópai-magyar átváltási tipológia körvonalai 39
4.6. A példaanyag forrásai 39
MÁSODIK RÉSZ
A lexikai átváltási műveletek
Bevezetés 43
1. Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás) 45
1.1. Testrészek konkretizálása 46
1.2. Mozgást jelentő igék konkretizálása 48
1.3. Idéző igék konkretizálása 49
1.4. Kezdést kifejező igék konkretizálása 50
1.5. Igék általános jelentésszűkítése 51
2. Jelentések bővítése (generalizálás) 55
2.1. Testrészek általánosító fordítása 55
2.2. Napszakok általánosító fordítása 56
2.3. Mozgást jelentő igék általánosító fordítása 58
2.4. Az igék általános jelentésbővülése 59
2.5. Reáliák általánosító fordítása 60
3. Jelentések összevonása 66
3.1. Összevonás rokonságnevek és egyéb páros megnevezések esetében 67
3.2. Összevonás a főnevek szóalkotási sajátosságainak
különbségei miatt 67
3.3. Kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe 68
3.4. Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe 69
3.5. Általános jelentésű ige összevonása konkrét jelentésű
főnévvel vagy melléknévvel 70
4. Jelentések felbontása 73
4.1 Felbontás rokonságnevek esetén 74
4.2. Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei
miatt 75
4.3. Felbontás körülíró fordítás esetén 76
4.4. Kezdést kifejező igék felbomlása 77
4.5. Állapotváltozást kifejező igék felbomlása 78
4.6. Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből 78
4.7. Idéző igék módhatározójának kiválása 79
4.8. A konkrét jelentésű ige felbomlása általános
jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre 80
5. Jelentések kihagyása 84
5.1. Márkanevek, étel-és italnevek kihagyása 84
5.2. Jelzőként használt ország-, város-és népnevek kihagyása 87
5.3. Városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása 88
5.4. Megszólítások, udvariassági formák kihagyása 90
5.5. Történelmi reáliák kihagyása 92
5.6. Vegyes reáliák kihagyása 93
5.7. Nyelvi utalások, szójátékok kihagyása 94
5.8. Testrészek megnevezésének kihagyása 97
6. Jelentések betoldása 100
6.1. Magyarázó betoldás márka-étel-és italneveknél 100
6.2. Magyarázó betoldás földrajzi neveknél 101
6.3. Magyarázó betoldás intézményneveknél 108
6.4. Magyarázó betoldás történelmi reáliáknál 109
6.5. Betoldás testrészek megnevezesénél 111
7. Jelentések áthelyezése 113
7.1. Áthelyezés a lexikai kollokációk különbségei miatt 114
7.2. Áthelyezés a névhasználati szokások különbségei miatt 115
8. Jelentések felcserélése 117
8.1. A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével 120
8.2. A cselekvés felcserélése a cselekvés tárgyával 120
8.3. A cselekvés felcserélése a cselekvés végzőjével 120
8.4. A cselekvés felcserélése a cselekvés helyével 121
8.5. A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel 121
8.6. A cselekvés hangjának felcserélése a cselekvéssel 121
8.7. A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel 121
8.8. A cselekvés tárgyának felcserélése a cselekvéssel 121
8.9. A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel 122
8.10. Állapot felcserélése cselekvéssel 122
8.11. Statikus megközelítés felcserélése dinamikussal és fordítva. . . 122
9. Antoním fordítás 126
9.1. Előjelváltás 126
9.2. Nézőpontváltás 128
9.3. Nyomatékosító előjelváltás 128
9.4. Enyhítő előjelváltás 130
10. Teljes átalakítás 133
10.1. Teljes átalakítás étel-és italnevek fordításakor 134
10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakor 135
10.3. Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mese-
figuráknál 137
10.4. Teljes átalakítás megszólítások fordításakor 140
10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakor 143
10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor 144
10.7. Teljes átalakítás helyzetmondatok fordításakor 148
10.8. Teljes átalakítás mennyiségi kifejezések fordításakor 150
10.9. Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való
utaláskor 151
11.9. Kompenzálás 155
11.1. A veszteségek típusai 156
11.1.1. Sorozatos veszteségek 156
11.1.2. Veszteségek latinizmusok fordításakor 158
11.1.3. Veszteségek forrásnyelvi utalások fordításakor 159
11.1.4. Veszteségek célnyelvi utalások fordításakor 160
11.2. A kompenzáció típusai 162
11.2.1. Lokális kompenzáció 163
11.2.2. Globális kompenzáció 167
HARMADIK RÉSZ
A grammatikai átváltási műveletek
1. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás 177
1.1. A nemek konkretizálódása 177
1.2. A nemek generalizálódása 181
1.3. Tudatos konkretizálás 182
1.4. A konkretizálás eszközei 184
2. Grammatikai felbontás és felemelés 189
2.1. Mondathatárok felbontása (több mondat) 189
2.2. Mondategységek felemelése a mondat szintjére
(több mondategység) 192
2.2.1. Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére 193
2.2.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése 197
2.2.3. Főnévi igenévi szerkezetek felemelése 199
3. Grammatikai összevonás és lesüllyesztés 205
3.1. Mondatok összevonása (kevesebb mondat) 205
3.2. Mondategységek lesüllyesztése a mondat szintje alá
(kevesebb mondategység) 208
3.2.1. Önálló mondategység lesüllyesztése határozói vagy
melléknévi igenévi szerkezetté 209
3.2.2. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi
szerkezetté 210
3.2.3. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté 211
4. Grammatikai betoldás 213
4.1. Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt 214
4.2. Alany betoldása 215
4.2.1. Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban 215
4.2.2. Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban. . . 218
4.3. Tárgyi bővítmény betoldása 218
4.4. Birtokos jelző betoldása 220
4.5. Névelő betoldása 221
4.6. Hiányos mondatok kiegészítése 221
4.7. Nyomatékosító elemek betoldása 223
5. Grammatikai kihagyás 225
5.1. Kihagyás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt 226
5.2. Kihagyások a mondat elején - explicit alany kihagyása 226
5.3. Tárgyi bővítmény kihagyása 229
5.4. Birtokos jelző kihagyása 231
5.5. Névelő kihagyása 232
5.6. Hiányos mondatok keletkezése a fordításban 234
6. Grammatikai áthelyezések (szórendi változtatások) . . . 236
6.1. Jobbra álló jelzők balra helyezése 237
6.2. Balra álló jelzők jobbra helyezése 239
6.3. Hangsúlyos mondatrész balra helyezése 241
6.4. Hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése 244
6.5. Szórendi átváltások a mondat elején 244
6.6. Az alany előrehozása 247
6.7. Kötőszók beljebb csúsztatása 249
6.8. Megszakítások áthelyezése 250
6.9. Idéző mondategység áthelyezése 251
7. Grammatikai cserék 254
7.1. Formaváltások 255
7.1.1. Az ige formájának megváltoztatása . 255
7.1.2. Többes szám - egyes szám átváltás 256
7.2. Szófajváltások 261
7.2.1. Névszó felváltása igével („igésítés") 261
7.2.2. Ige felváltása névszóval 265
7.3. Mondatrészi szerepek megváltoztatása 265
7.3.1. Jelző, határozó felváltása állítmánnyal és fordítva 265
7.3.2. Alanyváltás: szenvedő -> cselekvő átváltás 266
7.3.2.1. A mondatból kiemelt élő alannyal 267
7.3.2.2. A mondatból kiemelt élettelen alannyal 268
7.3.2.3. A szövegből kiemelt (konstruált) alannyal 269
7.3.2.4. Általános vagy határozatlan alannyal 269
7.3.3. Alanyváltás: cselekvő -> szenvedő átváltás 270
7.3.4. Alanyváltás szövegszerkesztési okoból 273
Irodalomjegyzék 275
1. Szakirodalmi hivatkozások 275
2. Szépirodalmi források 278-285

Klaudy Kinga

Klaudy Kinga műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Klaudy Kinga könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem