Egy népművelő visszanéz

Előszó

Odatúlról jöttem: Somogyból. Fonyódon születtem 1911. március 13-án. Könnyen keltem át a vízen, hisz naponta nemcsak kémleltük az akkor zalai partot, de többször fel is kerestük.
Iskoláimat Fonyódon és Kaposváron végeztem. Diplomát a pécsi tanítóképzőben szereztem. Aztán 1930-ban 33 pályázó közül Kővágóörsön pedagógusnak választottak.
Kővágóörsön nemcsak az iskola pedagógusa voltam, de az akkori idők divatja, szokása szerint több minden más is. Én voltam a dalárda karnagya, társadalmi segédkántor, népművelési ügyvezető, könyvtáros, a futballcsapatnak nemcsak intézője, de leigazolt játékosa is. Ha kellett, rúgtam a bőrt, sőt, fújtam a sípot is. Itt működtem 10 esztendeig. Ma is úgy érzem, további több, mint fél évszázados pedagógiai pályafutásom alatt nem történt más, mint ami ebben a 10 évben meg ne történt volna. 1941-ben amikor már a füredi járás iskolafelügyelője lettem, Balatonfüredre választottak, de még ugyanebben az évben kineveztek a kolozsvári tanítóképzőhöz. Itt 1943-ig működtem és ma is hálásan gondolok vissza erre a pár évre, mert életem egyik legaktívabb szakasza volt.
Már korábban is írtam pedagógiai és helytörténeti írásokat, melyek a katolikus Nemzetnevelésben, aztán a minisztérium Néptanítók Lapja című folyóiratában, később rendre a Köznevelésben jelentek meg. A sors először Kolozsvárra, onnét Pápára vetett, ahol ugyancsak a tanítóképzőben tanítottam, de itt is csak három évig. A háború ott járt a sarkamban. Hiába menekültem előle, mindig elért. így kerültem haza - ha már nem is Kővágóörsre de a belőle kivált parti részre, Révfülöpre 1945-46-ban. Akkor már állt a hegyoldalban egy kis fészkem, villám, tuszkulánumom, hát hazaköltöztem. Igaz, a háború itt is elért. De hittem, végre megpihenhetek. Nem így történt: a kör újra indult. Előbb Zalában majd Veszprémben lettem tanulmányi felügyelő. De most már Révfülöpöt nem hagytam el. És ezek az évek harmadjára teremtek nekem munkálkodásra nem is akármilyen s akárminő alkalmat. Valamikor Kővágóörsön ha voltam mindenes, és Kolozsváron is nagy lehetőség nyílt a munkálkodásra, itt most nemcsak általános iskolát teremtettem, de gazdaképzőt, népfőiskolát, ezüstkalászos tanfolyamot, szabadművelődési akadémiát, egyszóval mindent a kultúra érdekében. Vissza