Főnix 3-4.

Előszó

A változások korát éljük, s talán-talán a lehetőségekét is. Aktív részesei, alakítói és formálói lehetünk a történéseknek, rajtunk (is) múlik, hogy a változás jobbulást jelent-e majd.
Nincs ez másként az oktatásban sem. Az új Nemzeti alaptanterv tág határokat szab, sok esetben alig-alig konkretizálható, szinte semmitmondó irányelveket fogalmaz meg, így az egyes iskolák helyi tantervének kidolgozása során bőven lesz lehetőség a pozitív változások megvalósítására.
Hogy a változások szükségszerűek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a NAT többéves vajúdás eredményeként lett olyan, amilyen, s hogy a hosszúra nyúlt vita legfőbb kérdése az volt, melyek is azok az értékek, melyek egy (magyar) nemzeti tanterv alapjait képezhetik. "Normális" körülmények között ez evidencia kellene hogy legyen, és semmi esetre sem vitatéma. Sajnos azonban, s ez közhelyszámba menő megállapítás, a jelenkor "modern" társadalmaira az értékválság, azaz a valós és maradandó értékek devalválódása, illetve hiánya a jellemző. Ez a hiány esetünkben azonban - tetszik, nem tetszik, ki kell mondani - jobbára mesterségesen képzett, de legalábbis saját szűklátókörűségünk következménye. Hiszen vannak értékeink, még ha nem is akarjuk őket észrevenni, netán úgy gondoljuk, szégyellnünk kellene őket, mert hát sokak szerint ezek olyan idejemúltak, és sehogy sem illenek a várva várt, jövőbeli "európaiságunkhoz". Vissza