A főrevizor

Előszó

Részlet a könyvből:

ISTEN LENÉZETT A FÖLDRE

Bakos János vállalatvezető elvtárs nagyhangú, kegyetlen ember. Különösen a nőkkel szemben érezteti hatalmát. Inkább csak a csinosabbak keblét simogatja, és a szoknyájuk alatt kotorászik. Hétvégi villáját nem a saját pénzéből, hanem a vállalat dolgozóival építgeti. Megteheti, mert az alkalmazottak gyáva mamelukként nem mernek szembeszállni vele, másrészt az elvtársak legfelső körének védelmi szövetsége, megóvja az igazságszolgáltatástól. Hogy a vállalatvezető elvtárs uralkodói képességét kitől örökölte, azt nagyon nehéz lenne megállapítani. Szülei és nagyszülei ugyanis nincstelen parasztok voltak, akik látástól-vakulásig keményen dolgoztak. Egész életükben feletteseiket szolgálták, és belegörnyedtek a szüntelen hajlongásba és megalázkodásba. Édesapja Bakos József, kis növésű, sovány emberke, aki nyugdíjazása előtt váltóőri szolgálatot teljesített, egy istenháta mögötti vasútállomásnál. Amikor az állomásfőnökúr, a külső váltóknál ellenőrzést tartott, Bakos papa vigyázz-ba vágta magát, katonásan tisztelgett, és jelentést tett a nagy semmiről. Apró, kövérkés élete párja pedig, kezet csókolt a főnökúrnak. Mindezen erőfeszítés mellett, Bakos bácsi - minden külön fizetség nélkül - rendben tartotta, és ma is tartja, az állomásfőnökúr hatalmas kertjét. Janika fiúk, csodálatos karriert futott be. Az ország egyik legnagyobb elektronikus készülékeket gyártó vállalat vezérigazgatójaként, meghatározó szerepet játszik a gazdasági, és a politikai életben is. Vissza