Fonetika

Tartalom

Előszó az újabb kiadáshoz 11
Előszó 13
1. A fonetika mint tudomány 15
1.1. A fonetika tárgya, meghatározása, belső tagozódása 15
1.2. A beszédhang „felfedezése" 18
1.3. A „hang"-tantól a beszédtudományig vezető út 21
Kérdések, feladatok 27
Ajánlott irodalom 27
Irodalomjegyzék 28
2. A fonetikus írás 29
2.1. Beszéd és írás viszonya 29
2.2. Fonetikai írásrendszerek 30
2.2.1. A próbálkozások irányai 30
2.2.2. A fonetikai átírás alapelvei 31
2.2.3. Elfogadott átírási rendszerek 31
2.2.4. A magyar nyelvre alkalmazott fonetikai átírások 32
2.2.5. A zenei elemek átírási módjai 34
2.3. Egyetemes(-e a) fonetikus írás? 34
2.4. Átbetűzés (transzliteráció) 35
FÜGGELÉK 35
Kérdések, feladatok 38
Ajánlott irodalom 38
Irodalomjegyzék 38
3. A beszéd képzése 41
3.1. Törzsfejlődés és beszédfejlődés 41
3.2. A beszédszervek 41
3.2.1. A tüdő 42
3.2.2. A gégefő 44
3.2.3. A toldalékcső (gége feletti, szupraglottális üregek) 47
3.2.3.1. A toldalékcső felépítése 47
3.2.3.2. A toldalékcső szerepe a hangképzésben 48
3.3. Az artikuláció eredményeként keletkező hangzók szerkezete 49
3.4. Az artikulációs bázis 51
3.5. Különleges közlési módok 51
3.5.1. Nyelőcsőbeszéd 51
3.5.2. Álsuttogó beszéd 52
3.5.3. A hasbeszélés 52
3.5.4. A füttynyelv 52
3.6. A beszédképzés modelljei 53
3.6.1. A célpontelméletek 53
3.6.2. Az időzítési elméletek 53
Kérdések, feladatok 54
Ajánlott irodalom 54
Irodalomjegyzék 54
4. A beszéd mint akusztikai jelenség 57
4.1. Akusztikai alapfogalmak 57
4.1.1. A hangrezgés és paraméterei 57
4.1.2. Rezgésfajták: egyszerű és összetett rezgés 58
4.1.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang 58
4.1.2.2. Szabálytalan rezgés: zörej 60
4.1.3. A hangszínkép 61
4.1.4. A rezonanciajelenség 62
4.2. A beszédképzés akusztikai értelmezése 63
4.2.1. A magánhangzók 64
4.2.2. A mássalhangzók 67
4.2.3. A beszéd általános akusztikai jellemzői 70
4.3. Az akusztikus bázis 71
Kérdések, feladatok 72
Ajánlott irodalom 72
Irodalomjegyzék 72
5. A beszéd észlelése 75
5.1. Bevezetés 75
5.2. Hanginger - hangészlelet 75
5.3. Az észlelés folyamata 76
5.3.1. A hallás 77
5.3.1.1. A hallószerv felépítése 77
5.3.1.2. A hallás folyamata 78
5.3.1.3. Az emberi hallástartomány 80
5.3.2. Az azonosítás 81
5.3.3. Az észlelést segítő tényezők 84
5.3.4. A percepciós bázis 85
5.4. Beszéd és hallás kapcsolata 86
5.5. Az észlelési-megértési folyamat elméleti modelljei 86
Kérdések, feladatok 87
Ajánlott irodalom 88
Irodalomjegyzék 88
6. A magyar beszédhangok állománya 89
6.1. A beszédhangok osztályozásáról 89
6.2. A magánhangzók (vokálisok: V) 90
6.2.1. Artikulációs jellemzés 90
6.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 96
6.3. A mássalhangzók (konszonánsok: C) 100
6.3.1. Artikulációs jellemzés 100
6.3.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 105
6.3.3. Alternatív osztályozási megoldások és a kapcsolódó kérdések 109
6.4. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje 111
6.4.1. Az erősségi skála 111
6.4.2. A hangzóssági skála 111
6.4.3. Erősség és hangzósság összefüggése 113
6.5. A magyar beszédhangok meghatározása artikulációs jegyekkel 113
6.5.1. A magánhangzók meghatározása 113
6.5.2. A mássalhangzók meghatározása 114
Kérdések, feladatok 115
Ajánlott irodalom 115
Irodalomjegyzék 116
7. A beszédhangok sorozata 119
7.1. A hangsorépítés: definíció és elemzési megoldások 119
7.1.1. Definíció 119
7.1.2. A fonotaktikai felmérés alapegységének kijelölése 120
7.1.3. A fonetikai pozíciók 122
7.1.4. Az elemzés 122
7.2. A magyar nyelv fonotaktikai felépítése 123
7.2.1. Magánhangzó-harmónia és magánhangzó-kiesés 125
7.2.2. A fonémák eloszlása a szóalakon belül 125
7.2.2.1. Egyes beszédhangok 125
7.2.2.2. Kételemű kapcsolatok 127
7.2.2.3. Háromelemű kapcsolatok 137
7.2.2.4. Négy- és négynél több elemű hangkapcsolatok 139
7.2.3. A magyar hangkapcsolódások szabályszerűségei 140
7.2.4. A magyar szóalak általános fonotaktikai jellemzői 140
7.3. A hangsorépítési szabályok pszichológiai realitása 141
7.4. A hangsorépítési szabályok fiziológiai háttere 142
7.4.1. A gazdaságossági elvről 143
7.4.2. A gazdaságossági elv érvényesülése a hangsorépítésben 144
Kérdések, feladatok 146
Ajánlott irodalom 146
Irodalomjegyzék 146
8. A beszédlánc fonetikai jelenségei 149
8.1. Alkalmazkodási folyamatok 149
8.2. Az alkalmazkodás változatai 150
8.2.1. Az igazodás 150
8.2.2. A hasonulás 152
8.2.3. Az összeolvadás 155
8.2.4. A rövidülés és a nyúlás 155
8.2.5. Hangkivetés (elízió) és hangbetoldás (epentézis) 156
8.2.6. Távhasonulás és metatézis 157
8.3. A koartikuláció meghatározó tényezői 158
Kérdések, feladatok 163
Ajánlott irodalom 164
Irodalomjegyzék 164
9. Aszótag 167
9.1. A szótagkérdés 167
9.2. Meghatározáskísérletek 167
9.2.1. A nyomatéki elmélet 168
9.2.2. A hangzóssági elmélet 168
9.2.3. Fonológiai megközelítés 169
9.3. A szótag pszichológiai realitása és szerepe a kommunikáció,
valamint a nyelvelsajátítás folyamatában 170
9.4. A szótaghatárok kijelölése 172
9.4.1. Természetes szótagolás, írásbeli elválasztás 173
9.5. A magyar nyelv szótagtípusai 174
Kérdések, feladatok 175
Ajánlott irodalom 175
Irodalomjegyzék 176
10. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei" elemei 177
10.1. Definíció és terminológiai kérdések 177
10.2. A szupraszegmeritális elemek szerepe a közlésben 179
10.2.1. A közlemény szempontja 179
10.2.2. A közlő szempontja 180
10.2.3. A közlőtárs szempontja 181
10.3. A szupraszegmentális elemek fizikai alkata, észlelésbeli
viselkedése és nyelvi megnyilvánulása 181
10.3.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés 182
10.3.2. Hangerő, hangosság, hangsúly 191
10.3.3. Időtartam és beszédsebesség 195
10.3.4. A szünet és a szünethordozók 196
10.4. Ami kimaradt 198
Kérdések, feladatok 199
Ajánlott irodalom 199
Irodalomjegyzék 200
11. Fonológiai kitekintés 203
11.1. A fonológiáról 203
11.2. A fonológia előtti korszak 204
11.3. A fonológia lineáris elméletei 205
11.3.1. A strukturális fonológia 206
11.3.2. Megkülönböztető jegyes fonológia 210
11.3.3. Generatív fonológia 212
11.3.4. Természetes generatív fonológia 213
11.3.5. Természetes fonológia 213
11.4. A fonológia nemlineáris elméletei 213
11.4.1. Autoszegmentális és CV-fonológia 214
11.4.2. Metrikus fonológia 214
11.4.3. Prozodikus fonológia 215
11.4.4. Lexikális fonológia 215
11.4.5. Függőségi fonológia 215
11.4.6. Optimalitáselmélet 216
11.5. Kísérleti vagy laboratóriumi fonológia 216
11.6. A távlatok 216
Kérdések, feladatok 216
Ajánlott irodalom 217
Irodalomjegyzék 217
Válaszok a kérdésekre 219
Összesített irodalomjegyzék 227
Az ábrákról 235
Név- és tárgymutató 237

Témakörök