Folyadék- és gázvezetékek hidrodinamikája és irányítási rendszerei

Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Szabó Imre: Folyadék- és gázvezetékek hidrodinamikája és irányítási rendszerei ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	232 oldal
Sorozatcím:	Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából
Kötetszám:	4983
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-431-080-X
Megjegyzés:	A könyv 360 példányban jelent meg. 102 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható mellékletekkel. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A folyékony és gáznemű energiahordozók szerepe világviszonylatban egyre növekszik. A lelőhelyek, feldolgozó üzemek és a felhasználás helye egymástól általában igen távol esik, a világméretekben megvalósuló nemzetközi kooperáció többezer kilométeres szállítási távolságokat eredményez. A szállítás a tengeri, folyami és vasúti közlekedés mellett egyre inkább hosszú csővezetékeken történik.
A kőolajmezők feltárása és erre alapulva a kőolajipar kialakulása először az USA-ban indult meg. 1859-ben kezdett rendszeresen termelni a pennsylvaniai Titusville közelében lévő drakei fúrás, mely naponta 2,7 tonna kőolajat szolgáltatott.
Az "Oil Creek"-hez telepített finomítóba - mely az Oil City településtől 30 km-re volt - először hajón szállították az olajat, majd gyorsütemű vasútépítés kezdődött és 1864-re a vasúton szállított olaj elérte Cleveland és New-York vidékét is.
Még ugyanebben az évben - 1864-ben - Samuel Van Syckel vállalkozott rá, hogy 5 cm átmérőjű kovácsoltvas vezetéket épít a Pit Hole és Miller Farm közötti 8 km-es távolságon olajszállításra. A vállalkozást igen nehéz volt végrehajtani, mert a vasúttársaság által felbérelt emberek a vezeték egyes szakaszait még építés alatt felszaggatták, szétrombolták. Fegyveres őrök ellenőrzése mellett sikerült 1865 októberére befejezni a vezetékfektetést. A vezetéknek olyan átütő sikere volt, hogy még 1865-ben egy második vezeték is megépült.
1872-ben az USA-ban olyan kiterjedt olajvezeték rendszer van már, hogy rá vonatkozó törvényeket szavaztak meg a pennsylvaniai és ohioi törvényhozó szervek.
Ettől az időtől kezdve a fejlődés rohamos és egyes állomásai szinte alig követhetők.
Egészen 1930-ig azonban nem merült fel az a lehetőség, hogy számos különböző termék szállítható ugyanabban a vezetékben anélkül, hogy összekeverednének. Ilyen több termék szállítására alkalmas 6100 km hosszúságú vezetéket helyeztek üzembe 1930-31-ben, majd a rákövetkező 10 évben még 3700 km-t.
A második világháború bebizonyította a csővezetéken történő olajszállítás előnyeit, a technika fejlődése lehetővé tette a csőátmérő növelését, így a háború után újabb fellendülés következett be. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. Csőhálózatok és jellegzetes irányítási rendszerek 13
2. Csőhálózatok állandósult állapotban. Statikus vizsgálati módszer 20
2.1. Anyagáramhálózatok általános törvényszerűségei 20
2.1.1. Az anyagáramhálózatok csomóponti törvénye 21
2.1.2. Az anyagáramhálózatok huroktörvénye 22
2.1.3. Az anyagáramhálózatok topológiája 23
2.1.4. Az anyagáramhálózatok meghatározottsága 25
2.1.5. Az anyagáramhálózatok állapotfüggvényei 27
2.1.6. Az anyagáramhálózat statikus egyenletrendszere és annak megoldása 28
2.1.7. Egyenes csőszakaszok nyomás-tömegáram összefüggése 33
2.1.8. Vonalas elrendezésű csővezeték statikus leíró egyenletrendszere 38
3. Rövid vezetékek hidrodinamikája 42
3.1. A rövid vezetékek általános differenciál-egyenletrendszere 42
3.2. A folyadéktöltésű csővezetékek differenciálegyenlet rendszere. Az egyenlet másodrendű alakja és a Riemann-féle általános megoldás 45
3.3. Allievi elmélete 56
3.4. Az Allievi módszer alkalmazása néhány zárási és nyitási jelenség vizsgálatára 66
3.5. A rövid vezetékek differenciálegyenlet rendszerének általános megoldása a karakterisztikák módszerével 71
3.5.1. A karakterisztikák használata folyadéktöltésű csővezetékeknél. Az Allievi elmélet korlátainak feloldása 74
3.5.2. Hullámvisszaverődés koncentrált elemmel lezárt csővégről 78
4. Folyadéktöltésű hosszú csővezetékek hidrodinamikája 81
4.1. A hosszú vezetékek alapegyenlete 81
4.2. Az alapegyenlet alakja lineáris súrlódás esetén 81
4.2.1. Az egyenlet analitikus megoldása dimenziótlan változók bevezetésével 82
4.2.2. Az egyenlet megoldása átviteli mátrixok módszerével 92
4.2.2.1. A feladat megfogalmazása 93
4.2.2.2. A differenciálegyenlet rendszer 94
4.2.2.3. Az általános perem összefüggés egyszerűsítése új peremváltozók bevezetésével 95
4.2.2.4. A differenciálegyenlet megoldása. 100
4.2.2.5. Az integrálegyenletek közelítő megoldása 105
4.2.2.6. Dimenzió vizsgálat 110
4.2.2.7. Kapcsolási egyenletek 112
4.3. Az alapegyenlet alakja négyzetes súrlódás esetén. Dimenziótlanítás négyzetes súrlódásnál 148
4.4. A hullámfront-csillapodás analitikus meghatározása négyzetes súrlódás esetén 150
4.5. A négyzetes alapegyenlet általános megoldása numerikusan a karakterisztikák módszerével 155
4.6. Numerikus megoldás a karakterisztikák dimenziótlan egyenlete segítségével 159
4.7. A négyzetes súrlódású végtelen távvezeték átmeneti függvényei első és másodfajú zavarások esetén 162
5. Gáztöltésű csővezetékek hidrodinamikája 189
5.1. A gáztávvezetékek alapegyenlete 189
5.2. Jenny módszere 191
6. Alkalmazások 193
6.1. Kőolajvezetékeket érő zavarójelek torzulása 193
6.2. Az átviteli mátrixok alkalmazása jellegzetes feladatoknál 205