Fölmagasodik hirtelen

Fülszöveg

„Legalább tizenöt esztendeje figyelek megkülönböztetett kíváncsisággal a modern finn költészetre. Kíváncsiságomat Jávorszky Béla csöndes konoksága szikráztatta föl. Két alkalommal is
odacsúsztatott elém egy vékonyka könyvet, félig-meddig magánkiadású fordításkötetét, nézzem meg, milyen verseket írnak északon a finnek. Megnéztem őket, és beléjük szerettem.
Nem azért, mintha az elém csúsztatott versek olyan rendkívüliek és lenyűgözően nagyok lettek
volna. A beat-költők: Corso, Ginsberg és Ferlinghetti lendületesebb és poklosabb verseket írtak. Szabadon tobzódott bennük az életvágy, az őrület, a nemiség: tüntettek a versben vagy
unatkoztak, s földrészeket forgattak nyárson az ifjúság parazsa fölött. A finnek azonban valami egészen mást tudtak. Vagy ha hasonló dolgokról beszéltek is, akkor is másként. Más volt a
fejtartásuk, a szájtartásuk, és mások voltak a gesztusaik Akármilyen vőfélyei támadtak is Európában az avantgardizmusnak, a finnek érzékletes nyelve láthatóan ellenállt... Tovább

Fülszöveg

„Legalább tizenöt esztendeje figyelek megkülönböztetett kíváncsisággal a modern finn költészetre. Kíváncsiságomat Jávorszky Béla csöndes konoksága szikráztatta föl. Két alkalommal is
odacsúsztatott elém egy vékonyka könyvet, félig-meddig magánkiadású fordításkötetét, nézzem meg, milyen verseket írnak északon a finnek. Megnéztem őket, és beléjük szerettem.
Nem azért, mintha az elém csúsztatott versek olyan rendkívüliek és lenyűgözően nagyok lettek
volna. A beat-költők: Corso, Ginsberg és Ferlinghetti lendületesebb és poklosabb verseket írtak. Szabadon tobzódott bennük az életvágy, az őrület, a nemiség: tüntettek a versben vagy
unatkoztak, s földrészeket forgattak nyárson az ifjúság parazsa fölött. A finnek azonban valami egészen mást tudtak. Vagy ha hasonló dolgokról beszéltek is, akkor is másként. Más volt a
fejtartásuk, a szájtartásuk, és mások voltak a gesztusaik Akármilyen vőfélyei támadtak is Európában az avantgardizmusnak, a finnek érzékletes nyelve láthatóan ellenállt a meddő, irodalmias csábításoknak. A szépség és a hétköznapiság, az átszellemített tárgyiasság és a földön
gyalogló derű ugyanolyan magától értetődően elfér benne egymás mellett, mint a miénkben, és
a versek minden szavának tapintható teste van, múltja és vére, mint az embernek, mint a fáknak. Öregek kézmozdulataként ténferegnek ezekben a versekben az őszi ködök, s a tavasz a kezét a gyökerek kis hóbugyija alá dugja. A szerelmesek halántékillata úgy csapja meg a versek
olvasóját, mint az alma illata télen."
Részlet Csoóri Sándor Finn költők estje című esszéjéből,
a Készülődés a számadásra (1987) című kötetéből Vissza